Rákos Vidéke, 1925 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1925-09-27 / 39. szám
XXV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1925. vasárnap, szeptember 27. 39. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 120000. K Fél évre: . . 60000. M Negyed évre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetéseket felvesz a kladóblvatal. Állatvédelem. Egy rákosszentmihályi urihölgy jelent meg szerkesztőségünkben, hogy felhívja figyelmünket azokra az elszomorító állapotokra, amelyek az állatvédelem terén uralkodnak községünkben. Látogatónk, — igen értelmes és pallérozott lelkű asszony, aki igen sokat szenved az emberek durva kegyetlensége és érzéketlensége miatt, amellyel a hatalmukba került szerencsétlen állatokkal bánnak, felettébb érdekes dolgokat beszélt el közvetlen tapasztalataiból, melyeket különösen a piacon szerzett, íme, néhány beszédes példa: Két sulianc jön a piacról. Az egyik két hatalmas pulykát cipel, még pedig olyaténképen, hogy a termetes állatok lábát madzaggal összekötötte és az állatokat a vállán, mint az általvetőt, keresztül dobta. Ott lógtak fuldokolva, fejjel lefelé. Az úrnő rászólt; barátságosan figyelmeztette, hogy nagyobb fajta állatot igy cipelni nem szabad. A fiúban felderengett a jobb érzés és már-már leszedte válláról az eleven málhát, midőn társa, a durvább lelkű kamasz rákiabált, hogy minek áll szóba olyannal, akinek semmi köze a dologhoz és karjánál tova cibálta pajtását. De a felnőtt és jobbkabátu közönség se különb. Egy urasan öltözött nő, ki lábán lógatva vitt egy hatalmas kakast, arra a barátságos és szelíd kérdésre, hogy vájjon nem sajnálja-e a szegény állatot, azzal felelt, hogy „hát ez is lehet szegény?“ Mit várjunk igy a durva, műveletlen emberektől, részeg kocsisoktól, vásott, | gonosz gyermekektől? Tudjuk, hogy napirenden van, hogy a nem engedelmeskedő lovakat hasbarugdalják, orron verik. A rossz gyermekek az állatok kínzásában lelik örömüket. Dermesztő fagyban az árusok a piac puszta földjén hevertetik óraszámra a szegény, nyomorult baromfikat. Van ezeken kivül az állatkínzásnak egy más hírhedt alakja is, főként minálunk. Ez a, mondhatnók passziv állatkínzás a nyaraló lakosság egy részének különlegessége. Abból áll, hogy tavasszal házőrzésre, mulatságból, a gyermekek játékszeréül kutyácskát szereznek, ilyenkor ősszel pedig, midőn beköltöznek, egyszerűen itthagyják, szélnek eresztik. Nekik már nem kell, tegyen amit akar. Ismerek jólelkü úri családot, ahol féltucat ilyen elhagyott, kóbor kutyát fogadtak be, mert nem nézhették a szerencsétlen állatok szenvedéseit. Ámde, hány helyről verik el az ilyen kiéhezett, elsatnyult, nyomorult állatot, amig résztvevő szivre nem talál, vagy sintérhurokra nem kerül. Szó, ami szó, kutyául állunk állatvédelem dolgában. Hiszen még a gondozott, jól ápolt házi ebeknek is ellensége nem csak a sivárlelkü ember, hanem maga a hatóság is, mely örökös zárlatokkal, kegyetlen rendszabályokkal üldözi, miközben országszerte magyar ebtenyésztésről szónokolnak, nemzeti dicsőségül kutya- kiállitásokat és versenyeket rendezneK. A magyar ebtenyésztésből valóban nemzeti vagyont és dicsőséget lehetne szerezni, ha nem lenne oktalanul ellensége a hatóság is és emberséges rendszabályokkal kormányoznák az állatok dolgait. Az egykor annyi szép eredménnyel dicsekedő Állatvédő egyesület is elnémult mostanában. Mintha nem is élne már, pedig az egyes ember hiába küzd az érzéketlen áradattal szemben. íme, a mi hölgyünk példája: a legjobbat akarja, finoman, tapintatosan cselekszi és nem csak eredményt nem ér el, hanem kinevetik, gúnyolják, gorombáskodnak vele. Ezen pedig könnyű segíteni: Ezennel teljes tisztelettel felhívjuk rendőrségünk és elöljáróságunk figyelmét az állatvédelem terén rájuk váró, valóban nem terhes feladatra. Rendeljék el, hogy az állatokkal emberségesen kell bánni. A rendőrkapitányság utasítsa az őrszemeket, hogy ha állatkínzást látnak, lépjenek közbe, figyelmeztessék barátságos szóval a helytelen cselekedetre a tetteseket. Ha szót fogadnak, rendben van, ha pedig nem, úgy jelentsék fel őket. Akad paragrafus, hogy meg iehessen büntetni és ezzel jó útra téríteni a kérgeslelküeket. A községi elöljáróság pedig ellenőriztesse és tartsa rendben a piacot. Majd észre- térnek, akik erre a leckére rászorulnak. Az iskolákban pedig, ahol madarak és fák napját tartanak, még nagyobb nyomatékkai oktassák a növendékeket az állatok szeretetére, különösen a mesterinas iskolákban, amelyeket ujmagyarul tanonciskoláknak csúfolnak, ajánlatos ennek a tárgynak sürü és erélyes taglalása. Egy budai kiskorcsmábán, ahol az egyik kutyaegyesület tagjai, a dobermannosok tanyáznak, olvastam a falon a német közmondást: „Aki az állatot nem szereti, nem lehet barátom.“ Bárcsak megtanulnák ezt a bölcs mondást mifelénk is. HÍREK. Rákospalotán jubiláns szentévi missziót tartanak. Schwatz Gusztáv dr. prelatus, apátplébános kezdeményezésére Rákospalotán az idei Szentév és a Magyarok Nagyasszonya templom negyedszázados jubileumának alkalmából missziót tartanak. A missziót szeptember 26 án ünnepi Veni Sancte nyitja meg s az ájtatosságok október 11-ig tartanak. A misszió keretében október 4-én Hanauer A. István megyéspüspök hálaadó ünnepi szentmisét tart és körmenetet vezet. Ref. cserkészünnepély. A kis „Gedeon“ csapat nemsokára megjeieniií a közönség előtt. Vidám zöldinges ifjú sereg, a mely hisz Magyarország feltámadásában és azért kész is áldozatokat hozni. Az okt. 4-iki vasárnap délután látszik meg, milyen vidám és gyönyörűséges a cserkészélet és ugyanakkor milyen komoly és milyen evangéliumi. Szeretettel várnak mindenkit. A cserkészcsapatba most vesznek fel jelentkezőket. Aki lelkesedik a cserkész ideálokért lépjen be. 12 éven felüli fiuk jelentkezhetnek. Jelentkezés szombaton d. u. 5 órakor és vasárnap d. e. 11 óra után Árpád-u. 24. a csapatvezetőnél. ______________ ta pimfe Mfti amámm 8 ©Enüal*
