Rákos Vidéke, 1924 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1924-06-22 / 25. szám
XXiV. évfolyam. ftágtos&£entmihéIy, 1924. vasárnap, junius 22. 25. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre 120000. K Fél évre: . . 60000. „ Negyed évre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona fürdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Az iskolai év végére. Irta: Taraba József dr. Már láthatunk az utcákon fehérruhás kis leányokat virágcsokrokkal, akik az iskolába iparkodnak kipirult arccal és szorongó szívvel — a vizsgára! Ők hoznak költészetet a vizsgálatok sablonszerüségébe, szeretetet és hálát az egész évi fáradozásért. Hiszen a vizsgálat a szellemi aratás ünnepe, egy esztendei vissza vonult munka nyilvános kiáliitása. Nagy örömmel látjuk, hogy a vizsgálatokra szép számmal jelennek meg a szülők, akik ezzel mutatják ki gyermekük iránt helyes szeretetüket és az iskolával szemben érdeklődésüket és hálájukat. Az iskolát sokszor szidják a szülők a hiányosságok és a sok szünet miatt. A sajnálatos tényt mindenki tudja, hogy iskoláinkban az egészségtan szabályai nem nagyon érvényesülnek s a tanszerek készleteiben is nagy hiány van. Ennek az oka azonban nem az iskola, sem annak tantestülete, hanem hiánya a pénznek, amelyet sem a nagyérdemű közönség, sem az állam, a mai nehéz körülmények között nem pótolhat. A hosszú szünetek is csak az országos nélkülözés megnyilvánulásai. Mindezen a sok hibán azonban iparkodtak a tantestületek tagjai, ahogy csak lehet, segíteni; s a rendelkezésükre álló rövid időt is úgy felhasználták, hogy az előirt anyagot mégis elvégezhessék. Ezt az iparkodó munkát a szülők megértő része méltányolja is. De vannak viszont elegen, akik az iskolában mintegy ellenséget látnak. A gyermeküket a legkisebb ok miatt otthon tartják s ezzel a gyermeket az iskola-, sőt a templomkerülésre szoktatják. Van család, hol a nagy szegénység s a gyermekek nagy száma miatt kényszerül a szülő néha gyermekét otthon tartani, de nagyon sok esetben könnyelműen hangzik el a parancs : Ma ne menj az iskolába ! Ne menj a templomba! A szülők evvel ellenségeivé válnak saját gyermeküknek, amennyiben megfő ztják őket a legszükségesebb oktatástól. Van ennél azonban még nagyobb kára is a sok iskola és vasárnapi istentisztelet elmulasztásának s ez: a gyermek szánt-szándékos elvonása a fegyelmezéstől. Holott pedig ha az iskolás gyermek reggel nyolc órára köteles megjelenni s az iskolában illedelmesen viselkedni, vasárnap rendes időben az iskolába menni névsorolvasásra s onnan párosán vonulni az Istenházába, — mindez külső és belső fegyelemre, kötelességteljesitésre tanítja a gyermeket. Mi lenne a villamosvasut-vezetővel, gyári munkással, hivatalnokkal, ha rendes időben nem jelentkeznék szolgálattételre? Nagyon sok szülő elfeledi, hogy az iskola az életre nevel s már ott kell tanulni a kötelesség- teljesítést ! Az iskola tehát evvel a szigorúsággal nem akar rosszat s igy annál jellemzőbb a mai zilált gondolko- zásra nézve, hogy ezt sok szülő nem akarja megérteni. Ezek a szülők az iskola ellenségei, a tantestületek gyalázói, saját gyermekük megrontói. Ezek saját lelket- lenségüket és hanyagságukat a nyomorral mentegetik s ha elküldik gyermeküket az iskolába, annak főoka és célja csak az, hogy azok otthon ne lábatíankodjanak. Mindezek után, az iskolai év végével arra kérjük a nagyérdemű közönséget s az illetékes szülőket, hogy ne elégedjünk meg a meddő sajnálkozással és kritiza- lással, hanem tanúsítsanak sok megértést és hathatós támogatást az iskolák ügyei és annak szabályai iránt. Az illetékes hatóságok pedig büntessék szigorúan azokat, akik igazolatlanul mulasztják a tanítást és a vasárnapi istentiszteletet. Ebben a pontban nagyobb szigorúságot tanúsítani annyi lesz, mint a mai fegyelmezetlenséget megtörni, a jövőnek kötességteljesitö nemzedéket nevelni, egyszóval: a népnek jót okozni, a nemzetnek hasznos szolgálatot tenni. 3rik és művészek Rákosszentmihály on. Régen nem volt olyan kiváltságos iró és mfivésztársa- ság Rákosszentmihályon, mint Űrnapján, a mikor Móricz Pál iró, a Peiöfi társaság r. tagja, a helybeli ref. templom alapja javára rendezett irodalom és művészestélyt a Nagykaszinó termében. Olyan illusztris társaságot toborzott össze I erre az alkalomra a kiváló iró, hogy akár minden tagjuk j klilön-külön is elegendő lenne arra, hogy élményszámba menő j élvezetes és épületes szórakozást biztosítson közönségünknek és szinte tékozlás;számba megy, hogy egyszerre ajándékozott meg velük, megteremtvén Rákdsszentinihalynak minden idők egyik legmagasabb színvonalú, gyönyörűséges előadását, a mely a legtisztább örömöt szerezte mindenkinek, a ki élvezhette és felejthetetlen emlékkel gazdagította közönségét. Móricz Pál igen kedves és elmés beszéddel vezette be az előadást és szellemes, közvetlen, meleg bejelentésekkel közölte a műsor egyes számait, melynek élén az egyik megragadó novelláját olvasta fel a hires téglást toronyóráról. A mesterien megirt, zamatos, derűs történet tanulsága szép példázatával szeleteire tanítja és testvéri közös munkára serkenti a visszavonás átka alatt nyögő magyarokat. Percekig tapsolták. Petri Mór dr. kir. tanfelügyelő, a Petőfi társaság kitűnő költő-tagja legújabb gyönyörű szonettjeiből olvasott fel egy csokorra valót. Valamennyit a művészi forma tökéletessége, gazdag, közvetlen és szeplőtelen magyar nyelv és izzó magyar érzés jellemzi. Keresetlen, őszinte, meleg előadása csak fokozta a hatást, amely hatalmába kerítette és hol meghatotta, hol fel- lelkesitette a tomboló tetszésben kitörő hallgatóságot. Ez különben igy folyt az egész előadás során. Molnár Imre dr. a Nemzeti Zenede tanára, a kitűnő zene- kritikus, a régi magyar dalok országos hirü gyűjtője kétszer is szerepelt a műsorban és nem tudtak betelni előadásának varázsával. Kitűnő baritonját művészi tökéletességgel kezeli, előadása csupa apró, finom mesterfogás, de minden mesterkéltség nélkül; igazi, tősgyökeres magyar zamatu és őszinte, megragadó, a dal minden szépségét és hangulatát csillogva tükrőztető. A régi virágénekek és dalok, melyeket füzérbe font, igazi gyöngyszemek, a magyar génius remekei. Jámbory Gabriella zongoraművésznő kisérte, keserves állapotban sinymai Áüáana 8 nAdadL
