Rákos Vidéke, 1924 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1924-07-20 / 29. szám
XXIV évfolyam. Rákosszentmihály, 1924. vasárnap, julius 20. 29. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szer tsztő: BALAZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 120000. K Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetéseket lelvesz a kiadóhivatal. Kutyasors. Nem rólunk, emberekről szól ez a bus ének, ámbár manapság egészen bátran pengethetné ezeket a a fájdalmas húrokat is. A kutyasors nem képletesen értendő; valósággal a kutyák sorsát jelenti. A négylábú kutyákét, amelyek utolsó leheletükig hűséges barátai és szolgai nem mindig emberséges embergazdájuknak. Az ember egy idó óta felettébb hálátlan a derék ebekkel szemben, (a hálátlanság elsősorban emberi jellemvonás!) amit pedig mostanság Magyarországon müvei velük, az felülmúl minden képzeletet. Hatóságaink 'Céltudatosan és következetesen irtják, pusztítják az ember nemes barátját és mindent elkövetnek, hogy a jobb lelkek elkeseredetten lemondjanak inkább a kutyatartás ól, semhogy állatjukat a szüntelenül fenyegető veszedelemnek, magukat pedig a gyötrelemnek, aggodalomnak, bosszúságnak és károsodásnak kitegyék. Nem kell kisebbíteni az állatorvosok tudományát, de azt laikus ésszel is ki lehet találni, hogy az évek szakadatlan láncolatában fentartott ebzárlatok nem mind komoly szükségen alapuló intézkedések. Abban a fői mában pedig, ahogy legutóbb életbeléptették azokat, egyenesen felháborító barbárságnak minösitendök. Rendelet kötelezi az állattartókat, hogy kutyáikat éjjel-nappal megkötve tartsák a saját udvarukon is és feljogosítja a gyepmestert, hogy a házak udvarába is behatolhasson, ha az ebet ott szabadon látja. Nincs már törvény: „Az én házam, az én váram!“ Nincs magánlaksértés, — minden szabad, csak hogy a kutyákat zaklathassák. A sintér a járókelő kezéből ragadja ki az állatot; nyúzza, kínozza, elpusztítja. Az elfogott állatot pedig szabályszerint visszakapni egyáltalán nem lehet. Nem úgy, mint azelőtt, hogy büntetéspénz .lefizetése és állatorvosi vizsgálat után az ebet visszaadták tulajdonosának. Minek a kutya, ha nem őrizheti a házat? Azért csak, hogy gyötörjék és kínozzák? A gyepmesternek lehet-e kiszolgáltatni az egész közönséget és kiszolgál- gáltatni a gondozott rendesen kezelt és ápolt állatokat? Miféle emberi agyvelö főzte ki azt a véres rendeletet, hogy a joggal vagy jogtalanul edogott kutyákat menthetetlenül ki kell irtani ? A kegyetlenségen, az embertelenségen kivül nemzetgazdasági szempontból meg tűrhető- e ez a gojiosz rendelkezés? Lehet igy magyar ebtenyésztésről szó? Mekkora nemzeti vagyon vész el a pokoli rendelkezés miatt? Ráadásul: miért hajtják végre azt a szívtelen rendeletet teljes kegyetlenségében minálunk, holott másutt, — igaz kevés helyen — mégis valamelyest enyhébben járnák el a kutyairtás dolgában ? Ki védi meg a mi házunk táját és miért zárnak ki minket az állattartás öröméből, sőt hasznából, holott talán jobban rászorulunk valamennyire, mint más embertársunk? Nem egyszer hivatkoztunk már a lengyel példára: Ott a község dobosa előtte való napon kidobolja, hogy másnap jön a sintér, tehát ki-ki tartsa otthon a kutyáját. A cél az, hogy kiderüljön, melyek a kóbor, gazdátlan ebek, a gyepmester jogos prédái. A gondozott kutyákra felügyel a gazdája, azokkal nincs baj, azok nem is okoznak bajt, mert ha megbetegszenek, a felelős tulajdonos megvizsgáltatja és ellenőrzés alá helyezi őket. De hát az a divat is csak Lengyelországon járja; a műveltségére büszke Magyarországban a sintér az állatok és állattartók rászabadított ellensége és a hálátlan ember leghübb pajtásának kínzója és hóhéra. Vájjon minek van nálunk állatvédő meg ebtenyésztő egyesület, ha nem tud az üldözött kutyák és gazdáik védelmére kellő nyomatékkai közbelépni ? És miért nincs olyan hatóság, a mely belátó ügyszeretettel tenne igazságot az ilyen ügyben? A civil.zációnak még a máza is lepattog rólunk, a mikor valaki ezekről az állapotokról értedül, a melyeket hivatalos apparátussal és törvényes formába burkolt hatósági tekintéllyel tartanak fenn. sarkalatos tételes törvények és minden emberi jobbérzés és műveltség csúfjára és szégyenére. Milliós adomány a plébánia javára. Mátray Antal tüzoltószergyáros, egyetlen fia elvesztése miatt ■ halálra sebzett lelkére vigaszt keresve hűséges hitvesével I Máriacell kegyhelyre zarándokol. Elutazása előtt kedves j Rákosszentmihályától úgy vett búcsút, hogy a plébánia építés javára egymillió koronát adományozott. Az isteni kegyelem csudatevő jósága adjon irt az annyi jót cselekedett nemes lélek fájdalmára és fakasszon áldást jótette nyomán. Lelki gyakorlatok. Pichler István plébánosunk a héten részt vett Budapesten a Szív gárda lelki gyakorlatain, amelyeket a jézustársasági atyák rendeztek a kegyescéiu szervezet vezetőinek megerősítésére és tájékoztatására. Plébánosunkat a buzgó helybeli hölgyek közül számosán követték és megerősödött lélekkel tértek haza a szép és tartalmas előadásokról. Pichler plébános a Szív gárda előadásai befejezté el még három napon át a papok számára rendezett lelki gyakorlatokon vett részt. Az evangélikusok nagy napja. A pestvármegyei ág. hitv. evang. feiső egynazme^ye f. e. julius 27 én vastrnap d. e. V,11 órakor tartja alakuló és első rendes közgyűlését a cinkotai ág. hitv. ev. egyuáz templomában, melyre az egyház- köz-égek elnökségeit, törvényesen megválasztott képviselőit ; és az egyház j akaró pártfogóit hitrokoni szeretettel meghívja báró Prónay György em. felügyelő és Kruttschnitt Antal főesperes. Tárgysorozat: 1. Ünnepélyes Istentisztelet. 2. Az uj em. elnökség : báró Prónay György em felügyelő és Blatniczky Pál főesperes uraknak hivatalukba való beiktatása. 3. A közgyűlés megalakulása. 4. Az em. tisztikarnak megválasztása és eskütétele. 5 Sürgős elintézést igénylő ügyek tárgyalása. 6. Netaláni ind tvanyok. Közgyűlés végeztével a má'yásföldi Park-szalló nagytermében közebéd. Hogy az egyház vezetősége kellő időben tSjékozódhassek, a részih&I»&iiftfc mmM H oldal«
