Rákos Vidéke, 1926 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1926-08-01 / 31. szám

XXVI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1926. vasárnap, augusztus 1. 31. szám, RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI És KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALAZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 120000. K Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egyes szám Ara 3000 korona Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Huszonegy iskolaterem. A Rákos Vidéke már ismételten liirt adott arról, hogy Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közokta­tásügyi miniszter jóvoltából Rákosszentmihály iskola­ügye még ez évben tökéletesen rendbe jön. Az ügy a héten csakugyan a megvalósulás révébe jutott. Meg­érkezett a miniszteri leirat, mely a végérvényes kor­mányhatározatot tartalmazza és hétfőn délután már a község képviselőtestülete is letárgyalta az ügyet, úgy, hogy az épitést még az idén végrehajtják és még a legközelebbi iskolai évben használatba veszik az uj helyiségeket. Ez pedig annyit jelent, hogy Rákosszent- mihálynak huszonegy iskolaterme lesz, vagyis végleg megszűnik iskolánkban a váltakozó rendszer és igy elemi iskolánk működését és fejlődését mi sem gátolja többé. Az épitkezés kenyeret ad egész sereg embernek és ren­geteg pénzt indít a forgalom útjára községünkben; Fel nem becsülhető szerencse érte községünket. De ne szaporítsuk a szót, hanem térjünk át a képviselőtestü­leti közgyűlésről szóló részletes tudósításunkra, amely­ből mindent megtud a szives olvasó. Kecskeméthy Vince biró általános érdeklődés kö­zepette nyitotta meg a közgyűlést. Krenedits Sándor főjegyző, a már ismeretes előzmények felsorolása után felolvasta a közigazgatási bizottsághoz érkezett miniszteri határozatot, amelynek lényeges tartalma a következő: A miniszter a megtartott értekezlet és hely­színi szemlék alapján még ebben az évben megépítteti községünkben a következő épületeket: Az első száma (központi) iskolára emeletet 7 teremmel, szolgalakás­sal. (Az igazgatói lakást rendbehozzák.) A csömöri-uti iskolába termet és igazgatói lakást. A Hársfa-n. és Rákosi-ut sarkán 2 termes iskolát tanítói lakással. Ugyanitt kisdedóvót, játszó, foglalkoztató és egyéb helyiségekkel. A Rákóczi-utcai kisdedóvót megveszik, vagy közelében újat épitenek. A költség 3 milliárd, melynek kétharmadrészét az állam adja, egyharmadát a község viseli. A terveket a miniszter készítteti állam­költségen és az ellenőrzést is végezteti költségmentesen. A község a ráeső egymilliárdot 1927. és 1928. évben téríti meg. Az első felével az épitést fizeti, a második felét pedig a népiskolai alap javára fizeti be, honnan azt a miniszter kölcsönadja. A központi iskola megett lévő telket megveszik és vele az udvart f\oo négyszögölre bővítik, a két oldalszomszédos telken pedig csak úgy adnak építésre engedélyt, hogy az épület a határvonaltól legalább három méternyire emel­kedjék. A dologi kiadásokat (fentartás költsége) az ösz- szes épületben a községet terhelik. Végül a miniszter felhívja a községet, hogy hozzon határozatot és azt felebbezés és törvényhatósági jóváhagyás bevárása nél­kül nyomban terjessze fel. Ehhez a határozathoz — monda a főjegyző — sok szó nem kell. Iskolaügyünk elhanyagolt állapota ismeretes. A háború és a rettenetes gazdasági viszo­nyok eredménye ez. Saját erőnkből nem segíthetünk rajta, a háborús idők alatt pedig az érvényben volt kormányrendelet szerint beruházást foganatosítani nem lehetett. A külföldi kölcsön megmaradt részét jaz államnak elsősorban kulturális célokra kell fordítani, most tehát kultuszminiszterünk fenkölt gondolkozása segít rajtunk. Először a tanyai iskolákat szervezte, most pedig ötmillió aranykoronát a főváros-környéke elhanyagolt iskolaügyére fordít és azt az érdekelt köz­ségek között lélekszám arányában osztja szét. Zugó éljenzéssel fogadta a gyűlés a főjegyző elő­terjesztését, mélységes köszönetét szavazott Klebelsberg grófnak és névszerinti szavazással egyhangúlag elfo­gadta az elöljáróság határozati javaslatát. Az államtól kért községi kölcsön folyósítása esetén abból az egy­milliárdot kifizetjük, a fennmaradó félmilliárdot pedig további fejlesztésre fordítjuk. A terveket, sajnos, kormány készítteti, holott lett volna községünkben is feles számban szakavatott tervező, de ezen már nem segíthetünk, ellenben nyomatékosan kéri a képviselő- testület főjegyző indítványára a minisztert, hogy az összes építő munkát kizáróan helybeli iparosokkal és munkásokkal végeztesse el. Kimondották végül, hogy a Rákosi-ut és Hársfa-utca sarkán 600 négyszögölet fordítanak iskolaépületre és a két szegleten egymással szemben külön építik fel az iskolát és kisdedóvót, amihez már illetékes helyen a hozzájárulást meg­nyerték. Málovits Lajos, úgyis, mint ipartestületi elnök, á helybeli iparosság nevében köszönetét mond Krenedits főjegyzőnek nemes gondolkozásáért, amellyel a hely­beli iparosság érdekeit megvédelmezi és kéri, hogy a továbbiakban is legyen szószólójuk. Szabó József fe­jezte ki még örömét kulturális fejlődésünkön, de saj­nálattal látja, hogy a tervek elkészíttetésében a helyi érdekeket megvédeni nem lehet. A közgyűlés ezután zajosan éltette a kultusz­fLapnnk mai száma 8 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom