Rákos Vidéke, 1923 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1923-01-14 / 2. szám
Rákosszentmihály, Í923. vasárnap, január 14. 2. szám RÁKOS VIDÉKÉ TÍRSAD/aim, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZAMOS rAkosszentmihályi és rákosvidéki eoyesölet és testület hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 600.— K Fél évre: . . 300.— „ Negyed évre: 150.— „ Egyes szám ára 15 korona. Hirdetésekéit felvesz a kiadóhivatal. Közbiztonság. Mivé lett húsz esztendő alatt a békés, csendes, családias Rákosszentmihály! Közbiztonsági állapotaink immár csakugyan sürgős segítséget követelnek. Ennek pedig nem csak a háború dereka óta elfajult erkölcsök és általános züllés az okozói. Könnyű volt megjósolni, hogy erre a sorsra jutunk, amikor körülöttünk mindenütt államrendőrséget szerveztek, Rákosszentmihályt pedig, mint elátkozott szigetet, magára hagyták. Akkor lepte el ezt az eddig példás lakosságú községet a környékről kiszoruló söpredék nép s azóta szűnt meg a régi patriarkális, biztonságos állapot. Mióta pedig nálunk is államrendőrség van, nem javultak a viszonyok, mert ezt a védelmi szervezetet csak úgy félig-meddig építették ki. Tizenhat rendőr ekkora területen alig több a semminél és most már se elegendő csendőrünk, se elegendő rendőrünk nincs. Mindegyikből valami, csak olyan féleges állapot, se hús, se hal. Egyik testület sem akkora és nem olyan szervezetű, hogy itt eredményes munkát végezhessen. Így aztán hétről-hétre újabb bűnesetek zaklatják fel a lakosság nyugalmát és kedves községünk hovatovább hírhedtté válik, mint a tötbi rosszhírt! fővároskörnyéki csavargó-tanya, ameiyek viszont fokozatosan megtisztulnak és régi, szomorú nevezetességüket mindinkább elveszítik. A község képviselőtestülete a minap foglalkozott ezzel az aggasztó kérdéssel és busán állapította meg, hagy a maga erejéből nem tud orvoslást találni. A regényes izü polgárőrség nálunk nem életképes intézmény Már egyszer sikertelenül kísérleteztek vele, most már meg sem akarják próbálni. Ez a közönség nem alkalmas erre a feladatra, de nem is lehet kívánni tőié ilyen munkálkodást. Rajtunk csak a felsőbb hatóság segíthet, még pedig úgy, hogy — mint a képviselőtestület is kéri — a rendőrséget legalább is negyven főre szaporítja. Még pedig igazi, kiképzett, gyakorlott, hivatásos rendőrcsapattal gyarapítja meg és fővárosi mintára rendezi be az egész szervezetet. Nemcsak a mi érdekünk ez, hanem érdekében áll a főváros megrendült közbiztonságának is. Áldozatot követel és nehézség-' gél jár, kétségtelen, de sokkal nagyobb fontosságú nyugalmunk miatt, hogy meg ne érdemelné a súlyos áldozatokat is. Ha pedig nem lehet a kérdést a rendőrség szervezetével megoldani, akkor adják vissza.. az egész helyett, a teljes csendőrtestüietet és ren* dezzék be azt. A hires, régi magyar csendőrség még ezt a züllésnek indult helységet is meg tudná védelmezni, csak ilyen felemás állapotban nem maradhatunk, mert igy a legjobb akarattal sem állhat helyt egyik töredék sem. Megszoktuk régen, hogy ez a jobb sorsra érdemes község a mostohagyermek, a Hamupipőke, csak azt nem lehet megérteni, hogy vájjon miért juttatják erre a sorsra következetesen ? Mért nem vesznek már végre tudomást mirólunk is s miért jut nekünk mindig csak nagyobb rész minden teherből, minden ^hátrányból és soha semmi előnyből, könnyebbségből, l&edvezésből, sőt még azt is lehetetlené teszik, hogy a lakosság, amennyire lehetséges, maga gondoskodjék a védelméről. Az embernek talán egyetlen hű barátja a kutya, a becsületes házőrző. Ha valahol, úgy nálunk valóban nem fényűzés az ebtartás, mégis maga a hatóság a legádázabb ellensége a kutyának és örökös zaklatásával a jobb érzésű lakoság számára lehetetlenné teszi, hogy házőrző ebet tartson. így teljesen lehetetlen minden védekezés s rablók, betörők, tolvajok prédájává válik az egész község. A képviselőtestület feliratát ne tekintsék szürke aktának es ne dobják a poros iratcsomók tömkelegébe Egy elkeseredett, jobb sorsra érdemes, hazafias közönség feljajdulása az, mely sürgős és hathatós segítségért kiált. Az általános kereseti adó rövid ismertetése. Irta: Rónay Tivadar. (2) Általános kereseti adó alá tartozik a munkaadóval szemben fennálló szolgálati vagy munkabérviszonyból származó jövedelme, közömbös azon körülmény, hogy a szerződő felek, ezen bérviszonyból kifolyólag járó illetményeiket előre meghatározott állandó, vagy változó összegben kötötték ki, hogy ezen javadalmakat készpénzben, avagy egyéb javakban kapják. A közszolgálatban álló ép oly adófizetésre kötelezett, mint a magánszolgálatban ailó, tehát a pincér borravalója csakúgy, mint a jegyző által végzett magánmunkáiato- kért bevett összeg. Ha valamely alkalmazott, legyen az ipari-, vagy szellemi munkás, ha ezen kere ete mellett önállóan is üz valamely foglalkozást, akkor ezen foglalkozása után köteles vallomási ivet adni, vagyis ezen keresete külön megadóztatás tárgyát képezi. Adókötelesek a járadékok, kivévén a vérrokonok között önként (ajándék jellegével bíró) fizetett úgynevezett apanázsok és haszonélvezetek, még akkor sem, ha azok telekkönyviig biztosítva vannak. (Ezek után föld- vagy hazadót fizet.) Lapunk mai m áma 8 oldal. \
