Rákos Vidéke, 1925 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1925-05-10 / 19. szám
XXV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1925. vasárnap, május 10. 19. szám. TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 120000. K Fél évre: . . 60000. „ Negyedévre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Megnyílik az uj lóversenytér. Most vasárnap, május 10-én megnyílik Európa ;yik legszebb lóversenypályája a rákosi réten. Évek isszu küzdelme, milliárdok feláldozása kellett hozzá, így a magyar lótenyésztés ügyének szolgálatára, főváros idegen-forgalmának emelésére létrejöhessen : a minden izében modern és pazar versenypálya, nellyel egész közvetlen környékének jövő fejlődése orosan összefügg. A régi lóversenytér pezsgő etet teremtett maga körül és minő élénk forgalmú irnyéket fejlesztett maga mellett. Az uj lóversenypályá- il is érvényesülni kell a törvénynek, amely amannál nyesen igazolódott. Az uj versenypálya a Kerepesi-utat jy csapásra átvarázsolja a Rákóczi-ut folytatásává és galább is olyan változtatást tesz rajta, mint annak éjén elődje, midőn a Csömöri útból Thököly-utat •rmált. Az uj versenypálya kihozza hozzánk a fővárost i forgalmat, üzletet, gazdasági fellendülést, értékemel- edést indit meg, amelynek jótékony hatása kisugároz lég hozzánk is. Mérhetetlen előnyök fűződnek hozzá s rengeteg hasznot várhatunk tőle közvetve és közvet- :nül is. Ha majd elérkezik a megkönnyebbedés pillanata mai gazdasági dermedtség után, gőzerővel indul meg csodálatos fejlődés folyamata és olyan fellendülés övetkezik, a minőre legszebb ábrándjainkban sem ondolhattunk. Az uj versenypálya főbejárata a kőbányai oldal ílöl van, de a kerepesi-uti bejárat a 10.000 koronás elyre szintén nem kis jelentőségű. A villamos hurok- ágányt, váró házat már épitik. A közönség a pálya írületén alaguton jut el helyére. Ez az alagút a ersenypálya alatt vezet el, hogy a szabad közlekedést ii se gátolja. A versenypálya oldalán pompás kocsi tat építettek. Az ut kettős, jövő és menő számára, erseny után ezen a vonalon indul meg a hagyományos ocsi-korzó végtelen áradata a Stefánia-ut felé. A versenypálya körül üzletek, kávéházak, vendéglők \ eletkeznek. A Kerepesi-ut puszta telkei benépesednek j pületekkel. Rákosfalva kimozdul félszázados merevsé- j ;éből és rövidesen egybeforr a főváros testével. Akkor íiár mi következünk: Rákosszentmihály, Pestsashalom S s nemsokára utána Mátyásföld. Az alagi pálya szép \ ;olóniákat teremtett maga körül. Egyelőre is a fejlődésiek ez az iránya okvetlenül mifelénk mutat. A versenypálya forgalma sürü közlekedést teremt, j írni egyik fontos tényezője a fejlődésnek és nem marad- lat hatástalanul a környék többi részeire sem és a ővárosiasodásnak folyamatát inditja meg a kívül eső őszekre nézve is. De hiszen meddő munka az, hogy ma az eshetőségeket számolgassuk és jóslásokba bocsájtkozzunk. hinak idején, amikor először felmerült a terv, hogy a ; versenypályát a rákosi rétre helyezik, felujongott öröméjen az egész rákosvidéki közönség és számos újságcikk fejtegette a roppant előnyöket, amiket erre a vidékre nézve ez a szenzációs terv jelentett. íme, ma már — igaz, hogy jó néhány évi késedelemmel — megértük, hogy a terv valóra vált és az uj pálya Budapest egyik világhíres büszkeségévé emelkedik. Most ne örüljünk és most ne reméljünk tőle nagyszerű hatást, ma fel sem becsülhető hasznot ? Nagyon elszoktunk az örömtől; régen leszoktunk a reménykedésről, de most, amikor felhúzzák a nemzeti- szinü zászlót a pazar uj tribünök felhőkarcoló tornyára: feledni kell a jelen minden keserűségét és el kell ismerni, hogy utunk mégis csak a kibontakozás kapuja felé vezet és ezen a kapun túl a szebb jövő kecsegtető képe integet felénk. Május. A költők ezerszer rímbe szedték, szerelmes szivek ezer melódiát találtak ki róla és május mégis örökké uj, örökké drága, örökké bűbájos marad, mig boldogtalan költők és boldog szerelmesek lesznek a világon. Mert a boldogtalan költők és boldog szerelmesek hónapja a május, igy volt, igy van és igy lesz ez mindig, bár ki tudja miért ? Talán azért, mert májusban legkékebb az ég és legfehérebb a bárány felhők úszkáló vitorlája? Talán azért, mert májusban ontja legsimogatóbb aranyát a napfény, mert fehér, rózsás, aranyos zöld és sápadt viola színben pompáznak a fák, mert ilyenkor bomlik a rózsák bíbor és sárga szirma? Azért, mert májusban mindennél mámorosabb a kertek illata, mert künn az ezüstös réteken ilyenkor a legédesebb a reggeli harmat és mert májusi estéken leghüsebb a messze mezők tücsök-cirpeléses csöndje? Vájjon ezért? Vagy tán azért, mert május már a tűnő tavaszt és a közelgő nyarat példázza, az első röpke ifjúságot, mely intőn mondja: élj 1 Élj velem, mert percnél is szállóbb pillanat vagyok és már el is tűntem, mire észre vennél 1 Talán ez a titkos tavaszi szózat a rejtelmes muzsika, melyet meghall és ütemére táncot lejt a vér, talán ezért; de az is lehet, hogy mindama többiek miatt a boldogtalan költők és boldog szerelmesek hónapja a május. A költők, bizony olyan teremtményei a jókedvű Istennek, akik bekötött szemmel járnak a tavaszi fényben és sírnak, hogy sötét van. De füleik nyitottak minden muzsikára és meghallják, mikor elsuhan mellettük a lepke, ám — hajh — mindig máshol űzik botorkálva, mint amerre szállott. Ilyenek a költők. A szerelmesek nyitott szemmel járnak és belekacagnak a fiatal fénybe. A lepke elrepül mellettük, ők utána kapnak ős megfogják — ilyenek a szerelmesek. Május van. A virágos fák a feslő rózsabimbók, a zengő madarak, a csobogó kis patak, a viruló rét, örömmel töltik el mindenkinek szivét. Ragyog a hold . . . mosolyg a leány. . . kacag a legény . . . mindenki boldog . . . május van ... a szerelem hónapja . . . (—s. —ö) Főjegyzőnk hivatalában. Krenedits Sándor főjegyző feleségével együtt szerencsésen megérkezett római útjáról és újból átvette hivatala vezetését. A Lapunk mai száma 8 alffiaL
