Rákos Vidéke, 1923 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1923-10-07 / 40. szám
XXíll. évfolyam. K&Koäszentmitaöly, 1923. vssarimp, október 7. 40. azmu RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZAMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZotiÁN. Előfizetési ár: Egész évre 12000. K Fél évre: . . 6000. ». Negyed évre: 3000. „ Egyes szám ára 300 korona. Hirdetéseket telvesz a kladóblvatMl Jubileum. Gyönyörű ünnepség lett a Krenedits Sándor főjegyző huszonötéves működéi-ének jubileuma, melyet múlt szombaton ült meg Rákosszentmihály. A képviselőtestület díszközgyűlésén megjelent Szilágyi Gábor dr. főszo’gabiró, Mihály Árpád dr. t. föszolgabiró és Endre László dr. szolgabiró, Ger ely György dr. rerdőrkapitány a czinkotai rendőrkapitányság teljes tisztikarával és a gyüléstermet zsúfolásig megtöltötte a rákos- szentmihályi egyesületek és testületek küldöttségeiből és érdeklődőkből álló nagyszámú közönség, mely elhozta a község egész közönségének hódolatát, tiszteletét, szeretetét, elismerését. A közgyűlést Szilágyi dr. főszolgabíró nyitotta meg a Hiszekeggyel,, majd ismertette a gyűlés célját és javaslatára az ünnepeltért öt tagú küldöttséget menesztettek: Pálfi János, Csabány A. János, Kecskeroéthy Vince biró, Málovns Lajos és Gombás Károly személyében. Riadó éljenzés harsam fe), midőn a főjegyző a teremben megjelent. A föszolgabiró üdvözölte elsőnek, a legragyobb elismeréssel nyilatkozván példás hivatalos müí-ödésérő). Az őszinte, meleg szeretet hangján méltatta a jubiláns férfiú egyéni értékét és kiválóságát és legjobb kivánatait fejezte ki. Méltatta a húszéves Rákosszentmihály községet, majd pedig bemutatta Battenberg Sádornak, a m. kir. postaintézet vezérigazgatójának igen meleg üdvözlő levelét. A föszolgabiró őszinte és közvetlen hangú, szép beszéde igen nagy hatást tett és magával ragadta az egész közönséget, mely a jubilánst viharosan ünnepelte. A postás- dalkar a Hymruszt énekelte el Tomcsányi Nándor vezetése alatt, majd pedig a képviselőtestület megbízásából Balázsovich Zoltán mondott terjedelmes beszédet, amelynek grndolalme- nete főbb vonásokban a következő . Elsősorban is a képviselőtestület háláját tolmácsolta a főszolgabírónak. hogy a díszközgyűlést egybehivatta és az elnöki tisztet elvállalta. A képviselőtestületnek igaza voit, midőn ezt a kérelmet előterjesztette, mert ime, ez az ünnepély, e zsúfolt terem bizonyítja, hogy a mai napot ünneppé akarta avatni egész Rákosszentmihály, mely most tanúságot tesz a főjegyző iránt érzett hálájáról, szeretetéről elismeréséről. — Nekem jutott a kitüntető megbízás, — úgymond, — hogy a főjegyzőt a képviselőtestület nevében üdvözöljem és éidemeit méhassam. Arma virumque cano ... énekelte a nagy latin költő. Fegyverekről és férfiről énekelek . .. Férfiről, aki itt is várost alapított, mert az ő egész működése egybeforrott Rákosszentmihálylyai, amelyet a telepekből luiajdonképen ő teremtett meg. Mindenben óit a keze, vagy ő alkotta, vagy ő segítette, ö mozdította elő, Rákosszentmihály egész történését kellene elmondani, ami lehetetlen s igy csak az emlékezés fénycsóváival egy-egy röpl- e képet, kiszakított részletet világíthatunk meg, hogy őt méltathassuk. Már az első órától kezdve meg tudia érteni ennek a községnek különleges helyzetét, ahol fővárosi közönség községi kötelékben él s a fővárosi jelleget ebben a keretben is meg kell őrizni Ö beleél e magát ezekbe a viszonyokba és éppen ezért tudott a fejlődésnek megfelelő irányt szabni és tudta közönségének felfokozott igényeit kielégíteni. Nagy küzdelmeket kellett vívnia-: az avult községi törvénnyel, a nem egyszer gátló hatású nthézkcs rendszerrel, a régi telepek polgárságának gyakran túlzott konzervativizmusával, — a beözönlő idegenekkel, - a közönség nagy rétegének tájékozatlanságával, mely mindenért a községi vezetőséget akarná felelőssé tenni, az irigységgel és gyarlóságokkal, mely jóformán meg sem tudja érteni, hogy közügyekfct önzetlenül is lehet szolgálni, a magyar átokkal, a pártoskodás, féltékenykedés gáncsaival, - a politikával, (— nálunk politikai pártállása szeiint Ítélik meg az embereknek minden egyéb működését is) — a világnézleti különbségekkel és legutóbb a destrukció pusztító áradatával. Megküzdött valamennyivel és a negyedszázad alatt csupa siker és eredmeny jutalmazta minden működését. Mik voltak erre a fegyverei ? Az erényei, a jelleme, amelyekből erejét merhette: Istenfélő, törhetetlen hazaszeretet tölti be, községét rajcngóan szereti. Puritán becsületesség, ritka lelki jóság és a szellemi képesség, hozzártés erejének forrásai. Már a kezdet kezdetén megszerették. íme, egy akkori bizonyítvány igy méltatja: 4940/1900 szám. Községi bizonyítvány. Melynél fogva alulirt községi elöljáróság részéről hitelesen bizonyit- tatik, hogy Krenedits Sándor ur Csömör községében 1898. év október hó 1-ső napjától 1898. december 31-ig mint segédjegyző, 1899. január 1-sö napjától március 18-ig mint helyettes adókezelő aljegyző, s 1899. március 18-án az 1886. évi XXII. t. c. 68. § a értelmében adókezelő jegyzővé megvalasztatván — az időtől megszakítás nélkül 1903. oki. végéig Csömörön és attól kezdve mint főjegyző Rákosszentmihály on teljesen önállóan, s teljes felelősséggel látja el Csömör község s a hozzá tartozó Szenlmihály bonyolódott adó, árva, kisebb polgári, s az ezzel kapcsolatos ügyeket. Mint feltétlen becsületes, teljesen megbízható, pontos, lelkiismeretes, szorgalmas, példás viseletű szakképzett, jó modorú, törekvő tisztviselő a községi képviselő testület, elöljáróság, a községi lakosság, s adófizető hül birto- kósság teljes bizalmát, s rokonszenvét bírja — miért is őt azon óhaja elérésében, hogy magának nagyobb működési kört s jobb javüdalmazast nyerhessen, támogatni s az illetékes körök pártfogásába ajánlani lelkiismeretes kötelességünk. (P. H.) Kelt: Csömörön, 1900. November 30 Bitskey Gyula sk. községi jegyző. Marva János s. 1c. községi biró Bátovszky Pál s. k. törvénybiró, Laczkoviís János s. k. községi pénztáros. Alóliroit gödöllői járási föszolgabiró hivatalos hitelességgel bizonyítom, hogy jelen községi bizonyítványban foglaltak a valóságnak megfelelnek. Gödöllőn, 1900. évi december hó 1-én. Kapczy s. k. föszolgabiró. (P. //.) Midőn pedig másfelé akart pályázni, a következő levelet kapta Rákosszentmihály községi képvise őitől: Tekintetes Krenedits Sándor aljegyző urnák Csömörön. Sajnálattal értesültünk, hogy t jegyző ur Szada községében a h. jegyzői állást elfogadta, s oda komolyan pályázni készül Mint jól értesült forrásból tudjuk, Szent-Mihály külön községgé alakulása kimondatott, tehát a különválás remélhetőleg már a közel jövőben megtörténik. Önt ismerjük, bírja rokonszenvünket, tehát óhajtjuk, hogy az uj község jegyzője Ön legyen, miért föíkétjük, vonuljon vissza a szadai pályázattól és térjen vissza ami körünkbe, mi viszont megígérjük Önnek, hogy a szentmihályi jegyzői állás betöltésénél tőlünk telhető leg támogatni fogjuk Szentmihály, 1902. december hó 13. Tisztelettel: Dr. Csillag Szilárd, Farkas Ignác, Kropatsek Jloipvnk & oldal*
