Rákos Vidéke, 1925 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1925-02-01 / 5. szám
XXV* évfolyam Rákosszentmihály, 1925 vasárnap, február 1. 5. száttí. RÁKOS VIDÉKÉ tArísadalsii, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és Idadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-stca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BAUZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 120000.K Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. w Egyes szám ára 3000 korona Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. A képviselőtestület munkája. Rákosszentmihály képviselőtestülete Kecskeméthy Vince biró elnöklete alatt múlt szombaton tartott közgyűlést, melynek jegyzőkönyvét Wayand Károly és Schwarczl József hitelesítették. A gyűlés több fontos és közérdekű tárgyat intézett el és ezúttal is eredményes munkát végzett. Krenedits Sándor főjegyző bemutatta a vármegye 3074/124. sz. határozatát, amelylyel a törvényhatóság a községi orvos dijait újból megállapítja a jelenlegi v;szo- nyoknak megfelelően. E szerint rendelésért 50 arany- fillér, azaz 8500 korona fizetendő, a látogatás dija pedig, —- t. i. ha a községi orvos megy a beteghez — 1 aranykorona, vagyis 17.000 korona. Éjjel kétszeres dijat kell fizetni. Orvosi bizonyítványért 1 aranykorona dij jár. Két kilométernél távolabbi ut esetén kilométerenként 40 arany- fillér (6800 korona) távolsági és fuvardíj fizetendő. A kiindu ó pont addig, mig a községi orvosnak állandó lakása nem lesz, a községháza, később pedig az orvos végleges lakása, a távolságot tehát innen kell számítani. A képviselőtestület kimondotta, hogy a községi orvos a község lovait semmi szin alatt igénybe nem veheti és utasította az elöljáróságot, hogy a bíró a fogatot ki ne szolgáltassa. Igazolt szegények helyett a távolsági és fuvaidijat a község fizeti és azt a képviselőtestület a szegényalap terhére kiutalványozza. Ugyanis a községi orvos fuvardíja most már törvényhatósági megállapítást nyert és igy a község a gazdasági célokra tartott fogattal maga skar rendelkezni és hasznothajtó munkájától azt elvonni nem hajlandó. A lótartás a községre úgyszólván semmi teherrel nem jár, mert a biró szorgalma és szakértelme a lovak fentartását költség- mentesen biztosítja, s legutóbb is a biró és a főjegyző saját szalmakészletüket bocsájtották díjtalanul a község rendelkezésére, hogy a költséget megtakarítsák. A lovak közmunkákat végeznek és gazdasági munkákat, ahol a köz javára kihasználhatók és nem nélkülözhetők. A községi orvosi lakás kérdésében is találtak végre megoldást, amennyiben a képviselőtestület kimondotta, hogy e célra megszerzi a Dibusz Sándor aljegyző József-utcai lakását, sőt a tízmillió kártérítési összeget is vállalja. Dibusz a lakást átengedi. Megállapítja azonban ezúttal is a képviselőtestület, hogy építkezésre vagy házvásárlásra fedezet hiányában nem vállalkozik és igy a kérdés ezen a módon meg nem oldható. A piaci helypénzeket az érdekeltek kérelmére akként mérsékelte a képviselőtestület, hogy az állandó bódébérlóktöl csak a kereskedelmi miniszter megállapította dijak negyedét követeli. Ehhez képest Szabó Pál piacbérlő évi bérösszegét is 28 millió koronára szállították le. A Cinkotával együtt tervezett körmérnöki állás szervezését a belügyminiszter nem hagyta jóvá, hanem a kérdést a vármegye fogja az általános épitő-szabály- rendelct keretében megoldani. A fogyasztási adó-ellenőri állás szervezése tárgyában alkotott szabályrendeletet a vármegye jóváhagyta. A liszt és sfyutalékra vonatkozó számadást a képviselőtestület elfogadta és az egymilliókétszázezer korona maradványt — mivel abból a kezelők mit sem igényeltek — a jegyzők országos árvaház egyesületének építő alapja javára adományozta. A második kerület villamos világítása ügyében tudvalevőleg a Phöbus társaság ajánlata szerint 3Ő0 millió beruházás szükséges, a melynek felét a községnek és az érdekelt telek és háztulajdonosoknak kell vállalniok. A képviselőtestület a kedvező ajánlatot elvben elfogadta és utasította az elöljáróságot, hogy az átruházási illetékre vonatkozó szabályrendelet jóváhagyásál szorgalmazza a belügyminiszternél, hogy az abból várható jövedelem terhére lehessen megfelelő kölcsönt felvenni és ezzel ezt a régen húzódó nagyfon- tosságu kérdést közmegelégedésre megoldani. A képviselőtestület elfogadta és jóváhagyta a Phőbus-részvénytársasággal kötött szerződéshez fűzött | legújabb záradék-egyezséget is, mely szerint az áram j árát — a munkabérek és szénárak újabb emelkedése miatt — január elsejétől ismét tiz százalékkal felemelték. Az egyezség ez év junius 30-ikáig szól, viszont azonban a vállalat kötelezte magát, hogy az összes békebeli közlámpákat soron kivül üzembe helyezi és a község közvilágításáról teljesen úgy gondoSAodik, mint az a háború előtt történt. Mondanunk sem kell, hogy a gyűlést a szokásos honossági és illetőségi ügyek tárgyalásával fejezték be* Rákosszentmihály—Kiskecskemét. Irta: Kecskeméthy Vince. Általános faültetés. Általános faültetés alatt értjük azt, ha valahol fáBitani akarunk. Akár erdősíteni, akár utcai fasorok ültetéséről gondoskodni s mind g figyelemmel kell lennünk arra, hogy milyen talajba és milyen növényeket akarunk ültetni. Például vannak fajtáink, amelyek a száraz talajt egyáltalán nem kívánják és nem tünk, oda tehát ilyen fakat ne is ültessünk. Ha a talajunk nedves, ingoványos, az olyan talajra populu- sokat, mocsáros szi fákat, éger fakat, füzfafajokat, nyirfakat stb. fajtákat ültethetünk; mocsaras helyeket csak ilyen fajokkal telepíthetünk be. Vannak azután száraz természetű fáink, amelyek inkább a dombos, szárazabb talajt igénylik. Például ilyenek az akácfajok, ilyenek az acerfajok, ilyenek a celtisek és ilyenek többek közt a gyümölcsfák közül a cseresnye, meggy, kajszin- Ijäräcic és 3I1113 Nézzük általában a fák ápolását; első sorban a gyümölcsfák ápolását. A gyümölcsfa ápolása az ültetéstől kezdve igen nagy gondot követel, ha abból szép, egészséges gyümölcsfát akarunk nevelni, mert nem elég az, hogy csak elültetjük és ott hagyjuk, s a természetre bízzuk Már maga az ültetés is igen nagy gondot kíván; a gödrözésnek alapos Lapeml* mai mzjkma 8 «»irtat»
