Rákos Vidéke, 1925 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1925-05-03 / 18. szám

18. szám. aSEOS ggIPg«B 3 oldal. Május 9. A május 9-iki határnap fogalommá vál* már közönségünk körében. Igen nagy készülődés a folyik „Rákos Vidéke“ jubileumi estélyére, amely igy a legszebb reményekkel kecsegtet. De a rendezőség sem marad tétlen : immár kiala­kult a nevezetes estély egész ragyogó képe és azzal biztat, hogy a sokat koptatott mondás: „Ilyen mégnem v>lt Rákos- szentmihályon“ ezúttal csakugyan komoly és helytálló lesz. A közönség részéről megnyilvánult óhajtásnak megfelelően az előadást tánc fogja követni. E célból reggelig tartó záróra meghosszabbítást kérünk és kitűnő művészzenekarról gondos­kodunk. A pompás, tizenkéttagu zenekar csupa elsőrangú művész emberből áll. A héten tartott próbák valóságos mű­vészi esemény számba mentek. A zenekar összeállilása a a következő: karnagy: Weinzierl Aurél. (Ezúttal kifog derülni róla, hogy nemcsak kiváló tehetségű zeneszerző, hanem kitűnő dirigens is!) Hangversenymester: Folberth Gusztáv, a Városi Színház zenekarának tagja. Első hegedű: Kenessey Béla. Második hegedű: Malowetz Mihály. Viola: Csattogányi István. Gordonka : P. Szemere Margit. Obiigát hege Jü: Lukács György. Kontrabassz: Herein Imre. Flóta: Márkus Ede, a Városi Színház tagja. Oboa: Torma Antal, a Nemzeti Színház zenekarának tagja. Harmónium: Róth Géza. Zongora; Wein­zierl Gitta. Csattogányi Istvánról és Malovetz Mihályról feles­leges volt külön megmondani, hogy a Nemzeti Színház zenekarának tagjai, ök nekünk itteni művészi múltjuknál fogva árinál is sokkal többek. A „Leánykérés a fellegvárban“ cimü eredeti operett gyönyörű zenéje nagyszerűen érvényesül az érdekes összeállítású zenekarban, mely a hangszerelés szellemes eredetiségét és ötletességét is kiválóan kidomborítja. A darab szereplői egytől-egyig kitűnőek s már most, a pró­bákon diadalmas sikerrel aknázzák ki szerepük minden egyes mozzanatát. Az operett előtt színre kerülő hires orosz darab, a Csehov-féle bohóság falrengető kacagást vált ki, s igy kiváltképen alkalmas az est vidám hangulatának megalapo­zására. Az ezermester Szlavkovszky Sándor, szcenikai művé­szetének teljes fegyverzetét harcba viszi, hogy szép és érdekes színpadot varázsoljon a közönség elé. A ragyogó jelmezek a szokottnál is szebbek és stilszerübbek lesznek. Az ope­rettben meglepetésként hat a bájos hölgyből női kar is fog szerepelni, hogy dr. Ungár Gyuláné egyik legpompá­sabb jelenetét még színesebbé és hatásosabbá tegye. Egy szó, mint száz, kimerítenek minden eszközt, hogy az elő­adás és estély, melynek jeligéje vidámság“, a minden várakozást meghaladóan sikerüljön. De talán mindennél többet mond az, hogy egy fél hasábon ismertetjük immár az est érdekességeit és még szó sem eshetett legfőbb attrakciókról: Szőke Sándor és Fehér Gyula, a Nemzeti Színház művészeinek szerepléséről, a kik először fogják színpadunkat művészetükkel ékesíteni, még pedig mód­felett hálás és hatásos alakításokkal. Szőke Sándor ezenfelül rendező művészetét is bőven kamatoztatja és valóban lekötelező módon fáradhatatlanul dolgo­zik az előadás sikere érdekében. Ehhez az önfeláldo­záshoz az igazi művészi ambición kívül az a csodálatosan ritka mély és nemes barátság szükséges, a mely őt szerkesz­tőnkkel összefűzi. Szóval nagyszerű este lesz. Csak egy a fontos: az, hogy a közönség mielőbb váltsa meg jegyét, hogy megfelelő elhelyezéséről gondoskodni lehessen és ne támadjon tumultus az esti pénztárnál. Az eddigi jelekből arra is lehet következtetni, hogy kétszerakkora közönség jelent­kezik, mint amennyi hely rendelkezésre áll. Ha ez valónak bizonyulna és idejében kiderülne, úgy meggondolás tárgyává lehetne tenni az előadás esetleges megismétlését. Kölcsönösen fontos és előnyös dolog, tehát, ha a jegyeket elővételben biztosítják. A rákosszentmihályi gyermekotthon. A Rákos- szentmihályon megtelepedett szervitarendi apácák nagy buzgalommal fogtak kegyes munkájukba. A gyermek- otthon és a házi kápolna építése nagy erővel megindult. A költségeket országos gyűjtésből akarják fedezni, amire a belügyminiszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőén az engedélyt május elsejétől számított négy hónapra megadta. tZ Egy bútorozott szoba kiadó Csömöri-ut 151. Rákosszentmihályon, Béla-utca és Sándor-utca sarkán újonnan épült házamban (Solti-féle vendég­lővel szemben) nagybani és kicsinybeni eladásra liszt-, takarmány- és termény üzletet nyitottam. Elsőrendű lisztet tartok és a legolcsóbb napiáron árusítom. Széna, szalma, szecska, kukorica, zab, korpa, árpa és vörösliszt, lüzifatelepemen elsőrendű minőségű tűzifa és szén a legolcsóbban. Weisz Béla épület, tűzifa és lisztkereskedő. Maróthy Béla Gőzre berendezett kelmefestő és vegytisztító. Női-, férfi-, gyermek­ruhák, kelmék, selymek, fonalak fes­tése és tisztítása. Gyászruha 24 óra alatt készül. Rákos­szentmihály Uj-utca 25. (József-utca közelében.) Fiók- Netling Katalin üzlet Rákosi-ut 46. Eckmideg äzörmeii&z BUDAPEST IV., PÁRI5I-UTCZA 6. SZÁMÚ Szőrmekülönlegességek, kabátok dús választékban. Megóvásra vállal mindennemű szőrméket. Átalakítások, javítások jutányosán^ YTsYWWr EMIL SZŰCSMRSTE» BUDAPEST IV., PETŐFI SÁNPOR-ff. s. Gabányi György Borkereskedő Rákosszentmihály, Rákosf-ut 32. Kitűnő asztali borok, fajborok olcsó napiárban kaphatók. l\S Á D á ^ női kézi munka |\MUMg éS rajzmüterme \ Budapest IV., Petőfi Sándor-utcza 11. sz. S a,; AGYAR CONFEKTiO !»*0VEK R. T. :::: ? Ezelőtt: «GAR LIPÚT BUDAPEST, IV.. KOSSUTH LAJOS-UTCZA 2. Ha élesén akar építeni f ! kérjen árajánlatot tégla, cserép, mész, cement i é p fl 1 e t f a, kátránypapirra és minden egyéb építőanyagra | 3==C©XT7"á,t!i XjSö©© I «olt „Bökk-telepfől“ Cinkotai Nagyitce BHÉV rákodénál ' Ugyanott féláron kaphat használt, renovált I és új ajtókat, ablakokat. Bontást vállalunk. \ Bontott anyagot legjobb áron veszünk. butornagykereskedő és lakberendező Budapest, IV», (Belváros) Hajó-utcza 12—14. Mübutorokban, elsőrangú kárpitos árukban állandóan dús raktár igen jutányos árak mellett. Kiittné o és uj badacsonyi és izsáki bor Takarékpénztár

Next

/
Oldalképek
Tartalom