Rákos Vidéke, 1924 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1924-08-10 / 32. szám
XXlV, évfolyam. ftákosszentraíliáiy, 1824, vasárnap, augusztus 10. 32. szám RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. '■ "- --------------■ --L. - .................. ■ --------------- ■ M L, . ---- - ---------------- ----Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 1200CQ. K Fél évre: . . 60000. „ Negyedévre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetéseket telvesz a kiadóhivatal. Ép testben ép lélek. Mig a régi görög és római nép testének és lelkének harmóniáját megőrizte és az állam vallását hiven szerette, hatalma fénypontjának magaslatán; állott. Mig nem puhult el részeg patríciusok és céda plebejusok légkörében, az egész művelt világ vezető állama volt. De midőn az állam támasza és talpköve megingott, elerőtlenedett, Róma ledőlt és rabigába görnyedt. Minden állam sorsa ez, ha az alapjait nem az erkölcsi erő s a vallás alkotják. Az erkölcsi erő nagy hatalom, mert épit, nevel. Az erőtlenség pusztít, visszafejleszt. A vallás szárnyakat bont, jóakaratuvá tesz, krisztusi erőt ad. A vallástalanság céltalan földi tengődés, üres illúzió. Minden időben szükség volt az emberi lét eme két életforrására, de korunkban különösen az ifjúságnak van szüksége a test kiművelésére, a lélek s a szellem kultúrájára. A világháború rombolt. Nemcsak akáclombos, virágos falvakat tett tönkre, többet silányitott az emberben, mert a lelkét, szellemét vonta be viharos felhőkkel, elvakulttá, fegyelmezeitlenné tette a teremtés koronáját, aki aztán fékevesztettségében uj célt tűzött ki boldogulására, de ugyanazt a célt elejtette^ tekintélyt emelt és ugyanazt lerombolta. Megtépázott lelkek kerültek ki a vérviharos élet kavargós forgatagából a mindennapi életbe, akiknek inkább pihenésre lett volna szükségük. A föld azonban siralom völgye, osztályrészünk a küz- ködés, kisebb vagy nagyobb harc. Uj világok keletkeztek uj emberekkel, amelyekben több az anyag, a föld, a test. Az iskola nemzetmüvelő hivatása, hogy ezt az anyagot, földet, sárt, kidolgozza a a jó szülök közreműködésével. Munka kell tehát, amelynek kényszere boldogító büntetés, melyben nemesség, valahogyan szentség van. A tétlen ifjú: szörnyeteg. A munka: imádság. Testi kultúra oly értelemben is kell, hogy egészséges, szép test hordozza a lelket. A kereszténység nemzeti ideálja nem a vérszegény, csenevész, elégiázó ember, buja démoni szépség, mely csak éget és nem éltet. A krisztusi hygiéne gyönyörű testet céloz, a szép lélektől, szellemtől kedvessé, elragadóvá tett testet; a múltat s ő.einket tisztelő, a múlt katasztrófáin okuló fegyelmezett, önérzetes, a sors csapásaitól vissza nem rettenő, nem siránkozó, gerinctelen lelket hordozó testet, hanem a romokon építeni akaró, titáni erővel megacélositott hazafiakat, akik még vérben fetrengve is azt kiáltják: „istenért,hazáért.“ Mire való volna tehát a tehetetlen önlefokozás, életuntság, sopánkodás? Az élet csak akkor élet, ha küzdelmes és minél küzdelmesebb, annál szebb, mert az élet keresztjei, szenvedései nagystiiü lelkeket nevelnek. Az élet harcait jól megvívni azonban ép test, ép lélek nélkül nem lehet; ide eró, Isten kell. Nemzeti újjáépítő munkánk alapja legyen tehát az erkölcsi erő és a vallás. Ebben a szellemben neveljünk, ebben járjunk elől jó példával. Ne másokban keressük az erőt, gyűjtsük azt önmagunkban, őrizzük és fejlesszük az ifjúságban, a milyen mértékben és irányban azt a tiszta lelkiismeret szabja meg. A mérték mindenesetre az, ha nem is nevelhetünk nemzeti eszményeket, cézárokat, latrokat még se neveljünk, mert amilyenné képezzük az ifjúságot, olyanná lesz a jövőnk. Magyarország talpraállitása, szanálása talán másoktól, de testi, szellemi kul urája elsősorban tőlünk függ szülőktől, nevelőktől. Dolgozzunk azért teljes emberkent az egészséges vérü és gondolkodású uj Magyarország megalapozásán és ne nézzünk egykedvűen a múltba, mert mi nem mondtunk le mégsem a Tatra magaslatai» ról, a napsugaras csúcsokról. Nekünk kellenek még az illatos fenyők, harmatos páfrányok és mi még történetet akarunk írni életünkkel, mint hajdan elődeink, a művelt világ történelmébe. Csongor. M 1 R £ K. Tüzoltónap. Ragyogó napfényes idő kedvezett múlt vasárnap a Rdkosszentuiináiyi Önkéntes Tűzoltó Testület ünnepélyének, mely élénk mozgalomban tartotta egész napon át a közbéget. Kora reggeltől kezdve gyűjtő urnákban szenteli az adományokat a lelkes szentmmáiyi hölgyek es a tűzoltó nap — hír szerint — vagy tizenkétmillió korona bevételt eredményezett. A gyűjtő urnákat a helybeli iparosság vezetői ajándékozták a testületnek, Málovits Lajos és Fekete Dezső vezetésével. Ünnepi istentisztelet volt templomunkban, majd délután a piactéren ügyesen és ötletesen rendezett népünnepély, ametyert a dicseret Pender K. Farkast és Szakai! Gyulát ilreti elsősorban. Sok midenféie tréfás móka volt itt: poznamászas dijakkal, zsakfutas, tiefas labdarúgás, csárdásverseny, melyet György Janos és a felesége nyert el. Vidám, derült hangulat, melyet nagy mértékben fokozott a fötrükk; a Tutankhamen sírjanak felfedezése. Ezotikus csapat járta be a község főbb útvonalait: lóháton az angol felfedezőnek ügyesen felöltözött Danis Győző, körülötte a feketére mázolt uszonadrágos gyerekek üvö.tő raja, mint diszkis^ret. Két fiú állandóan legyezte hosszunyelü toilporoiójával az előkelő lovast. Így vándorollak a Ferenc jozsef-ierre, ahol három letakart üres hordó: az egyikre ijesztő halálfejet rajzoltak, — volt a hires sir — amelyet ezer koronáért megtekinthettek a kiváncsiak. A Kaszinó előtt jókedvűen ozsonnázott a közönség, mig csak be nem sötétedett, amikor tűzoltóink sikerült fáklyás gyakorlatot mutattak be. A Nagy kaszinó termében ezután kezdődött a kabaré, amely igen vidám és mulatságos volt. Budapesti művészek szórakoztattak a közönséget. F. Szalontay Ferikét minden száma után szakadatlanul ünnepelték. Szentiványi Kálmán valóban pompás, elmés konfe- ránszaival elragadta a közönséget, csakúgy, mint bámulatos versfaragó produkciójával, melynek országos hire van, SoJy- mossy Sándor, Rónay Ede, nemkülönben teljes sikert arattak 8 mellettük igen szerette a közönség a helybeli műkedvelőket is, kik közül Kiszer Guszti, Farkas Imre, Danis Győző jeleskedett. A közönség teljes megelégedéssel fogadta az előadást, majd pedig tancia kerekedett. A muzsikáról a népszerű Malowelz Miska rtév. tisztviselőkkel kiegészített szenunihalyi társaival gondoskodott, Kiknek működését szintén elismeréssel fogadta a közönség. ____________ ________ lu pánk mai mám» H oldal
