Rákos Vidéke, 1924 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1924-12-21 / 51. szám
XXIV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1924. vasárnap, december 21. §1. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, közigazgatási és közgazdasági hetilap, ■ákosszentmibály nagyközség és szAmos egyesület HIVATALOS lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Rákosszentmihály, Szentkorona-álca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évié 120CC0. K Fél évre: . . 60000. „ Negyedévre: 30000. „ Egyes szám ára 3000 korona Hirdetéseket lelvetu a kladótalwatite. A modern ember és a hitélet Irta: Staindl Mátyás. Több hitélet és gazdagabbak leszünk telkiekben és anyagiakban, irta lapunk múlt számában Taraba dr. Minden társadd lombölcselő azt vallja, hogy csak a telkeknek több melegségéből fakadhat az emberiség meg- u|hódása és a keresztény ember meggyőződése, hogy boldogabb állapotot csak a Krisztus iránti bensőséges odaadás teremthet. A modern ember, ha vallásos is, nem gondolkodik igy. Kettős életet élünk: vallásosak vagyunk az Egyház számára és liberálisok vagyunk az élet számára. Ez a kettészakadás a reformáció után következett be, az Egyház nem volt többé a társadalmi és kulturális élet legfőbb irányitója és az Egyház kezéből kihullott vezetést a XVII. század óta a filozófiai elméletek vették át. Az állami és társadalmi élet reformerei nem tekintik többé alapul Szt. Ágostont és Szt. Tamást, hanem Locke-ot, Montesquieut és Rousseaut. A francia forradalom, az amerikai és magyar függetlenségi harcok állambölcselői Locke-ot idézik és nem a „Civítas Dei“ szerzőjét. A papság is bátortalanul engedte át a kultúra vezetékének feladatát a filozófusoknak, igy lett a vallásból lassanként „magánügy.“ Történeti igazság, hogy egyedül a római Szentszék nem mondott le soha arról a nagy gondolatról, hogy Krisztus az egész élet és a kultúra teljességének ura s az Egyháznak nemcsak joga, de kötelessége, hogy a kulturális fejlődést ellenőrizze és azt a legnagyobb értéktudomány, a teológia szempont- ából bírálja és cenzúrázza. A XIX. század nagy pápái már bátran szálltak szembe a hbera'izmus hibásaival és a XIX század legragyogóbb elméje, XIII. Leó óriási szellemi fölénnyel folytatta az Egyház kultúrpolitikai célkitűzéseit. Értékes útmutatásaiért egy későbbi finomabban gondolkodó Európa mély hálával fog adózni. Az ő lelkes törekvései vittek bele a müveit laikusok köztudatába is, hogy a kultúrpolitika, vagyis a tudomány, művészet, irodalom és társadalmi élet legfőbb irányítása az Egyházra tartozik, mert egyedül az ő kezébe vannak azok az abszolút normák letéve, melyek itt értékmérőül és irányelvül szolgálhatnak. Ezt az elvet ma már komoly természettudósok is elismerik, hiszen ök tudják legjobban, hogy mennyire galoppozta el magát e legfőbb vezetés hiányában a modern tudomány. Mi következik ebböi? Miután Krisztus, vagyis az Egyház az egész kultúra legfőbb vezére, a kultúra nem maradhat többé a templomon kívül. A múlt század félénk teológiája beérhette a puszta morálprédikációval, melyet egyes felekezetek lelkészei ma is oly buzgón űznek, de a modern lelkész típusa Prohászka Ottokár és Ravasz László, az egész kultúrát átfogó hatalmas tudással és mélységes intuícióval bíró elmék. Modern értelemben a több bitélet nem jelent kevesebbet, mint a hit szent tüzétöl átragyogva látni mindent, ami az emberi lélek és szellem körébe tartozik. A mélyebb hit mélyebb tudást és magasabb éitékelést jelent. A mélyebb hit gazdagabbá í teszi az emberi elmét, élesbiti látását s oly élettitkokat j ismertet meg az emberrel, melyeket azelőtt soha nem sejtett. Az emberiség igazán nagy elmélkedői, művészei és írói, mindnyájan mélyen vallásos emberek voltak, mert magasan szárnyaló leiket hit nélkül el sem lehet képzelni, de nincs is példa rá. Lelkészek és tanítók feladata tehát: a közönséget nevelni a több* hitéletre, megmutatni, hogy a lét minden titka lényegében véve hittitok és ennek megismerésére nincs más ut, mint a hit és az intuíció. Kereszténység és kuliura csak látszólagos ellentétek, a hivő lélekben egybeolvadnak. Vigyék be tehát a lelkészek a kuliura és a társadalom nagy kérdéseit a templomba és tárgyalják le a pap áhítatával és a tudós komolyságával, akkor több lesz a hivő és mélyebb lesz a hitélet. S különösen az áhítaton van a hang: uly, ez az, ami közéletünkből teljesen kiveszett és ezt tényleg nem hozhatja vissza más, csak a több hit. Erre kell a közönséget nevelni,— de igaza van Taraba drnak, ez a közönség szabad akaratelhatározása nélkül lehetetlen. S ki az, aki nem óhajtaná a több-hitet, a mélyebb tudást és a f.nomabb műveltséget? Az Ur Jézus is minden sebet e szóval gyógyított: „HigyjP Társadalmunk és nemzetünk sok sebére, főleg az oktalan pártharcok számára sincs ennél hathatósabb orvossági Mfitanrendőri bejárás. A szokott hivatalos formaságok között tanultak meg <>z uj körforgalmi vmal müianrendori bejárását Rohomann m. kir. vasúd és hajózási lőfclíigytlő í vezetése alatt. A bizottságban szokás szerint resziveit Vola- j men yi hatóság képviselője, a község részéről ptdig Krenedits j Sáid>r főjegyző, KeCí-keméthy Vince biró, továbbá Paifi í Janus és baldzsovich Z I án képviselőtestületi tagok jelentek ; me*. A bizottság rendben találta a vonalat és annak naszná- ] latára mégadta a végleges engedelmet. Helyes éssel fogadták, I hogy a Helyiérdekű vasúttársaság a Csömört-ut és RakuCzi- utca szegletén az egész utszintet felemeltette és ezzel a biz- | tonság követelményeinek eleget tett Vita csak az Arpad-ulcai ! me*á tóheiy kérdésében fejlődött ki. A község képviselői, főként pedig Balázsovich Zoltán ugyanis azt kérték, hogy a j megá lónelyet a Rákosi-ut sarkára he yezzék vissza. A bizutt- ; ság megállapította, hogy a körforgalmi vonatoknak a váltó előtt okvetlenül meg kell állaniok; mert ezt a vasúti szabá-. lyok és közbiztonsági érdekek feltétlenül megkövetelik, azt pedig a bizottság szintén nem tartja megengedhetőnek, hogy a rákospaloiai vonatok megállóhelyét helyezzék át a Rasosi-ut sarkára. Hiába volt m nden érv, sem a vármegye képviselője, Kopa Pál dr. főjegvző, sem a töobi hatoság kikü dőltje nem támogatta a község álláspontját s igy annak érvényt szerezni nem lehetett. A Rakosi-uti körforgalom biztonsága érdekeben csupán abban állapodtak meg, hogy az utcakeresztezésnél figyelmeztető táblát á litanak fel és ugyanott zászlós jelző fiút is alkalmaznak, aki a közelgő villamos vonalot a kocsikI HÍREK. i LmpnaiIs m&á -mmmrn. $ #MmI*
