Rákos Vidéke, 1924 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1924-03-23 / 12. szám

12. szám XXIV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1924, vasárnap, március 23. i RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÜZ1GAZ6ATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI BETILAF. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZAMOS RÁKOSSZENTMIHÁLY! ÉS RÁKOSV1DÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÖLET HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákosszentmihály, Szentkorona-ute» 37. Megjelenik isindeii vasárnap. Felelő* szer* esztö: BALÁZSOVSCH ZOLTÁN Előfizetési ár i Egész évre 6G00G. K Fél évre: . . 30000. „ Negyed évre: 15000. „ Egyes szám ára 1500 korona Hli-detés«»ket felvesz a kladóblvainkc Rákosszentmihály a történet világításában. Irta: Pettkó Béla. Kedves Barátom! Régi adósságot rovok le. Emlékezhetsz, hogy jó pár esztendővel ezelőtt megemlítettem neked, hogy Szentmihály sokkal régibb, sokkal nevezetesebb helység, semmint azt a mai lakosság hiszi és hogy én nagy­számú oklevelet találtam, illetve kerestem össze ez árpád­kori helységre, melyeket is a késő utódok okulására becses és kedves újságunkban közreadandok. Ha unal­masnak találja majd a mai nemzedék a fakult írások megelevenedését, az bizony sajnálatos dolog lenne, mert ha végig tudok majd haladni a századok során, meg­láthatja a mai kor, hogy amint a török zivatar jóformán eltörölte majdnem a nyomát is a falunak, de az újra feltámadt még dicsőbben. Bizzunk tehát a Magyarok Istenében, hogy hazánk is ép úgy feltámad hamvaiból. Hogy tehát Rákosszentmihály őskoráról szóljunk, az a terület, melyen Szentmihály falva keletkezett, mióta e néven szerepel, a nyulakszigeti, (ma margitszigeti) apácák birtoka, melyet véleményem szerint nem királyi adományból, hanem vagy csere, vagy vétel utján szereztek, mert a királyi adománylevelekben Szentmihály nevét nem találjuk, az az okmány pedig, melyben e név először előjön, azt mondja, hogy a határok miatt állandó volt a pereskedés Párdy és Szentmihály között. Lássuk tehát először is ezt az okmányt, melyet szószerinti fordításban közlök s mely a régi határok le­írását tartalmazza i 335-ből Párdy és Szentmihály között. Sok hábciuság volt az okmány szavai szerint a Párdy falu birtokosai és a Nyulakszigeti apácák között a határt illetőleg. Ezért hát, akkori szokás szerint elmentek a budai káptalanhoz, onnan kértek egy tanút akivel azután a határjeleket a legpontosabban megjárták s feljegyezték. Ez az okmány az országos levéltár diplomatikai osztályában Dl. 2908. szám alatt fekszik, kelt 1335. május 1-én. Maga az eredeti már nincs meg, de meg­van egy 1431. junius 1-én keit átiratban, mikor is a nyulakszigeti zárda perjele Mihály iratra át és még megvan egy 1539. aug. 10-iki átiratban, mikor is nemes Zenggi Márkus, a nyulakszigeti apácák királysági tiszt­tartója átíratja az akkor már puszta Párdy és Szent- mihályfalva határát, mivel az eredetit a belső viszályok és háborús mozgalmak miatt nem volt biztos magával hordozni szükség esetén. A latin szöveget magyarul adom szószerinti fordí­tásban, a szükséges felvilágosításokat zár jelek közt adom, esetleg ha nem mindent magyarázok meg, vagy ha kicsit aprólékos is leszek, elnézést kérek a nyájas olvasótól. _____Tehát a függöny felgördül! Mi a Budai egyház káptalanja, jelen levelünk rendiben tudatjuk mindenekkel, akiket iilet, hogy midőn mi a nyulakszigeti ájtatos nővér úrasszonyok (az apácák elme ez volt e korban) kérelmére egyrészt és Párdy Jakab fia Pál és a Pest városából való Csobod testvére István kérelmére, másrészt a nevezett ájtatos nővér úr­asszonyoknak a Pest vármegyében fekvő Szentmihály nevű falujuk és a nevezett Pál és István Párdy nevű falujuk közt létező határjelek megvizsgálása végett Miklós mestert, a mi egyházunk jegyzőjét küldtük ki, végül ő hozzánk visszatérvén, ugyanazon Párdy Pálnak és Csobod testvérének Istvánnak és az ájtatos férfiú Mihály testvér, a nevezett ájtatos nővérek ügyvédjének jelen­létében elmondta nekünk, hogy ő a már elmúlt Szent- györgy vértanú napja utáni legközelebbi szerdán (ápr. 26) a fenínevezeít felek a nevezett falukhoz járultak s közös egyetértéssel és egybehangzó akarattal ugyanazon falukat a határjelek menetében ilyeténképen választották szét és határozták meg: Hogy ugyanazon Szentmihály ’ és Párdy nevű faluk első határjele déien kezdődik valami hegyen, a hol két földből hányott (ezután rövidség oká­ért ezt földhatárjelnek Írjuk) határjel van, melyek közül az egyik az ősi, mely a fentnevezett Párdy földet vá­lasztja el, a másik pedig az újonnan felállított, mely a fentnevezett szentmihály földet választja el. Továbbá innen ugyanazou a térségen halad tovább (a határ t. i. a melyet mintegy úgy vesznek, mint egy embert, ki előre halad!) és eljut két föld határjelhez, melyek egyike szintén a Szentmihályföldhöz tartozik, a másik pedig Párdyhoz. Azután innen elfordulván, szintén két föld- határjelhez halad, innen ugyanazon térségen át eljut két földhatárjelhez. Továbbá innen nyugat (eddig mindig délnek ment a határ) felé halad, ahol két föidhatárjel van. Azután valami kaszálóhoz megy, ahol két föld­határjel van. Innen elhajolva két íöldhaíárjelhez halad ugyanazon térségen át ugyanazon kaszálón; azután egyenesen valami szántóföldekhez megy, ahol két föld­határjel van. Innen ugyanazon térségen át két földhatár­jelhez megy és innen valami kaszálóhoz halad, ahol két földhatárjel van. Innen ugyanazon térségen két föld­határjelhez megy, azután ugyanazon térségen két föld­határjelhez megy, azután ugyanazon térségen át valami hegyecskéhez igyekszik, ahol két földhatárjel van. Innen eljut valami hegyre négy földhatárjelhez, melyek egyike Párdy birtokot, a másik a fentirt Szentmihály birtokot, a negyedik pedig az Őrség nevű földet vagyis birtokot (falus föld, birtok mind egyet jelent), választja el és itt végződnek, vagyis fejeződnek be a fenínevezeít Párdy és Szentmihály nevű birtokok határai. És hogy örökös békességben éljenek ők és utódaik jövendőben, ilyen egyezséget rendeltek maguk között a felek előttünk: hogy ha valamelyik fél a fentnevezett birtokok elkülöní­tését nem tartaná meg és bármelyik is az idők folyamán —

Next

/
Oldalképek
Tartalom