Rákos Vidéke, 1923 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1923-12-16 / 50. szám
XXIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1923. vasárnap, december 16. 50. szám RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLY! ÉS RÁKOSV1DÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALAZSOVICH ZüLíÁN. Előfizetési ár: Egész évre 25000. K Fél évre: . . 13000. „ Negyedévre: 7000. ^ Egyes szám ára 500 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. f) magyar gyermek sorsa. Irta: Móricz Pál. Ez a december a gyermekeket szeretgetö Miklós püspök és a karácsonyi szent éjszakák emlékezetéről más, jobb, szebb, tisztább, boldogabb világ aranykapuit tárja elénk. A felnőtteket andalító, a gyermeksereget megigéző szent rejtelmekkel, angyali énekekkel, mennyei ragyogásokkal teljes és ígéretes a karácsonyfáktól zöld, a karácsonyi gyertyáktól ragyogó december, amelyet a gyermeklélek legmélyebb gyönyörűségeitől elválasztani azért nem is lehet; sőt kötelezi a felnőttet, hogy a gyermekkel a december megszentelt napjain még inkább szeretőleg foglalkozzon. De, vájjon mi, gondokba, küzdésekbe, csüggedé- sekbe alámerült felnőttek foglalkozunk-e kellő emelkedettséggel gyermekeinkkel? E kifosztott, e darabokra tépett Csonkaországban a gondok sötétségbe borítottak mindent, az életutjainkon keresztül csapott a vér és a sár, fertőkben élünk, jobbravágyódó lelkünk hófehér hermelinvágyai és eszményei reménytelenül fulladnak a gyászos magyarélet vigasztalan fertőjébe. A nemzetfenntartó jobb elemek magokra hagyottan hanyatlanak a testi és lelki pusztulás feneketlen sarába, amikor segítséget az öntudatos nagyok sem találnak sehol, semerről, az alig csipogó apróságok pusztulását vájjon számon- tarthatjuk-e ? Igaz, hogy sok magyar gyermeket idegen országokba visznek, küldenek felmelegedni; igaz, hogy a jólelküek is letörölnek itt-ott egy-egy árva gyermekkönnyet és karéjkenyérkét is vágnak, ruhadarabot is nyújtanak az éhező, a fázó magyar gyermekek bus tömegeinek; de vájjon minden lehetőt megtesz-e ez a sanyargatott nemzet a magyar jövendőért ? Pedig a magyar gyermek sorsából gyökeredzik a szent erő, mely a régi Nagy-Magyarországot visszavivja és szörnyű tetszhalálából a szebb, a boldogabb, szabad életre, újabb ezeresztendős dicsőségre feltámasztja, azért szerintem a magyar gyermek sorsa biztosításánál és megóvásánál nagyobb kötelezettsége nem lehet a nemzetnek. A szülék feladatairól, kötelezettségeiről, melyek úgyis minden becsületes szülénél világosak, most nem beszélek, hanem a magyar gyermekek oktatóihoz, a lelkészi, még inkább a tanítói karhoz van pár szavam. Jövendőnket, feltámadásunkat ugyanis a céltudatos, derék példákat mutató oktatóink biztosítják és oltják be a fogékony gyermeki lelkekbe. A Csonkaországnak, hogy a tisztultabb, önfeláldozóbb más nemzedék Adriától a Kárpátokig visszaviv- hasson minden magyar földet, minden magyar kincset, nem álmüveltségü világpolgárokra, hanem iskolázott- ságukban is fanatikus, minden harcra kész hazafiakra, Lapunk mai i büszke, bátor magyarokra van szüksége. A tudáson, a tanításon kivül a harcos erények, az áldozatkészségre j nevelés, a nem alkuvó, nem felejtő, nem könyörülő magyar hit és magyar akarat temploma legyen tehát a mi iskolánk. Amiket elraboltak tőlünk, amiket az ellenségek eltiltanak tőlünk, amiket a gonoszok tüzzel-vassal pusztítanak, lehazudni, meghamisítani akarnak, azt istápol- játok, azt oltogassátok, azt hirdessétek, gyarapitsátok és világosítsátok meg csüggedés nélkül, fáradhatatlanul és szent hivéssel, büszkén, ti drága, ti nemes magyar tanitók. Ha igaz magyar lélekkel szolgáltok, drága testvérek, bizonyra mondom, a magyar feltámadás dus- koszorus apostolai lesztek a szürke oktatói páiyán; mert a magyar haza, a magyar gyermek jobb sorsa és megváltása a lelkes magyar tanítóság. Szegedy Albert f A pestvármegyei j gyzői kar egyik legkiválóbb tagja 8 évtizedeken át vezére dőlt ki az é ők sorából. Szegedy Albert volt rakoskeresztud főjegyző, Pestmegye jegyzőegyesületének örökös diszelr öke, az Országos Jegyzőegyesület volt alelnöke, Pesivármegye törvényhatósági bizottsági tagja, a magyar jegyzői kar egyik legkimagaslóbb alakja, meghalt Budapesten. Mint a közigazgatási tanfolyam előadója, igen nagy'szerepet játszóit a modern jegyzőképzés terén is, de élen állott minden kari érdeket érintő mozgalomnak. A járás társadalmi életében is igen kiváltságos szerepet játszott Szegedy Albert, akinek sok légiónyi jóbarátja volt, de volt elég nagy számmal ellenfele is. Erős, határozott egyénisége, kemény akaratereje állították gyakran szembe másokkal, meg természetesen a magyarok civodásariak ősi oka, a politika, a >» melyben igen eleven és tevékeny részt vett. A megboldogult igen éles elméjű, képzett és értékes I férfiú volt; kiváló szervező erő, ügyes, meggyőző szavú szónok. Egyik fő harcosa volt annak a törekvésnek, a mely a jegyzői kar képviselőjének helyet akart szerezni a törvényhozó testületben Maga is többször próbálkozott a jelöltséggel, de kisebbségben maradt. A legutóbbi választásokon is a jelöltek között szerepelt és prograinbeszédet akart mondani Ráköss? entmiliályon is, ahol szép számú hive volt, de az érdemes öreg urat az ellenpárnak megzavarták, úgy hegy be sem fejezhette beszédét. Ekkor azonban már az öregség jelei mutatkoztak rajta. A választásba is szervezetlenül és megfelelő előkészítés nélkül bocsájikozott bele, szinte csak a látszat kedvéért. Vasenergiája már meglöröben volt. Betegség - nem kínozta, csak most lett hirtelen rosszul és bement Budapesten a kórházba, hogy megvizsgáltassa magát s a vizsgálat alatt szivszélhüdés érte és kioltotta életét. Emlékét l kegyelettel őrzik meg karíársai, de őszinte kegyelelettel őrzi | meg a gödölői járás és Pestvármegye egész társadalma is. V Fm Szegedy Ernő (ír. és leánya Kaszás Aníalné szül, Szegedy \ Berta gyászolják. Temetésén rengeteg gyászközőnség jelent meg. Ott volt ? a vármegyei tisztikar küldöttsége Agarasztó Tivadar alispán vezetésével, a Községi és Kői jegyzők Országos Egyesületét zárna S «»Idái.
