Rákos Vidéke, 1923 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1923-11-18 / 46. szám
XXIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1923. vasárnap, november 18. 46. szám i w RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKÍ EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szenftkorona-utea 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 25000. K Fél évre: . . 13000. „ Negyedévre: 7000. „ Egyes szám ára 500 korona. Büntetéseket felvesz a kiadóhivatal. fijVfagyar Jfemzeti Szövetség ünnepélye. Nagyszerű, lélekemelő ünnepélyt rendezett az Országos Magyar Nemzeti Szövetség rákosszentmihályi köre múlt szombaton a Nagykaszinóban. Az estély messze kimagaslik a nálunk annyira gyakori hazafias és jótékonycélu ünnepélyek sorából, már csak azért is, mert Herényi Zsigmond báró vezetésével magyar közéletünk számos kiválóságát hozta el vendégül községünkbe és itt a nemzeti eszme és törhetetlen hazafiság harcos katonáinak toborzásában, lelkesítésében és tájékoztatásában nagyértékü küldetést teljesített. Megerősítette a nagyrahivatott egyesület szép reményekkel megindult rákosszentmihályi alakulatát és lendületet adott értékes működésének. Gazdagon feldíszített terem várta az estély közönségét, mely meglepetve gyönyörködött a virágba borított és kiváló ízléssel dúsan felékesitett színpadban. Igen szép, válogatott közönség gyűlt össze, bárha számra nézve nagyobb tömegre lehetett is számítani községünkben és sokan elmaradtak, akiknek ott lett volna helyük. Különösen feltűnő, hogy az iparostársadalmat rendszerint csak egy-két tagja képviseli ilyen alkalmakkor és közönségünk több rétege, csoportja teljes egészében távol marad. A vendégeket a kaszinó kistermében fogadta a kör képviselete. Perényi Zsigmond báró v. b. t. t. országos elnököt Krenedits Sándor főjegyző üdvözölte lelkes szavakkal, melyekért a báró meleghangú köszönetét mondott. Kíséretében voltak: Szörtsey József kormányfőtanácsos, a szövetség alelnöke, Majoros István, a szövetség igazgatója, Pongrácz Aladár h. igazgató, Varga Béla dr., a sajtóosztály vezetője, Perényi Szilárd dr. a szociális osztály titkára, Pongrácz László, a szövetség tisztviselője, Pellyonis Béla pénzügyminiszteri titkár és mások. Az ünnnepélyt Perényi báró nyitotta meg nagyszerű beszéddel. Többek közt a következőket mondotta: ~ Vannak korszakok az emberek életében, amikor megértik egymást és felül tudnak emelkedni az önző egyéni érdekeken, amikor áldozni tudnak a közért. Ezek a gyümölcsöző korszakok, amikor nagy cselekedetek teremnek és áldásthozó munka folyik. Vannak szomorú korszakok is, amikor az emberek sem hinni, sem lelkesedni nem tudnak, amikor még a jó emberek is változó jelszavak után futkosnak, amikor sem az egyesek, sem az összeség nemes tettekre nem képesek. Ilyen korszakot élnek most a nemzetek és ilyent élünk mi is. Valami csodálatos feszültség vesz erőt a lelkeken. — Mindenütt azt látjuk, a gazdagodás és érvényesülés vágya uralkodik és megmaradt energiánkat egymás megrontására fordítjuk. — Hogyan jutottunk ide: vájjon a forradalmak okozták-e, vagy más körülmények voltak az előidézői, én ezt most nem vizsgálom, csak azt keresem, hogyan kell, hogyan lehet ezeket a bajokat orvosolni, _____________ — Nem szabad ölhetett kezekkel néznünk, hogy pusztul ez a nemzet. Mi: a Magyar Nemzeti Szövetség a társadalom tömörülésétől várjuk a nemzet feltámadását. A mi célunk: megdönteni a mesterséges korlátokat, melyek osztályok között és osztályokon belül elválasztanak bennünket egymástól. — Nem a kormánytól, nem az államtól, vagy politikai pártoktól várjuk a helyzet jobbrafordulását, hanem a társadalomtól, mely életre kelti az egészséges erős közvéleményt, mely mindenkitől megköveteli a haza iránti kötelesség teljesítését, mely megvetéssel sújtja az önzőket a haszonlesőket, mely üldözi a bűnt és könyörtelenül lesújt a nemzetietlenekre, a haza ellen vétőkre. — A Magyar Nemzeti Szövetség hivatása a társadalom megszervezése. Azokon a helyeken, ahol megértő, lelkes, okos vezetők vannak, ott a siker előre biztosítva van. Örömmel láttam, hogy itt sok hölgy van jelen, akik ami ünnepélyünket megjelenésükkel szívesek voltak megtiszte’ni. Örvendetes jelenség ez, mert a nőknek a társadalmi szokások megteremtésében nagy és döntő szerepük van: ők teremtik meg a divatot, ők szabnak irányt a társadalmi élet fejlődésének. Van egy francia közmondás, amely így hangzik; „Amit az asszony akar, azt az Úristen is akarja.“ — Én azt szeretném, hogy olyan magyar nők legyenek, akik csak azt a férfiút becsülik, akik a haza iránti kötelességüket teljesitik, nemcsak azokat, akik divatosan öltözködnek, szerencsésen játszanak a tőzsdén, jól táncolnak és szellemesen udvarolnak. A természet is szebbnek teremtette a nőt, fogékonyabbnak a jó és szép iránt. Legyenek azért elsősorban a hölgyek hirdetői és terjesztői a nemzeti érzésnek és a haza iránti kötelesség teljesítésének. — Önző ember nagyot és hasznosat alkotni nem tud, mert az önzés kopár udvarán csak dudva terem, de ez önzetlenség mezején nőnek a legszebb erények pompás virágai. — Ha önök és mi mindnyájan úgy akarjuk, akkor ejvonulnak a felettünk tornyosult fellegek és jönni fog egy szebb, boldogabb, gyümölcsözőbb korszak, amikor újra nagy és boldog lesz az ország és megelégedett a magyar nemzet. A nagyszerű beszéd után percekig ünnepelték Perényi bárót, majd pedig Danis Győző irredenta dalokat énekelt igen nagy hatással, majd a tapsokra Petőfi egyik hazafias költeményét szavalta el pompásan. Szörtsey József nagyszabású, igen lendületes beszédében azt fejtegette, hogy a hazai társadalom megszervezése, és a külföld felvilágosítása a szövetség kettős főfeladata. Dr. Ungár Gyuláné nagyon szépen, művészettel énekelt irredenta dalokat, Szathmáry István, a Petőfi társaság tagja pedig saját költeményeit adta elő olyan hatással, hogy ráadásokkal kellett műsorát megtoldani. Végül Zsirossy Magda, Nagy Ilona költeményét szavalta el nagy elmélyedéssel, szépen, lelkesen, viharos tapsokat aratva. Az előadást megkapó színpadi néma cselekmény kiséri, amelynek megindító, majd lelkesítő hatása magával ragadta a közönséget. Ennek a rendezésével Tóváry Pál végzett kitűnő művészi munkát és négy alak megszemélyesítésében a ; szintársulat tagjai voltak a jól betanított gyertnek- 1 szereplőkön kivül a siker részesei. Ez a szép produkció Lapunk mai gsEáma & oldal» i
