Rákos Vidéke, 1923 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1923-12-02 / 48. szám
XXIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1923. vasárnap, december 2. 48. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÖLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály» Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOV1CH ZOL i ÁN. Előfizetési ár: Egész évre 25000. R Fél évre: . . 13000. „ Negyedévre: 7000. „ Egyes szám ára 500 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Rendezett tanácsú város. Beavatott hivatalos helyről azt az értesülést nyertük, hogy Rákosszentmihályt és Sashalmot az érdekelt képviselőtestületek tiltakozó állásfoglalása ellenére elszakítják a gödöllői járás területétől és a Budapesten székelő középponti járáshoz csatolják. A vármegye egyúttal fel- terjesztést intéz az igazság- és pénzügyminiszterhez, hogy a kir. járásbíróság és adóhivatal számunkra szintén Budapesten legyen található, vagyis a gödöllői hivatalok helyett megfelelő budapestiek hatáskörébe kapcsoljanak át. Feltétlenül megbízható hírforrásunk szerint a változás már január elejére életbe lép, legalább is a középponti járásba ezen a napon már okvetlenül be fognak kebelezni. E nagy jelentőségű és mélyreható változás küszöbén újból felmerült az a másik terv, a melyet a legutóbbi képviselőtestület közgyűlésen megpendítettek — és most már igen komoly alakban és az érdekelt közönség vezető köreiből jelentkezik, — hogy tudniillik Rákosszentmihály és Sashalom községek előzzék meg ezt az átalakulást és határozzák el, hogy egyesülnek és közösen nagy és szép rendezett tanácsú várossá alakulnak. A két teljesen egybeépített ikerközség különállása különben is minden gyakorlati szempontot megcsufoló, pusztán közigazgatási alakszerűség, a mely a való élet szempontjából semmi haszonnal és előnnyel nem jár. Az egyesülés esetén huszonötezer lakosú hatalmas város egészítené ki azt a városgyürüt, a mely Budapest székes- fővárost immár teljes körben körülöleli. Csak minálunk áll még nyitva a mezei kapu, holott a mi közönségünk éppen olyan, sőt még inkább fővárosi publikum, mint a többi környező város lakossága. A falvaknak szervezett járási közigazgatás kereteiből ez a két község is kinőtt már régen és megérett az önnálló, szabad és hozzá méltó városi közigazgatás rendszerére, a melynek ezernyi előnye lenne az eddigi állapottal szemben. A lakosság minden hivatalos ügyét elintézhetné idehaza a városházán, itt találná az adópénztárt, itt intéznék e! minden személyi, kihágási és iparügyeit olyan hatósági személyek, akik a helyi-viszonyokkal közvetlen tapasztalásból tisztában vannak és úgy rendezhetnénk be a magunk közigazgatását, a hogy az a közönségünk érdekének és a helyi körülményeknek leginkább megfelelő. Megszabadulnánk a vidéki községekre szabott sokféle korlátozás nyűgétől és terhétől, a záróórától kezdve minden dolgunkat a legalkalmasabb módon rendezhetnénk be és nem huzgálná ki udvarainkból házőrző ebeinket a járási gyepmester, nem kellene minden apró ügyünkben a járás székhelyére szaladgálnunk és nem kellene a Bag vagy Dány viszonyaira szabott hatósági rendelkezésekkel untalanul viaskodnunk. Itt a pillanat, amikor boldoggá tehetnénk életün- ket legalább a közigazgatási berendezkedés dolgaiban. kapunk untai s Itt a pillanat, csak nem szabad elszalasztani! A káprá- j zatosnak tetsző terv megvalósítását mi sem akadályozza. Rákosszentmihály és Sashalom érdekei teljesen azonosak j és semmiféle ellentét nem állítja egymással szembe a , két község lakosságát. Törvény értelmében a várossá ! alakulás az érdekelt közösség autonom joga, tehát ! csakis rajtunk múlik, hogy azt keresztül vigyük. Csak az akaratunkat kell kinyilvánítani és minden sikerül. A legfontosabb és szükséges kellékek Rákosszentmihályon . rendelkezésre állanak. Itt a gyönyörű községháza, amely 1 elegendő helyiséget biztosit a városi hivatalok számára. Vannak iskoláink, van temetőnk, vágóhidunk és sok egyéb más mindenünk, amik a város rendelkezésére j állanak. Sashalom uj községi vezetőségét még nem választották meg, tehát személyes érdekek az egyesülésnek útját nem állják. Az egyesülés következtében a sashalmi közönség hajmeresztő gondoktól szabadulna meg: nem kellene községháza építésén törni a fejét, a temető, vágóhid ügye egyszeriben megoldott kérdéssé válnék és az iskolaüggyel is könyebben boldogulnánk egyesült erővel. Itt laknék az állatorvosunk és itt találnánk mindent, a kezünk ügyében, amire csak szükségünk akad. Pénzügyi terhet a várossá alakulás nem jelentene, mert a mái községi bevételekből mindent fedezni lehetne és egyébként is az általános kereseti adó jövedelme, amelyet az állam a községeknek átengedett, — minden í költségre kellő fedezetet biztosit... Nagyon komoly és fontos dolog ez; uj korszakunk, ' községeink uj felvirágzásának küszöbe lehet ez a pilla- \ nat, ha ki tudjuk használni. Vessünk a lelkünkre, és I ragadjuk meg az alkalmat testvéri szeretettel, lelkese- y déssel és okos előrelátással. Ha összetartunk és meg- í próbáljuk, hogy szeressük egymást, —- nagyot cselekedhetünk. Közgyttlés. Rákosszentmihály nagyközség képviselőtestülete csütörtökön délután Kecskeméíhy Vince biró elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A jegyzőkönyvet Böhsl Ferenc és Wayand Károly hitelesítették. Krenedits Sándor főjegyző napirend előtt bejelentette a Phöbus-részvénytársaság újabb áremelését, mely szerint a világitó áram ára 240 koronára, a motorikus áramé pedig 155 koronára emelkedett. A képviselő- testület a főjegyző előterjesztésére beleegyezett, hogy a Samu István és Pender K. Farkas ingatlanára vezetett bírói zárlatot feloldják, mivel ők, mint a volt néptanács tagjai kerültek a kommunista perek alperesei közé, mivel azonban nem voltak a munkástanács tagjai, ennélfogva velük szemben a község képviselőtestülete kártéritő követelését nem tartja fenn. A napirendre térve letárgyalták az Angol-Magyar Bank parcellázó kérelmét. Az Almásy-réten osztja fel a bank a tulajdonában levő területet, de nem házhelyekre, hanem kaszáló és legelő'ániff & öldal*
