Rákos Vidéke, 1925 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1925-10-04 / 40. szám
XXV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1925. vasárnap, október 4. 40. szám, RÁKOS VIDÉKE tArsadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetés! ár: Egész évre 120000. K Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Október hatodika. Irta: Szathmári Lajos. Nem annyira a félszázados szokást követve, mint kább a nemzeti érzéstől indíttatva szentel a nemzet az adi vértanuk emlékének ünnepet. Ez emlékünnepnek kettős jelentősége van. Első írban is igy kívánja ezt a hálás nemzeti érzület, másodéban roppant hatással van a fogékony gyermekszívekre, ; ifjúságra nézve a hősök magasztos példája. A hazafias, magasztos példák hatását ismerték a üvelt görögök és rómaiak is. A görögök az ifjúságra nézve elengedhetetlen’feltelnek tartották, hogy nyilvános ünnepélyeken, elő- lásokon az ifjúság magasztalva lássa a nemzeti hősöket. A rómaiak ünnepet szenteltek a vérbeliekkel foly- tott harcban elesett Fábiusoknak, sőt tiszteletük annyira ént, hogy e napon a törvényhozás is szünetelt. Napoleon azt mondta a hős Leonidásról, hogy ífeláldozásának értelme csak akkor lett volna, ha izáját azzal csakugyan megmentette volna. Napoleon ;avai elhangzottak, Leonidás példája örökre fenmarad. Nem a törvényhozás tette e napot nemzeti ünneppé, ; a vallásos és hazafias gondolkodás és érzelem. Batthyányi, a nemes grófot, aki annyira akarta a imzetet kibékéltetni, elitélték, felmentették, újra elítélték > kivégezték. Holttestét a szentferencrendü szerzetesek íjtették el kriptájukban, mig a nemzet állított mauzo- umot hamvai fölé. Október hatodikán pedig a tizenhárom hős tábor- Dkot végezték ki, kit golyóval, kit a bitón. Szomorú nap volt ez a magyar nemzetre nézve, üvös, esős őszi nap, még az ég is könyezett. Még halálukban is meg akarta őket gyalázni a yrenge gyávaság. Nyugodtan haltak ők meg, akik oly sokszor álltak lemben a halállal. „Mintha szenteket kisértek volna a halálra, jegyezik fel a minorita atyák, oly nyugodtak voltak.“ Sirtak a bakók, sirt a vezénylő tiszt, sirt a pap. „ön sir, lelkiatyám, — szólott Damjanich az őt isérő minorita atyához, — hiszen önnek kellene minket igasztalni.“ Elsápadt a nemzet és e sápadtság nem a félelem ápadtsága volt. Némán, hallgatagon jártak az emberek. Csak az orgonák szóltak szomorúan. Csak a Jmjénfüst szállott gyászosan templomainkban felfelé az ngesztelő szent misénél, hisz azt csak el nem tilthatták, ogy lelkeikért ne imádkozzanak. De ott a tömjénfüst felett feltűntek az ő megdicsőült lakjaik, az orgona szomorú hangján át hallatszott a icsőitő ének, hogy az ő képük a nemzet lelkében örökre negmaradjon, hogy az ő példájuk, mint élőhang meg- ázza, felemelje a nemzetnek lelkét, vészben viharban Tősitse, vigasztalja nemzetét a szomorúság napjaiban. Emlékoszlopukat lerombolhatta a bitorlók keze, de ezt a nemzetet csak akkor félthetnénk, ha hálánkat az idő szivünkből elvinné, ha magasztos példájuk szivünk tüzét nem gyújtaná lángoló hazaszeretetre. Távol legyen tőlünk e gondolati Hősöket nevelt példájuk a világháborúban. Embereket nevel, hazájukért élni, halni tudó embereket nevel a jövőben is. Tanítsuk meg a nemzet gyermekeit az ő példájukkal jó és balsorsban szeretni ezt a sokat szenvedett nemzetet. Tanulják meg a nemzet gyermekei a jóban, rosszban szeretni ezt a hazát, mert: Ez a föld, amelyen annyiszor • Apáink vére folyt, Amelyhez minden szent nevet Egy ezred év csatolt. HIR£R. Szentmihályi búcsú. Október 4-én, Szent Mihály napját követő vasárnap lesz a rákosszentmihályi búcsú. Az istentiszteleteket a szokott vasárnapi sorrendben tartják. Októberi ájtatosságok. Október hó elsejétől kezdve minden nap d. u. 6 órakor lesz templomunkban a hagyományos rózsafüzér ájtatosság. Vasarnaponkint azonban d. u. 3 órakor tartják azokat. Credo gyűlés. A Credo egyesület szeptember hónap utolsó vasárnapján tartotta rendes havi gyűlését a Világ mozgóban. A nagy számban megjelentek számára Taraba József dr. hitoktató, elnök tartott szép előadást nyári utazása emlékeiről. Sok szomorú és felemelő dolgot beszélt Fiúméról, az olasz istriai viszonyokról, cseh-szlovák állapotokról. A beszéd után a gyűlés egyhangúan magáévá tette a volt Patronázs helyén létesülő napközi otthon ügyét. Egyesületi folyóügyek megbeszélése volt még napirenden. A legközelebbi gyűlés október hónap utolsó vasárnapján lesz. Cserkész ünnepély. Okt. 4-én vasárnap d. u. 5 órakor kezdődik a „Gedeon“ cserkész csapat ünnepélye a kaszinó nagytermében. A műsoron a cserkészélet vidám, kacagtató és komoly jelenetei váltakoznak. A kis „Gedeon“ cserkész csapat mindent megtett, hogy az élénken érdeklődő közönséget kielégítse. Remélhető, hogy a közönség is támogatni fogja az ijjuság szép mozgalmát és nagy számban jelenik meg az ünnepélyen. Ref. sajtóestély. Csütörtökön a községháza tanácstermében ref. sajtóestély volt. A ref. sajtónak három képviselője tartott előadást Hegyaljai Kiss Géza történetiró beszélt a „Modern sajtó romboló hatáságról ifj. Szabó Aladár dr. „Sajtó a reformáció korában“ és Demjén István »Ref. sajtó ma“ c. alatt tartottak lelkesítő előadásokat. Mind a három előadás végeredményében azt emelte ki, hogy a mai magyar reformátusoknak nagy feladata, hogy a hitetlen kézre került sajtót ismét magasabb isteni célok szolgálatába állítsa vissza. Az estélyen szép számú közönség jelent meg. Lapunlr mai sx&ma 8 oldal.
