Rákos Vidéke, 1923 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1923-12-09 / 49. szám

kXIIl. évfolyam« Ráftossíeaimiliály, 1923. vasárnap, december 9. 49. szám RÁKOS TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZAMOS RÁKOSSZENTMIHÁLY! ÉS RÁKOS VIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZüLiÁN. Előfizetési ár: Egész évre 25000. K Fél évre: . . 13000. „ Negyedévre: 7000. „ Egyes szám ára 500 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. R várossá alakulás. Méltó feltűnést keltett a „Rákos Vidéke“ múlt heti első cikke, amely azt az eszmét vetette fel, hogy Rákos­szentmihály Sashalommal egyesülve rendezett tanácsú vérossá alakuljon. Egész héten erről folyt a szóbeszéd úgy a két község vezető köreiben, mint a lakosság között és őszinte örömmel állapítjuk meg, hogy a terv mindenütt a legmelegebb ronkonérzésre talált s a vitat­kozó, eszmecserét folytató csoportok tagjai azon igye­keztek, hogy egymást meggyőzzék a várossá alakulással járó előnyökről és a terv keresztülvitelének módozatairól. Olyan egyértelműen és határozott alakban domborodott ki ebben a kérdésben a közvélemény, hogy ime, már az első hét elteltével kétségtelenné vált, hogy a közön­ség részéről a várossá alakulásnak nincs akadálya s ha az érdekelt lakosság akaratnyilvánítására kerül a sor, a sokszoros többség a terv elfogadása mellett fog dönteni s igy igen közel már az az öiömnap, hogy városi lako­soknak vallhatjuk magunkat és a Ferenc fózsef-tér ékessége, a hatalmas arányú, szép középület a büszke városháza feliratot tűzheti homlokára. A várossá alakulás tervével megfelelő indítvány alapján legközelebb hivatalos alakban foglalkozik majd Rákosszentmihály képviselőtestülete, mely kétségtelenül egyhangú határozatot hoz ebben a kérdésben. Az elő­készítés munkáját egyébként Krenedits Sándor végzi a tőle megszokott lelkesedéssel és odaadással annál szíve­sebben, mert ezzel a Rákosszentmihályért végzett negyed- százados munkájára teszi fel a koronát és különben is a saját óhajtását valósítja meg. Ő folytatja a sashalmi vezetőférfiakkal is a szükséges előzetes tárgyalásokat, amelyek a legjobb eredménnyel kecsegtetnek. A sashalmi vezetőség ugyanis szintén általános tetszéssel fogadja a tervet, amely Sashalomra nézve még több anyagi és egyéb előnyt jelent, mint Rákosszentmihályra, mert j hiszen Sashalom szabadul meg elsősorban a községháza épités, vágóhid épités, temető berendezés és egyéb más beruházások súlyos gondjaitól és jut egy régibb, előre­haladottabb közigazgatási szervezet kapcsolatába. Ezt nem azért mondjuk, mintha azt akarnánk mérlegelni, hogy melyik fél, mit nyer az egyesülés révén; ezt az alkut testvéri szeretettel és önzetlenül kell megkötni mindkét oldalról és csak a közös jó célt szabad szem előtt tartani. Annál jobb és‘örvendetesebb, mennél több haszon származik belőle és azt egyik fél sem irigyelheti a másiktól. Voltak, akik azt az eszméi is felvetették, hogy a rendezett tanácsú város kötelékébe meg kellene hivni Mátyásföldet is, természetesen Uj-Mátyásfölddel együtt. Ennek a virágzó telepnek a közigazgatási helyzete sem túlságosan megfelelő az ellentétes jellegű Czinkota kap­csolatában, bárha a czinkotai községi vezetőség kellő szeretettel és megértéssel gondozza is a telep ügyeit. Mi egyelőre úgy véljük, hogy a kérdés megoldását csak megnehezítené, ha még nagyobb ará­nyokra terjesztenők ki a szervezkedést, a mely semmi­féle más érdeket érinteni nem akar, de még kevésbbé ismerhetjük a közönségében lényegesen átalakult mátyás­földi telepek lakosságának felfogását. Éppen ezért egye­lőre legcélszerűbb, ha a két legközelebbről érdekelt község: Rákosszentmihály és Sashalom igazítja el egy- másközött a dolgot s ha azután olyan törekvés jelent­keznék, a mely a két összenőtt és egymásra utalt, azonos érdekű község müvéhez való csatlakozást óhajtaná, a ma­gunk részéről bármikor szívesen fogadnék és megbeszélés tárgyává tehetnők. A fő, hogy minél simábban, minél egyszerűbben és minél gyorsabban nyélbe üssük ezt a dolgot, a melynek minden órai halasztása kárt jelent ránk nézve. Érdekes és sokat jelentő bizonysága ennek, hogy a „Rákos Vidéke“ cikkének megjelenése óta na­ponta százszor hallani, hogy az emberek egymásnak magyarázgatják: „ez is másként lesz, ha várossá ala­kulunk, az is másként lesz“. Csak futtában, a mai számunk hírrovatából ragad­junk ki néhány példát: kell-e majd gyülésezniök köz- alkalmazott lakosainknak a miatt, hogy sérelmesen alacsony lakásbérosztályba sorozták be őket, ha már nem község, hanem város leszünk? Kell-e panaszkod­nunk a miatt, hogy az adóvallomásos ivekért a község­házára kell szaladgálnunk és a késedelmes benyújtás miatt birsággal sújtanak, ha majd a városi lakosságnak a lakására köteles lesz azt kiosztatni a városi adóhiva­tal? A tűzoltóság helyzete hivatásos tűzoltóparancsnok vezetése alatt a városi szervezetben nem lesz-e különb, mint az anyagi gondokkal küzködő önkéntes testületé? Nem főbenjáró részletek ezek, csak annak érdekes bizonyságául kerültek tollhegyre, hogy egyetlen hét hírsorozatában mennyi beszédes példája akad a várossá alakulás minden térre kiható előnyeinek és hasznának. A kavics a hegytetőről ma egy hete megindult és gurul lefelé. Gurul, gurul és hovatovább hatalmas gör­geteg lesz belőle, de nem azéit, hogy zúzzon, romboljon és pusztítson, hanem, hogy lendítő erejével az alkotás gépét hajtsa előre és a lehulló omladékok a jobb jövő palotájának építő anyagául szolgáljanak. A várossá alakulás kérdése napirendre jutott 3 onnan többé le nem kerülhet. f Lapunk mai sseáxna 8 oldal*

Next

/
Oldalképek
Tartalom