Rákos Vidéke, 1925 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1925-03-15 / 11. szám
XXV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1925 vasárnap, március 15. íi. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évié I200C0. & Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egyes szám Ara 3000 korona aird«léM«kel felvet«» n kludótilvtamt. Március 15. Ragyogj reánk olthatatlan fénnyel, ragyogj reánk örök világossággal, ragyogj reánk szenvtdeeinkben vigasztalólag, csüggedéseinkben bátorítólag, tévedéseinkben vezérlöleg március Iduszal Érintópont vagy te a múlt és jelen között, amely delejes erővel töltöd el nemzedékről nemzedékre a honfiak szivét, gyújtópont vagy, amely milliók és milliók szivében gyújtod fel a honszeretet örök Veszta-tüzét. Tavasz vo>t akkor is, ui életre keltó enyhe, szép tavasz. Fény és mel gség áradt szét az enyhe légben, felemelte fejé* a kedves kis kék ibolya, hogy S2énekint- sen a zöldelö mezőn, az emberek reménységén. Uj életre kelt a természet, megmozdult minden nedv, megmozdult minden rügy, alakról alakra törekedett minden a természet ölén, hogy kifejtsen minden virágot, hogy megnevelje minden gyümölcsét. Az átalakulás szelleme ihlette meg a magyar lelkeket, nemzeti szellem hatotta át szivét, ez a tűz, ez a láng vezette a nemzetet egy uj korszak felé, a szabadság napja kezdett derengeni, hogy fényévéi, világosságával betöltse, bevilágítsa a hármashatár között és mély folyói mentén lakók lelteinek egét. A szabadságharc vihara után Deák bölcsesége meghozza az alkotmányt, a békés fejlődést mig reánk nem szakad s legjobban nem sújt a világháború katasztrófája, arra a nemzetre, amely a 19. században önmagáért csak egyszer, alkotmánya, nemzeti létéért fegyvert ragadott s amely nemzet igaz gyermekei megmutatták, mily forrón szerették hazájukat. És most itt áll a magyar haza megcsonkítva, feldarabolva és elszegényedve, hitében megrendülve. Rut bűnök tartják hatalmukban az embeiek nagy részét, már-már végső pusztulást mutatva. Ám az erény sem halt ki. Latunk embereket, kiknek szivük szereltből van szőve. Látunk árvákat, kik árvaságukban gyenge karjaikkal, gyermeki szeretettel karolják körül gyámszüíeifcet, kik a legnagyobb boldogságnak forrását nyitották meg szivükben az árva gyermek felkarolásával. Nem halt ki, de nagyon megfogyatkozott az erény. Reá borultak a nemzet gyermekeire a fájdalmak olajerdejenek sötét lombjai. Oh! Vajha el ne mondhatnánk, hogy „a levágott fában őrlő szu lakik.* Ismerné meg testvérét magyarban a magyar. Tanulna Hollandiától, Belgiumtól, Svájctól, ahol magyar gyermekek szeretete hirdeti jóságukat, de azt is, hogy hova jutott a hajdan boldog Hunnia. A feldúlt Jeruzsálem romjai között hazá|a sorsán siránkozó próféta igy szól: Mivel vigasztaljunk téged Ston leánya, mihez hasonlítsam a te fájdalmadat ? Nemzete fájdalmának kifejezésére nem talál a próféta más szót, mint a tenger. Nagy és mély a te fájdalmad, mint a tenger. Ki gyógyít meg téged, ki gyógyítja meg sebeidet ? De mégis van valami nagyobb mint a tenger. Az Isten az, aki bekötözi sebedet, aki megszünteti fájdalmaidat. Valóban az Isten az, aki beválthatja reménysé2Ünket. Megelégeli a szenvedés!, megelégeli a büntetést. „Büneir k miatt szállt harag fejünkre“, mondja a költö. Isten megelégii a szenvedést. Összetöri a büntető pálcát. Mert: „Él még Isten a csillagok felett s áll a csillagos ég.“ Nem lesz leláncolt Prometheus a magyar nép. Ember meghalhat hazájáért. A Megváltó meghalt az emberiségért. A világ üdvéért önmagát feláldozó Megváltó lelke fájdalmával először is nemzetéhez fordult: Hányszor akartam egybegyüjteni fiaid, mint a tyuk összegyűjti fiait és re nem akartad. Óh vájná megértené a nép legalább a látogatás idején az Urnák szavait, megértené, ho*y a szeretet a legnagyobb igazság... s hogy az igazság csak szerető szivekbe hathat be. A test és leiek, szellem és erő munkájával áldozzunk ennek a hazának, amelyért a nemzet már annyi vért és eletet áldozott. Áldottak legyenek poraikban a hamvadó szivek, legyenek áldottak a világháborúban elesettek hamvai. Nagyjaink emieke világítson lelkűnkben s tartsa meg, etessze sziveinkben a honszeretet Örök szent Veszta-tüzét. Szathmári Lajos. Rákosszentmihály—Kiskecskemét Irta: Kecskemethy Vince. A fák iiltetese. A fák kezelésivel nagyjából végeztünk, most beszéljünk még a fák ültetésétől Ennek az ideje elérkezett, s így bár már számtalanszor foglalkoztunk ezzel a tárggyal, de ez is olyan fontos kérdés, amivel eleget foglalkozni nem Ith t. Mielőtt a faü,tetősekhez hozzálátnánk, tisztában kell lennünk mindig azzal, hogy milyen heiyen és milyen talajba akarunk ültetni fákat vagy áltaiaoan növényzetet. Ha száraz természetű talajjal rendelkezünk es a talaj asványrészetvei is megismerkedtünk, csak akkor tüzlutjük magunk elé azt, nogy most mar az ültetéshez fogunk és megválasztjuk a fákat is a , talaj minősegéhez. Ma különösen nagy súlyt kell fektetnünk arra, hogy a drága munkánk es drága növényeink veszendőoe ne me< jenek. , A növények fejlődő képessegüket biztosítsuk, mert különben minden niáoavaió. Mar, mint az imént említettem, ha megismerkedtünk talajunk viszonyaival, amint mondám, száraz talajjal vagy nedves talajjal; száraz talajra a következő fajokat ajánlom, különösen Rákosszentmihály egy bizonyos reszere, ahoi legnagyobbrészt futóh >mok v«gy Kavicstalaj van, tehát ezt mind száraz, meleg, ritka talajnak lehet m nösitem. Itt a legajánla- tosdboak a Kővetkező gyümölcsfajok: cseresznyék, meggyek, dtofak, szilvafelek, ezekből azonban csakis a különböző nnglotajok, kajszinbaraekok, őszibarackok. A hosszú szilvát nem ajamom azért, meit ennek hüvősebo és nedve ebb tola Lapunk mai aanmik 8 «iánk
