Rákos Vidéke, 1926 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-24 / 4. szám

XXVI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1026 vasárnap, január 24. 4. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Sierkésztóség ét kiadóhivatal; Rákosssentmlhály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: balAzsovich ZOLTÁN. Előfizetési ár i Egész évre 120000. & Fél évre; . . 60000. „ Negyedévre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetéseket (elvesz a kiadóhivatal. Értekezés a pénzről. Irta: Danszky Mária szék. főv. tanítónő. Mikor a nagy Napoleon Franciaországban nagy- iában helyreállította mind azt, amit a forradalom le­rombolt, egy nap azt kérdezte valaki a császártól: Felseg 1 mire volna még szüksége Franciaországnak? Anyákra van szükség, felelte Napoleon. Akik uj, derék nemzedéket nevelnek Franciaországnak. Nagy igazságot mondott ezzel a nagy császár. Mire van szüksége a háború s a forradalmak által tönkre tett s talpra állni csak nehezen biró csonka Magyarországnak? Száz és egy dologra, nlsó sorban, hogy újjá születhessék hazánknak is anyákra, Zrínyi Ilonákra, szülőkre, nevelőkre van szüksége, akik jobb, derekabb, nemesebb nemzedéket nevelnek. Szülőkre, nevelőkre van szükség, akik a gyermeket nem csak okos emberre, hanem jó emberré nevelik, nemcsak az észt, a tehetséget művelik ki, hanem kiművelik a jellemet is. Minden valamire való gazda figyelemmel kiséri kis csikójának a fejlődését. Meg-meg nézi, nem lesz-e rugós, harapós, pókos, kehes. Mennyivel inkább köteles­sége a szülőnek, hogy megfigyelje, nincs-e gyermeké­ben olyan rossz Hajiam, ameiy később kifejlődve meg- boszulja magái? Gyermekének lelke helyes irányban [ fejlódik-e, hasznos, becsületes tagja lesz-e egykor a családnak, a társadalomnak, a nemzetnek? Nem érdemli meg a szülő nevet az, aki megelégszik azzal, hogy a i gyermeket a világra hozta, de gyermekének jó nevelést 1 nem ad, nem teljesiti azt a szent kötetességet, amelyet I az Isten reá rútt akkor, amikor gyermeket adott neki. Nagy figyelmet keli fordítani a szülőnek ideje­korán arra, hogy gyermeke milyen felfogással bír, milyen I hajlamokat árul el, amint mondani szoktak, a legnagyoob hatalommal a pénzzel szemben. A pénz nem csak I gazdasági, hanem szociális jelentőséggel is bír, vásárló ereje révén óriási hatást gyakorol nem csak gazdasági, szellemi, politikai, hanem erkölcsi térén is. A pénz a haladásnak, a fejlődésnek hatalmas emeltyűje. Meg nem becsülése, hiánya vagy prédálása sze­génységre, nyomorra, ezzel müveletlen&egre és másoktól való tüggésre vezet. Túlbecsülése az arany borjú imadás. Viszont kész társ .dalmi, sőt nemzeti veszedelem, mert annak következtében eladóvá válik minden tudás, tehet-, í ség, becsület, erkölcs, haza, csaiadi oo.dogsag, szóval minden nemesebb érték. A pénz józan megbecsülése szükséges, tuibecsü ese veszedelmes. Ezt a gyermeknek korán meg kell ertenie, az uyen felfogásra kicsi korától keli nevetni a gyermeket. A pénz a gondoktól való megszabadulást, jólétet, kényelmet, egészséget, biztonsagot, függetlenséget jelent, meg nem becsülése tehat töooe-kevesooéa nüiye&égnek, túlbecsülése viszont s a hozzá való rendetlen ragasz­kodás a gonoszságnak a jele. A túlságosan anyagiasán gondolkodó ember az ördög rabszolgaságába jut, a könnyelmű tönkre megy. A pénznek hiánya és bősége befolyást gyakorol a lélekre, a jellemre és a becsületre is. Akit megejt a pénz mámora, aki rabszolgája lesz a pénznek s nem ura, aki elveszti szellemi szabadságát a pénzzel szemben, elveszti lelké­nek üdvösségét, elveszti becsületét is. Azt mondja a biblia, hogy „könnyebb a tevének átbújni a tü fokán, mint a gazdagnak bejutni a mennyországba.“ Ezzel azt akarja mondani, hogy a vagyonához rendetlenül ragasz­kodó gazdag, aki legfőbb jónak tartja a pénzt, imádja azt, egészen bizonyosan annyira el fogja hanyagolni keresztény kötelességét embertársaival szemben, hogy emiatt elveszti az örök boldogságát is. Akit megejt a pénzhalmozás, annaa leikéből lassan kivész minden nemesebb érzelem, de kivész ezzel a boldogság is, úgy jár, mint az, aki azért imádkozott, hogy minden, amihez nyúl, arannyá változzék. Kérése teljesült, de meg is bánta rögtön, mert arannyá vált a bora, a lehelete, a ruhája, még az ágya is, tűrhetetlen kínszenvedéssé vált az élete. A pénzzel szemben tehát meg kell őrizni szellemi szabadságunkat, nehogy az tefjesen hatalmába kerítse a lelket; ez az eszköz ne legyen céllá soha. A szegénységnek is, a gazdagságnak is meg van a maga veszedelme. A szegénység azzal a veszéllyel jár, hogy felkelti az emberben az irigységet, a nyomor elkeseredést szül, az elkeseredés pedig sok bajnak, bűnnek lehet szülő anyja. A gazdagság viszont könnyen teszi az embert kemény szivüvé, kevéllyé, gőgössé. A gőg pedig a forradalom kovásza. Mig az ember csak szegény, küzd a létért, de mikor azt tapasztalja, hogy szegénységét a gőgös gazdag még le is nézi, akkor elkeseredésében könnyen szembefordul a fennálló renddel s forradal­márra vá ik. Amint a jóllakott ember ellustul, ép úgy a gazdag tétlenségbe merül. Sokszor látni ezt a meggazdagodott apak gyermekeinél, akik meggondolatlanul hamar elté- kozolják az öröklött vagyont. Az érzékiség élvezet hajhá- szássá fajul, az pedig megtöri a szervezetet, aztán beáll a csömör, az életunalom s a befejezés sokszor az ön­gyilkosság. A meggazdagodás vágya gyakran kapzsisággá fajul, az pedig kiöli az áldozat szellemét. A kapzsi ember önérdekeinek feláldozza a közér eket a közer­kölcs romlása pedig megássa a nemzetek sírját. A pénznek * meg van az a rossz szokása, hogy minél több van belőle, annál inkább hatalmába keriti az embert s állandóan éleszti a vágyat még több pénz után. Egy*egy gazdag örökös annyit, képes pőrlekedni, hogy hozzá jusson néhány koronányi örökséghez. Külö­* '4M» HM la «mm* 8 ««dal*

Next

/
Oldalképek
Tartalom