Rákos Vidéke, 1925 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1925-07-26 / 30. szám
XXV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1925. vasárnap, Julius 26. 30. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜKET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ára Egész évre 120000.K Fél évre: . . 60000. „ Negyedévre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetéseket lelvesz a kiadóhivatal!. A hadimuzeum. Augusztus nyolcadikén a hadimuzeum javára nagyarányú estélyt rendeznek Mátyásföldön. Az estély fővédöknöke Szurmay Sándor nyug. hadügyminiszter, Máyásföld régi lakosa, rendezője pedig Mátyásföld, Uj- mátyásföld, Rszentmihály, Sashalom Cinkota és Csömör társadalma. Ez a néhány adat megmutatja, hogy ezúttal nem a szokásos jótékonycélu helyi mulatságok egyikéről van szó, hanem valami szokatlanul nagy és komoly vállalkozásról, a mely sokféle okból is kivételes és megkülönböztetett figyelmet követel. Elsőbbed is nem lehet mindennapi dolog, a melynek a megrendezésére öt község vezető társadalma vállalkozik, aztán meg csak igen komoly és nemzeti szempontból értékes és nevezetes ügynek kell lennie, a mihez a magyar nemzet egyik büszkesége, az uzsoki hős, nemcsak nevét odaadja, hanem ezenfelül annak rendezésében, előkészítésében maga is tevékeny és odaadó módon részt vesz. Valami szokatlanul nagy és nevezetes esemény készül tehát Mátyásföldön, a melynek érdekességét és jelentőségét tulajdonképpeni célja tetőzi be. Az estély ugyanis a hadimuzeum ügyét szolgálja. Erről akarunk itt néhány szót ejteni. Az ugyanis minden irni-olvasni tudó ember előtt nyilvánvaló, hogy a hadimuzeum intézménye valami komoly és fóntos nemzeti ügyet képvisel, de viszont egészen bizonyos, hogy minden századik sincsen tisztában vele, hogy voltaképen miként is áll ma a magyar hadimuzeum dolga; mennyi belőle a kézzel fogható valóság, mennyi a nemescélu törekvés és miben áll annak jelentősége? Még itt, mifelénk valamelyes fogalmaink vannak a katonai emlékek gyűjtésének dolgáról, mert mi itt, a Rákosvidékén jól emlékszünk, hogy a háhoru alatt kitűnő lakostársunk, Móricz Pál, mint honvédszázados örökké emlékezetes munkát végzett a honvédség múzeumának megszervezésével és a háború után viszont annak csudálatosán ügyes megvédésével. Gyűjteményét a szakkörök nemzeti kincsnek ismerték el és mint ilyet vették gondozásba. Am ez a gyűjtemény bizonyára csak egy fejezete a magyar nemzet hadimu- zeumának, a mely felfogásunk szerint az egész ezeréves magyar haditörténelem tükörképe és ereklyéinek tárháza kell, hogy legyen. Midőn tehát a rákosvidéki közönség első Ízben áldoz ennek a nagyszerű nemzeti ügynek céljai javára és azt kívánjuk, hogy fáradságos vállalkozása a célhoz méltó eredményt érjen el, helyénvalónak látjuk, ha a hadimuzeum ügyének mai állásáról a leghitelesebb forrásból részletes tájékoztatást kérünk és azt közönségünk elé tárjuk. így kaptuk a következő nagy érdekű ismertetést: * A Hadimuzeum ügye tulajdonképen visszanyulik az 1896. évi ezredéves kiállítás idejébe. A magyar történelemnek oly hatalmas, értékes és érdekes anyaga volt akkor ott együtt, amit soha többé összehozni nem lehet. Két lelkes , magyar hazafi: Horváth Jenő altábornagy és dr. Szendrey ( János miniszteri tanácsos a Tudományos Akadémia tagja | vetették fel akkor a gondolatot: meg kell menteni e pá- \ ratlan anyagot a magyar hazának a Magyar Hadimuzeum I felállításával. Sajnos, az akkori honvédelmi miniszter nem méltá- 1 nyolta kellően ez ügy fontosságát. Viszont a bécsi Heeres j Muzeum mindent meglett, hogy azt magának megszerezhesse. I Ferencz Salvator kir. herceg személyesen és sajátkezű leve- i leivel kérésié fel az összes tárgytulajdonosokat s ennek az ! lett a következménye, ami már annyi magyar értéké: Bécsbe került. Hosszú pihenő következett ezután. Végre 1918-ban vett s ismét lendületet a Magyar Hadimuzeum ügye, amikor is ennek í jelenlegi igazgatója: Aggházy Kamill alezredes nemcsak az j anyaggyűjtést kezdette meg, hanem a hivatalos körök érdeklődését is felébresztette, minek eredményeként a magyar kormány 50,000100 (mai értékben kbl. 400 milliárd) korona hitelt szavazott meg arra, hogy a Magyar Hadimuzeum a Szent-Gellérthegyen felépüljön. A közbejött közismert esemé- nyék e terv kivitelét lehetetlenné tették, s így a Hadimuzeum az Üllői-uti Mária Terézia laktanyában kapott ideiglenes ott- ; hont. Raktárszerüen van itt 25 teremben összezsúfolva az az \ anyag, amit egy — egyetlenegy ember honszeretete és szorgalma hozott össze. A jelenlegi kormány tőle telhetőleg támogatja a Hadi- múzeumot, aminek legszebb bizonyítéka, hogy a budai Vár történelmi nevezetességű Nándor-laktanyáját engedte át ennek végleges otthonául. A szükséges átépítések azonban nagy I összegeket igényelnek s ezek előteremtése alkotja most leg- I nagyobb gondunkat. Pedig a Magyar Hadimuzeum minden áldozatai meg- 1 érdemel — főként azért, mert a, maga nemében ez lesz az egész világ legszebb múzeuma. És e mondatnál sajgó irigységgel kell megemlékeznem arról, hogy 15 nappal ezelőtt nyilt meg Bécsben az ottani volt háziezred, a „Deutsch Meister“-ek múzeuma, 4 azaz négy szűk szobában! Ezen alkalom mégis ünnepe volt Bécsnek, hivatalos ünnepe, melyen az egész Ausztria részt vett. Hol vagyunk mi ettől ? Mi, akiknek nemzete nem tollal, hanem karddal irta be sorsát Európa történelmébe. Mi, akiknek múzeumi csarnokában egy j nemzet dicsősége és fájdalma tölti be a levegőt. Mi, akiknek ' fegyverzajban folyt le évezredünk a honfoglalás pusztaszeri ! napfelkeltétől kezdve a trianoni sötét éjszakáig, j Pedig éppen nekünk volna nemcsak kötelességünk, de | egyenesen parancsoló érdekünk múltúnk erényeinek illő ápolása. Nekünk, akiknek oly nagy szükségünk van nemzet■ nevelő eszközökre. Már pedig kétségen felül áll, hogy éppen í a régi dicsőség és a hősi példák emléke a legjobb nevelő, * mely erősiti a hazaszeretetei, a bátorságot, a hűséget, a ki* tartást és a munkás emberi biztonság érzetét. És éppen ezek I amaz erények, melyek felfokozására soha nagyobb szükség ■ nem volt, mint most. Erre a Hadimuzeum meg is adja a lehetőséget. Mert ] a trianoni béke parancsa lefegyverezhetett ugyan bennünket minden vonatkozásban, de azt nem tilthatja meg nekünk * senki, hogy a magyar katonai vitézség örök dicsőségű tetteinek oltárt ne emeljünk, mely azután példaadó kapcsolat lesz 5 a nagy tettekben dicső múlt és a jövőnek feltétlenül beköti vetkező renesszánsza között. 1 ... Elkalandoztunk kissé. * A Hadmuzeum Bécsböl óriási értékeket kap vissza a Lapunk mai mmémm 8 oldal»
