Rákos Vidéke, 1924 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1924-03-23 / 12. szám
12. szám XXIV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1924, vasárnap, március 23. i RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÜZ1GAZ6ATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI BETILAF. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZAMOS RÁKOSSZENTMIHÁLY! ÉS RÁKOSV1DÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÖLET HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákosszentmihály, Szentkorona-ute» 37. Megjelenik isindeii vasárnap. Felelő* szer* esztö: BALÁZSOVSCH ZOLTÁN Előfizetési ár i Egész évre 6G00G. K Fél évre: . . 30000. „ Negyed évre: 15000. „ Egyes szám ára 1500 korona Hli-detés«»ket felvesz a kladóblvainkc Rákosszentmihály a történet világításában. Irta: Pettkó Béla. Kedves Barátom! Régi adósságot rovok le. Emlékezhetsz, hogy jó pár esztendővel ezelőtt megemlítettem neked, hogy Szentmihály sokkal régibb, sokkal nevezetesebb helység, semmint azt a mai lakosság hiszi és hogy én nagyszámú oklevelet találtam, illetve kerestem össze ez árpádkori helységre, melyeket is a késő utódok okulására becses és kedves újságunkban közreadandok. Ha unalmasnak találja majd a mai nemzedék a fakult írások megelevenedését, az bizony sajnálatos dolog lenne, mert ha végig tudok majd haladni a századok során, megláthatja a mai kor, hogy amint a török zivatar jóformán eltörölte majdnem a nyomát is a falunak, de az újra feltámadt még dicsőbben. Bizzunk tehát a Magyarok Istenében, hogy hazánk is ép úgy feltámad hamvaiból. Hogy tehát Rákosszentmihály őskoráról szóljunk, az a terület, melyen Szentmihály falva keletkezett, mióta e néven szerepel, a nyulakszigeti, (ma margitszigeti) apácák birtoka, melyet véleményem szerint nem királyi adományból, hanem vagy csere, vagy vétel utján szereztek, mert a királyi adománylevelekben Szentmihály nevét nem találjuk, az az okmány pedig, melyben e név először előjön, azt mondja, hogy a határok miatt állandó volt a pereskedés Párdy és Szentmihály között. Lássuk tehát először is ezt az okmányt, melyet szószerinti fordításban közlök s mely a régi határok leírását tartalmazza i 335-ből Párdy és Szentmihály között. Sok hábciuság volt az okmány szavai szerint a Párdy falu birtokosai és a Nyulakszigeti apácák között a határt illetőleg. Ezért hát, akkori szokás szerint elmentek a budai káptalanhoz, onnan kértek egy tanút akivel azután a határjeleket a legpontosabban megjárták s feljegyezték. Ez az okmány az országos levéltár diplomatikai osztályában Dl. 2908. szám alatt fekszik, kelt 1335. május 1-én. Maga az eredeti már nincs meg, de megvan egy 1431. junius 1-én keit átiratban, mikor is a nyulakszigeti zárda perjele Mihály iratra át és még megvan egy 1539. aug. 10-iki átiratban, mikor is nemes Zenggi Márkus, a nyulakszigeti apácák királysági tiszttartója átíratja az akkor már puszta Párdy és Szent- mihályfalva határát, mivel az eredetit a belső viszályok és háborús mozgalmak miatt nem volt biztos magával hordozni szükség esetén. A latin szöveget magyarul adom szószerinti fordításban, a szükséges felvilágosításokat zár jelek közt adom, esetleg ha nem mindent magyarázok meg, vagy ha kicsit aprólékos is leszek, elnézést kérek a nyájas olvasótól. _____Tehát a függöny felgördül! Mi a Budai egyház káptalanja, jelen levelünk rendiben tudatjuk mindenekkel, akiket iilet, hogy midőn mi a nyulakszigeti ájtatos nővér úrasszonyok (az apácák elme ez volt e korban) kérelmére egyrészt és Párdy Jakab fia Pál és a Pest városából való Csobod testvére István kérelmére, másrészt a nevezett ájtatos nővér úrasszonyoknak a Pest vármegyében fekvő Szentmihály nevű falujuk és a nevezett Pál és István Párdy nevű falujuk közt létező határjelek megvizsgálása végett Miklós mestert, a mi egyházunk jegyzőjét küldtük ki, végül ő hozzánk visszatérvén, ugyanazon Párdy Pálnak és Csobod testvérének Istvánnak és az ájtatos férfiú Mihály testvér, a nevezett ájtatos nővérek ügyvédjének jelenlétében elmondta nekünk, hogy ő a már elmúlt Szent- györgy vértanú napja utáni legközelebbi szerdán (ápr. 26) a fenínevezeít felek a nevezett falukhoz járultak s közös egyetértéssel és egybehangzó akarattal ugyanazon falukat a határjelek menetében ilyeténképen választották szét és határozták meg: Hogy ugyanazon Szentmihály ’ és Párdy nevű faluk első határjele déien kezdődik valami hegyen, a hol két földből hányott (ezután rövidség okáért ezt földhatárjelnek Írjuk) határjel van, melyek közül az egyik az ősi, mely a fentnevezett Párdy földet választja el, a másik pedig az újonnan felállított, mely a fentnevezett szentmihály földet választja el. Továbbá innen ugyanazou a térségen halad tovább (a határ t. i. a melyet mintegy úgy vesznek, mint egy embert, ki előre halad!) és eljut két föld határjelhez, melyek egyike szintén a Szentmihályföldhöz tartozik, a másik pedig Párdyhoz. Azután innen elfordulván, szintén két föld- határjelhez halad, innen ugyanazon térségen át eljut két földhatárjelhez. Továbbá innen nyugat (eddig mindig délnek ment a határ) felé halad, ahol két föidhatárjel van. Azután valami kaszálóhoz megy, ahol két földhatárjel van. Innen elhajolva két íöldhaíárjelhez halad ugyanazon térségen át ugyanazon kaszálón; azután egyenesen valami szántóföldekhez megy, ahol két földhatárjel van. Innen ugyanazon térségen át két földhatárjelhez megy és innen valami kaszálóhoz halad, ahol két földhatárjel van. Innen ugyanazon térségen két földhatárjelhez megy, azután ugyanazon térségen két földhatárjelhez megy, azután ugyanazon térségen át valami hegyecskéhez igyekszik, ahol két földhatárjel van. Innen eljut valami hegyre négy földhatárjelhez, melyek egyike Párdy birtokot, a másik a fentirt Szentmihály birtokot, a negyedik pedig az Őrség nevű földet vagyis birtokot (falus föld, birtok mind egyet jelent), választja el és itt végződnek, vagyis fejeződnek be a fenínevezeít Párdy és Szentmihály nevű birtokok határai. És hogy örökös békességben éljenek ők és utódaik jövendőben, ilyen egyezséget rendeltek maguk között a felek előttünk: hogy ha valamelyik fél a fentnevezett birtokok elkülönítését nem tartaná meg és bármelyik is az idők folyamán —
