Rákos Vidéke, 1925 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1925-12-20 / 51. szám
XXV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1925. vasárnap, december 20. 51. szám, RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szer esztő: BALAZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár ; Egész évre 120000. H, Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hlrdettaefcel felvett* a kladóhlvam . Válóperek — női erkölcs. Irta: dr. Révay Zoltán. A lapok egyre-másra cikkeznek a válóperek meg- löbbentő mértékű szaporodásáról, állandó társadalmi >eszédtéma is ez, amelynek kapcsán igen gyakran halunk általános erkölcsi romlásról, de különösen., a női irkölcs ijesztő zülléséről Ha e kérdéssel lelkiismeretesen foglalkozunk, első- íOrban mindenesetre sajnálatosnak kell tartanunk a válóperek nagy számát. .Winden válóper egy élet meg- ontasát, egy boldog jövőbe vetett hit széifoszlásat, leiki Zgalmak okozását, a gyermekek nyugalmának meg- :avarását jelenti s nem kétséges, hogy tulnagy számban raló előfordulásuk a társadalmi élet súlyos megbetege- iésének tekinthető s ezért minden jóérzésü, a családi Hetet a társadalom alapjának tekintő embert aggoda- omba ejt. De azért nem szabad a dolognak túlzott dentőséget tulajdonítani, mert a családi élet megbontása ép oly szomorú kisérő jelensége a háborún ik, mint íz utana keletkezett politikai és gazdasági kórtünetek. \mint minden háború után előfordult például a pénz zásarló erejének leromlása s ebből folyölag az infláció, íp oly kísérője volt az erkölcsi egyensúly megla/uása s. S amint a gazdasági élet lassan a javulás felé halad, 'P úgy volt ez mindig s lesz most is a megzavart erkölcsi rend terén is. Ha a háborús s az azt követő zavaros időkben sötött sok meggondolatlan házasság likvidalódik, megint Helyreáll az egyensúly s a válás nem tömegjárvany, Hanem a békeidő arányában előforduló szórványos baj lesz. A sok válás erkölcsileg aggasztó ugyan, de nem szabad elfelednünk, hogy a polgári erkölcsön a háború és a rákövetkező évek más irányban is sokat lazítottak. A pénzszerző vágy mohósága, a minden eszköz utján nagy lábon élni akarás, az embertárshoz való szeretet- lenség, sőt egyenes durvaság és kegyetlenség, mind ilyen erkölcsi defektusok. Ami pedig a válóperek ódiumának túlnyomó részben a nőkre való hárítását illeti, ezt nyugodtan nevezhetjük alaptalannak, sőt nagyképűsködésnek. Statisztikát ugyan lehetetlen csinálni, mert a vl lóperek nagy része a békés megegyezést pótló 77. §., az úgynevezett hűtlen elhagyás címén bonyolittatik le, de a viszonyokat alaposan ismerők, a bírák es ügyvédek jól tudják, hogy a házassági béke megbomlása az esetek jóval többjében történik a férj, mint a nő hibájából. Ezt a megbomlást nemcsak a házassági hűség elleni magatartás idézi elő, amiben a férjek a nőkkel legalább is egyenlő arányban szerepelnek, de igen gyakran más okok, a férj korhelysége, durvasága, játékszenvedélye, a családról való nem gondoskodás és egyebek, sőt az is nyugodtan áliitható, hogy a feleség helytelen magatartását is az esetek nagy részében a férj hibájára, a feleség elhanyagolására s egyéb vétkére lehet visszavezetni. Ne mérjünk tehát kétfelé, a férfi javára kedvezően billenő, a nőre ellenben előre súlyosan beállított mérleggel. Rákosszentmihály—Kiskecskemét Irta: Kecskeméthy Vince. Még néhány szó a fametszésről. A fametszések nem csak a femött és termő fákon esz- közölhetök es nem csak tisztán gyümöicstákat metszünk, hanem muszünk más dísznövényeket, díszfákat is. A fametszéseket már tulajdonképen a magn-kolából kiszedett csemeteken kezdjük meg, mert mikor a magoncokat a magiskolából kiszedjük, ezeket már akkor megmetszük. Először a gyökereket, azután pedig a törzset. A gyökérmetszés lényeges a magoncoknal, mert azoknál rendesen csak egy gyökér van és ha ezt vissza nem vágnánk, akkor a faiskolákból kikerült fák ötven százaléka nem eredne meg. Gyökérvisszavágas által gyökerkorona, képződik és igy a csemete bőven el v~n látva gyökérzettel. Éppen ezert szükséges a fatörzsének is a visszavágása, mert a visszavágás következtében több ágból korona képződik a fán, éppen így a törzset is visszavágás által erősítjük meg és így folytat jua a metszéseket év-ől-évre mindaddig, amigxa fánk a faiskolában van, mert az ügyes metszéssel már a faiskolából szép, egyenes törzaü és mar szép kis koronával ellátott fát üliet- | hetünk át állandó helyére Ezért tartom szükségesnek, hogy a laikus emberek ne féljenek a fametszésektől, ne feljenek az ollotol, mert ezzel a fáikat fiatalítják, a fejlődésben ösztönzik, szépítik; és szabályozzák. Vannak kertjeinknek bizonyos tetszetős, lombos díszcserjéi <s díszfái, amelyeket már az iskolában kezdettek idomítani, hogy azokat, mint idomított fákat a sertkedvelok- nek eladhassák. Laikus emberek az ilyeneket örömmel meg is veszik és a maguk kis kertjében a legszebb helyre elültetik, de csakhamar megunják, meit a szépségüket ezek a növények önmaguktol nem tudják fentartani, a természet igy nem alkotta őket, tehát ezeket is minden évben iegaláob egyszer, a tavaszi metszés idejében minden egyes reszÜKet külön — vissza kell vágni. A metszés segítségével megtartják alakjukat, a metszés révén üde, szép lombot kapnak. Ilyenek például az orsóiák, melyeket műnyelven piramisnak neveznek, — ilyenek továbbá a rózsák is. Ha a rózsafát minden tavaszkor meg nem ujitjuk, meg nem metszük, tágasodnak, elvénülnek és a legszebb virító rózsa is silány termést hoz. Vegyük csak például a közönséges ákác, az úgynevezett gömbákác példáját. Ez is dísze a kennek, de ha nem gondozzák, minden évi en legalább egyszer, tavaszkor vissza nem vágják, rövid idő alatt a kertnek nem dísze lesz, hanem seprűhöz hasonló. Jelzálog előnyős fe OMníuet 1 évi időtartamra lakóhazakra a becsért«k 25 szazaleaa erejeig előnyös feltételek mellett közvetít a Rákosszentmihályi takarékpénztár r. t Kellékek: telekkönyvi kivonat, tuzbiz- tositasi kötvény és folyó évi dijnyugta. Lapnak mai »»ama 8 óidul. —
