Rákos Vidéke, 1926 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1926-09-19 / 38. szám
XXVI. évfolyam. Rákosszentmihály, Í92é. vasárnap, szeptember 19. 38. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Az uj iskolaév. j Irta: Hild László áll. isk. igazgató. \ Két hónapi pihenés után megnyilnak újból or- i szágszerte az iskolák kapui. Vidám gyermekkacajtól * lesznek hangosak a néma falak, melyek uj köntösbe ' öltözve várják lakóikat. Az utca képe is elevenebb. r különösen városokban, hova a vidékről bevándorolt tanulóifjúság lüktető, pezsgő életet visz a nyári forró- ( ságban kihalt város egyhangú, unott életébe. j A gyermekek arcára örömet, boldogságot vará- : zsol az a tudat, hogy ők egy évvel öregebbek lettek ' s büszke önteltséggel tekintenek a szülők oldala mellett szerényen meghúzódó kis gólyákra. A gyermekek arcán öröm, a szülőkén ellenben komor felhők, gondok tornyosulnak, hogy miből teremtik elő azokat a szükségleteket, melyek e kis hadsereg felszereléséhez nélkülözhetetlenek. Valóban részvéttel kell megállanunk a sokgyermekes szülők előtt, kiknek társadalmi állásuk megköveteli, hogy tovább tanittassák gyermekeiket. Hány szülő van, ki szájától a vonja el a falatot, maga kopott ruházatban kénytelen j járni, hogy gyermekének megadhassa azt az erkölcsi ■ tőkét, melynek segítségével biztosabban evezhet majd az élet háborgó tengerén. A szülő áldozatkészségének sokszor szobrot lehetne emelni. Különösen áll ez ma, amidőn egy vesztett háború oly súlyosan nehezedik társadalmi, egész közgazdasági életünkre. Nincs mit irigyelnünk egymástól, hisz egy államban az egyik társadalmi osztály jóléte maga után vonja a másik jó- avagy rosszlétét. Pang az ipar, kereskedelem, mert az a fogyasztó, aki ezelőtt az ő létfentartását biztosította, nélkülöz és igy csak a legszükségesebbekre rendezi be életnívóját. Ennek a középosztálynak a helyzete hat nyomasztólag egész közggLzdasági életünkre s ha majd ez megjavul, uj vérkeringést visz bele az elsorvadt tagokba s az egész test uj életre éled. Amikor még derűs napok világítottak hazánk egén, szüléink helyzete sokkal rózsásabb volt, mint a miénk most. A mi neveltetésünk nem tette álmatlanná szüléink éjjeli nyugalmát, nem adott gondot a pálya- választás, megtalálta mindenki boldogulását azon a pályán, melyet számára a sors kijelölt. De ma, még akkor sem hajthatja a szülő nyügodt álomra fejét, ha gyermeke tanulmányait befejezte, mert ott áll nagy kérdőjel gyanánt az első megpróbáltatás az ifjú előtt, hová, merre most? ,:<Wi : Ezt a nemzeti szerencsétlenséget hozta Trianon, ez dúlta szét boldog családi, békés társadalmi életünket, ennek átkát viseli a nemzet minden tagja, ez fertőzi meg politikai életünket, mely megakaszt minden békés munkát s hátráltatja a konszolidációt, mely nélkül nincs feltámadás. A nemzet sorsa közös. Elválaszthatnak bennünket egymástól társadalmi előítéletek, politikai felfogások, de egyben közöseknek kell lennünk, ez pedig a haza megmentése. A hazáért mindent feláldozhatunk, de a hazát magát feláldoznunk nem szabad! Ez uj iskolaév kezdetén ezzel a szent mondattal lépjük át az iskola küszöbét. A nemzet szeme mirajtunk, tőlünk várja helyzetének jobbrafordulását' az a nemzet, mely ma Trianon keresztjét hordja. Békét, szeretetet a templom mellett az iskola hirdet. Ez a zászlóvivője a hazaszeretetnek, az önfeláldozásnak, a szép, a jó kultuszának, mindannak, ami az embert emberré teszi. Amikor szent áhítattal zeng fel a dal a templomokban: »Veni sancte Spiritus!« oda küldjük fohászunkat a Mindenható zsámolyához, hogy adjon nekünk mennyei ihletet nagy, szent feladatunk végzéséhez, ifjúságunknak pedig erőt, hogy éljen, virágozzék keresztény erkölcsökben, tündököljön tudásban, hazafiságban s jöjjön el a várva-várt feltámadás, mely után egy nemzet epedve vágy. R takarékosság és annak jelentősége. Gazdasági életünk, hosszú tespedés után, ismét pezsdülőben van. Megkezdődött a munka minden téren, épülő házak és utak julzik a fellendülést. A háborús árak lemorzsolódnak, ha némely tekintetben hullámzó is az ütjük. Egyszóval virrad, a szemhatár már barátságosabb színeket mutat s ha momentán éjjel is van még, keleten előre veti fényét a hajnal és az emberek lelkében remény fakad. Valutánk stabil, nem ingadozik, nem kell félnünk, hogy a ma megtakarított pénzecskénk holnap már egy doboz gyufára sem elég. Elérkezett az ideje a takarékosságnak és nem üzlet már az adósságcsinálás és sibolás. Vissza kell térnünk a normális élethez, a tőkegyűjtéshez, hogy amikor munkaképességünkben rejlő tőkénk már nem kamatozik, legyen, ami ezt pótolja. De nem csak ebből a szempontból fontos a tőkeképzés, a gazdasági élet egyetemének is szüksége van arra, mert termelő munka, forgalom és megélhetés lehetősége csak ott van, ahol megfelelő tőke áll rendelkezésre. Önmagába visszatérő kör ez és ennek a szabályos mozgása adja meg részünkre az életet, a iMpnnh mai «láma 8 oldal. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szei kész tő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 120000. K Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egyes szám Ara 3000 korona Hirdetéseket telvesz a kiadóhivatal.
