Rákos Vidéke, 1926 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1926-09-26 / 39. szám
XXVI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1926. vásárnap, szeptember 96. 39. szám, RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI És KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár i Egész évre 190000. K Fél évre: ... 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetésekét felvess a kiadóhivatal. R levente egyesület tervei. Minden jó magyar ember különös szeretettel és megbecsüléssel figyeli azt a munkát, amit a magyar leventeegyesületek végeznek és célul tűztek maguk elé. Nincs annál egyszerűbb, becsületesebb és derekabb vállalkozás, mint amit a leventeegyesületek szervezkedése jelent. Letiprott országunkban sok olyan nagy és nehéz feladat a társadalomra hárul, amelyet a boldog időkben az állam vállalhatott és végezhetett. A kötelező iskolai oktatáson túl a fiatalság helyes irányú továbbnevelése, szellemi és testi fejlesztése most már szintén a hazafias társadalom feladatai közé tartozik. A továbbtanuló, felsőbb iskolákba kerülő fiatalság nem okoz gondot, az a tanár és lelkiatya kezében marad. Dé mi történik a magára hagyott ifjúval, ki a kötelező iskolákon túl legfeljebb a »tanonc« iskola szűkös erkölcsi és szellemi hatását nyeri támaszul a sok káros befolyással szemben, mely polipként karmaiba keriti?! A magyar jövő az uj magyar nemzedék kezében van. Olyan fiatalság kell, amely testben erős, edzett, fejlett és fegyelmezett, lelkében tiszta, erkölcsös, istenfélő és hazafias. Régebben a katonakötelezettség tani- totta rendre, fegyelemre és edzette meg az ifjúságot. Ma csak a társadalmi szervezet, melynek legszebb jövőjű és legjobban mégalapozott formája, a leventeegyesület pótolhatja sportszerű neveléssel, testedzéssel, céllövészettel, atlétikával, ■ labdarúgással, úszással, versenyekkel, rendgyakorlatokkal a katonai nevelést, amelyet nem nélkülözhet ifjúságunk, ha pulya és hitvány nemzedékkel nem akarja végpusztulásba dönteni ezt az ezeréves országot. A testkultuszán túl pedig ismeret- terjesztő előadásokkal fejleszteni akarja az ifjak tudását, helyes irányban lekötni gondolkozását, sőt társadalmi életét is irányítani óhajtja a kaszinószerü levente otthonok, olvasó-, játszó-, szórakozó termek berendezésével,, amelyekben tisztes és ártalmatlan szórakozást találhatnak és megvalósulhat a klasszikus jelszó: az ép testben ép lélek elve. Ehhez a nagy munkához, ehhez a sok szép tervhez azonban eszközök is kellenek. Segítség nélkül ebben a nemes törekvésben nem maradunk, de a társadalomnak is kötelessége, hogy szolidaritását bizonyítsa és a munkában a közösséget vállalja. Rákosszentmihály tizenhatezer lakosa között nincs száz tagja a levente egyesületnek, holott aa összes kötelezettség annyiból áll, hogy évi egy pengő (i2.5oo papirkorona) tagsági dijat kell fizetni. Ez a szégyenletes taglétszám csak azzal magyarázható, hogy közönségünk eddig nem tájékozódott kellőképen a leventeügy lényegéről. Most, hogy megismeri, kötelességének tarthatja mindenki, hogy ezt a csekély hazafias áldozatot tüntető örömmel meghozza a haza ügyéért, mely szorosan egybeforr az ifjúság mindennemű gondozásával és nevelésével. A levente egyesület pedig ezen a téren igen nagy munkát akar végezni és közvetve fontos szolgálatokat akar teljesíteni a község javára is. Egyetlen példa elegendő erre: A levente egyesület nem nyugszik addig, amíg fiatalságunk számára sportszerű u szóház at, fürdőt nem teremt, ami egész lakosságunk számára ä legnagyobb jótétemény lesz. Harminc méter hosszú és húsz méter széles úszómedence szükséges és minden fürdőberendezés, amelyet akár a meglevő fürdők fejlesztésével, akár pedig, ha ennek elháríthatatlan akadályai lennének, más utón, de mindenképen megvalósít, még pedig a kérdéssel kapcsolatos üzleti szempontok tiszteletbentartásával. Ezen a téren legközelebb figyelemreméltó tárgyalások indulnak és az egyesület vezetősége azt a megoldást sem tartja lehetetlennek, hogy magát, társadalmunkat részvénytársaság alakításával vonja bele a nem könnyű kérdés megoldásába. Annyi bizonyos, hogy teljes energiával indult meg a munká, tervezés és szervezkedés és most már közörisó" günkön a sor, hogy a levente ügyet magáévá tegye és az egyesület keretében mennél tekintélyesebb számban tömörüljön. HÍREK. Credó-gyűlés. Október első vasárnapján, községünk búcsú napján délelőtt a nagy mise után rendes havi gyűlés lesz a Világ mozgóban. Besnyői zarándoklat. Az elmúlt vasárnap szép sikerrel ért véget a Credo-egyesület máriabesnyői zarándoklata. Körülbelül kétszázan indultak útnak reggel kttlőn- vonattal. Gödöllőről imádkozással és énekléssel vonultak a besnyői kegyhelyre. Egy kapucinüs-rendü atya lelkes beszéde után szent misét hallgatták, mely alatt a Credo-énekkar Pornói János kántor vezetésével a hallgatóság meleg dicséretét érdemelte ki. Mise után az időt kint töltötték a szabadban, a verőfényes meleg őszi napon. Délután litánia és Taraba József dr. hitoktató-káplán szivbemarkoló beszéde után visszatértek a zarándokok az uj Credo-zászló alatt. Itthon Pichler István plébános fogadta atyai szavakkal a fáradt zarándokokat, akik az ünnepélyes Te Deum után vallásos buzgósággal eltöltött kellemes nap emlékével tértek haza. A jegyzőárvaház felavatása Egerben. Nagy. arányú és fényesen sikerült ünnepség keretében adták át vasárnap Egerben a jegyzők remek alkotását: a hatalmas, szép jegyzőárvaházat, melyet rövid néhány év álatt teremtett meg a hazafias és nemesgondolkozásü magyar jegyzői kar kaageisiiik mmí »ián«» 8 Hidal«
