Rákos Vidéke, 1924 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1924-02-10 / 6. szám
XXl¥. évfolyam. fiáfco8&zenfi»fliáiy, 1924. vasát nap, február 1Ó. 6. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. számos rAkosszentmihAlyi és rAkosvidéki eoyesOlet és testület hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOV1CH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 25000. K Fél évre: . . 18000. „ Negyed évre: 7000. „ Egyes szám ára 500 korona. Hirdetéseket telve** a kiadóhivatal. A polgári Iskola sorsa. Rákosszentmihály vezetőköreit újabban komolyan aggasztja a polgári fiúiskola sorsa, melyet mostoha viszonyaink súlyos válság elé állítottak. Az iskolafen- tartó róm. kath. egyházközség minden lehetőt megtesz az iskola érdekében és nem kimól anyagi áldozatot, hogy azt zavartalanul fentarthassa. Ezen a téren nincs is hiba; az iskola életképes és legfontosabb szükségletei fedezetet nyernek, sőt bizonyos mértékig fejlesztése is sikerült. Tanári kara megszaporodott és elismerésre méltó működést fejt ki. Helyes gazdálkodással anyagi gondjaival is megbirkóznak és Regős József igazgató, aki az intézetet kiváló szakértelemmel és fáradhatatlan buzgalommal megteremtette és megszervezte és szellemi színvonalát is biztosítja, szerencsés kézzel, ügyes beszerzéseket is végzett és bútorokat, iskolaszereket vásárolgatott a körülményekhez képest kedvező áron. Segítséget is kaptunk ezen a téren; a tanszermúzeum jóvoltából értékes iskolaszerekhez és a szemléltető oktatáshoz szükséges gyűjteményekhez jutottunk. Minden meglenne tehát, csak épen hely nincs, ahova ezeket a holmikat elhelyezhetnék, ahol a pusztulástól megóvhatnák és használhatóvá, hozzáférhetővé tehetnék. Sőt nemcsak a szertár hajléktalan, de hajléktalan az iskola egy osztálya is, úgy, hogy felváltva kell szüneteltetni az osztályokat, ami a tanitás rendjét megzavarja, a tanári testület odaadó munkáját meghiúsítja, a jövöre nézve pedig gátat vet az intézet továbbfejlődésének és bizonytalanná teszi egész jövendőjét. Azt, hogy mit jelent Rákosszentmihálynak a magas színvonalon tartott és jól fegyelmezett, tanügyi és erkölcsi szempontból egyaránt értékes és megbízható polgári iskola, nem kell fejtegetni. A nemzet újjáépítő munkájának egyik fontos tényezője a magyar oktatásügy, helyi szempontból pedig a gyermekek testi épsége, egészsége, erkölcsi nevelése tekintetében nélkülözhetetlen, hogy az iskolát itt, a községben megtalálják, a mai drága vasúti közlekedés és egyéb magas árak mellett annyira komoly gazdasági szempontról nem is beszélve. A polgári fiúiskolát tehát meg kell menteni minden áron. Ennek pedig egyetlen feltétele, hogy számár? a következő iskolai évre helyiségről gondoskodjunk. Ha a mai nehéz körülmények között a leányiskolával közös- ködéstől nem szabadíthatjuk is meg, póthelyiségeket kell szerezni minden áron, akár valamilyen bérlet utján, akár pedig úgy, hogy — mint legutóbb is felmerült a terv, — a polgári leányiskolát valamiképen, ha ideiglenes módon is, kiegészítjük pótépitkezés segítségével. Mindez nem könnyű dolog; súlyos pénzkérdés és még azonfelül is nagy gonddal jár. Valamiképen azonban kell módot találni a megoldására. A plébánia építés még Ismpmrt mmí g ; nagyobb gond volt és Isten segítségével mégis csak megbirkózunk vele. Az őszre, úgy reméljük, ez a tengeri ! kígyó lekerül a napirendről. Plébánosunk elfoglalja uj székházát. A legközelebbi kérdésnek a polgári fiúiskola ügyének kell lennie, mert ez a legégetőbb és legfonto- l sabb, minden más előtt. Nem a róm. kath. egyház ügye ez, hanem egész Rákosszentmihályé. Az iskola is egész Rákosszentmihály közönségét szolgálja áldásos működésével és felekezeti különbség nélkül neveli, gondozza, tanítja fiainkat. A róm. kath. egyházközségé az érdem, hogy a jeles intézetet fenntartja, — a helyiség ez idő szerint kelló módon meg nem oldható kérdése pedig mindenkinek közös gondja, az egész közönség feladata. Nem fogunk csalódni, — mint még soha senki sem csalódhatott ebben a közönségben, ha azt állítjuk, hogy meg fog küzdeni még ezzel a lehetetlennek tetsző feladattal is. ; Rákosszentmihály — Kiskecskemét Irta: Kecskeméthy Vincze. A kertek. Akinek szép kertje van, annak mindjárt kibővített lakása is van. A szép kert az emberiségnek örömet nyújt, nemcsak a szemnek, hanem a kedélynek is s úgyszólván egészséget is ad. Ha elmegy az ember egy szép kert mellett, bármennyire elfásult lelkű is legyen, egy bizonyos emelkedett gondolat szdllja meg és ha soha nem is, akkor felkiált: .Istenem, milyen szép kert ezl" Kertek különbözőképen alakulhatnak, de minden kertnek megvan a maga szépsége és jósága. Vannak szép tájkertjeink, vannak szép parkjaink. A parkokat ne tisztán a szépség kedvéért alakítják, hanem igen nagy hivatásuk is van, mert a parkban sok-sok féle üditö növényzet van, amelynek kigőzölgése levegőtisztitó és az emberek egészségére nagy hatással van. Micsoda élvezet az, ha az ember a parkban végig megy és látja a sok különböző növény fejlődését, virágzását: ; igazi temploma a természetnek, ahol hallja az összesereglett éneklő madarak dalát és ha sétálás közben a parkban kifá- ; rád, különösen a beteges ember, leheveredik egy fa alá, a szép, finom, bársonygyepre, ott felette csicseregnek a kedves 1 éneklő madárkák: sokkal jobban esik neki ez a pihenés, \ mintha barminő selyemágyban feküdnék. Vannak azután kis, házi kertjeink, amelyekben ugyan- \ ezt a szépséget előteremteni nem lehet, mert nincs hozzá \ terünk, de azért bármilyen kicsi is, azt kedvessé és élveze- I tessé lehet varázsolni egy kis jóakarattal. Nézzünk csak széjjel közönséges falvakon: alig van az j ablak alatt a gazdának vagy gazdaasszonynak egy kis kertje, l de abban a kis kertben egybegyüjt mindenféle virágzó növénykét s gyönyörködik benne. Akármilyen fáradt is mikor hazajön a mezei munkáról, a leánykáknak az az első, hogy mtkmm 8 ©Itat*
