Rákos Vidéke, 1923 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1923-06-17 / 24. szám
XXIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 3823. vasárnap, junius 17. 24. szám RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLY1 ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÖLET ÉS TESTÖLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, . Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 2000.— K Fél évre: . . 1000.— „ Negyedévre: 500.— „ Egyes szám ára 50 korona. Hirdetéseket lelvesz a kiadóhivatal. A házadó. Sokmindenféle adóval gyötrik manapság a polgárságot. A különféle adónemek kitalálásában és az adóprés alkalmazásában kifogyhatatlanok a pénzügyi hatóságok és nem kisebb odaadással és buzgalommal gondoskodnak az adók kivetéséről és könyörtelen behajtásáról sem. Szerencsétlen hazánk mostani helyzetében meg kell érteni a kényszerítő szükséget, amely elkerülhetetlenné teszi, hogy a nemzet minden tagja, az ország minden polgára kimerítse teljes fizetőképességét és akkora áldozattal járuljon a közszükségletek fedezéséhez, a mekkora csak kitelik tőle. A közpénztár minden jogosulatlan megkárosítása, a kibúvás valamely kötelezettség teljesítése alól manapság hazafiatlan cselekedet, amely kíméletre nem számíthat, védelemre pedig még kevésbbé tarthat igényt. Türelemmel és megadással kell tehát viselni sorsát minden igaz hazafinak és teljes erejéből arra kell törekednie, hogy minden kötelezettségének — bármilyen nehezére essék is — pontosan eleget tegyen, viszont azonban a hatóságok sem az igaz célt szolgálják, midőn az úgyis annyira szövevényes adótörvények rejtelmeiben járatlan polgárok tájékozatlanságára számítva, egyes esetekben még a túlfeszített adókövetelések kivetésénél is igazságtalanul járnak el és egyesektől méltánytalanul nagy vagy egyáltalában nem jogos teherviselést követelnek s ezzel a tájékozatlan adózót más, élelmesebb féllel szemben kedvezőtlenebb helyzetbe taszítják. Szükséges tehát mindenki számára a törvényes rendelkezések pontos ismerete, hogy a vele szemben támasztott követelések jogos voltát és mértékének helyességét felismerhesse, mert ebben a tekintetben az illetékes hivatalok jóindulatára nem mindig — sőt csak igen ritka, kivételes esetben — számíthat. Szomorú példák igazolják, hogy a hivatalos közegek elfogultsága, hiányzó jóindulata és túlhajtott fináncbuzgalma milyen méltánytalanságokat idézhet elő ugyanott, ahol más, belátó és fejlettebb igazságérzettel rendelkező hivatalos egyén eljárását az állami érdekek megóvása mellett is közmegnyugvást keltő módor végezte el. Közérdeket szolgálunk tehát akkor, amidőn egyes adódolgokban a közönségnek kellő tájékozást nyújtunk aminek semmi más célja nem lehet, mint az, hogy í közérdekek sérelme nélkül az egyes előfizetőknek módo adjon arra, hogy jogos egyéni érdekeiket megvédelmezhessék. Az 1923. évi házadó-kivetést már országszert« általában befejezték s most kézbesítik a feleknek a fizetési meghagyásokat, amelyek igen gyakran jogos kritiká vonhatnak magukra. Ilyen esetekben a feleket jogorvos lat illeti meg, amire nézve jó tudni a következőket: A fizetési meghagyás úgy az adóalapul vett bér- jövedelemről, mind pedig a kivetett házbéradóról és a vallomás elkésett beadása esetén előirt bírságról tájékoztatja a feleket. Az uj előírás és az eddig multévi alapon teljesített befizetések között mutatkozó különbözet a fizetési meghagyás hátlapján közölt figyelmeztetés szerint azonnal esedékes. E szokatlan terminussal szemben az adókezelésről szóló 1923. évi VII. t.-c. 19. §-ának 5. pontja szerint e különbözetek az előírást követő részletfizetés alkalmával egyenlitendők ki. Ha tehát a fttetési meghagyást május 15-ike után, de augusztus 15-ike előtt kézbesítették, úgy a különbözet augusztus 15-ig százalékmentesen fizethető az adókezelési törvény szerint, amely pedig kétségkívül mértékadóbb a fizetési meghagyások szövegénél. A házadó jogossága és mértéke ellen a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 napon belül lehet felebbezni. A bélyegmentes felebbezést a budapestvidéki pénzügyigazgatósághoz (Budapest, V. Szalay-utca 10. sz.) kell intézni és beadni. A felebbezésnek a behajtás szempontjából annyiban van halasztó hatálya, hogy ilyen esetben csak a háztulajdonos által bevallott bérjövedelemnek megfelelő adó követelhető. Igazoló kérelemnek van helye, ha a háztulajdonos el nem hárítható okból nem adhatta be 30 napon belül a felebbezést. I la a felebbező az adóalapnak becslés utján való megállapítását kéri, úgy azt el kell rendelni ; az eljárás költségeit azonban a fél viseli, ha az eredetileg megállapított adóalapot legalább 25%-kal le nem szállítják. A felebbezést elutasító határozat ellen a közigazgatási bírósághoz panasszal lehet élni. Az igazoló kérelem és panasz bélyegköteles. Rákosszentmihály — Kiskecskemét Irta: Kecskeméthy Vincze. Az újonnan ültetett gyümölcsfák ápolása. Az újonnan ültetett gyümölcsfák egészen más ápolási igényelnek, mint a már termésben levő gyümölcsfák. Az uj ültetés megkívánja azt, hogy annak a földjét egy nyáron legalább háromszor-négyszer megporhanyitsuk, megkapáljuk. Megporhanyitás, megkapálás azért szükséges, hogy a talaj belső része is napfénnyel és levegővel érintkezzék. így. az ásványrészek, amelyek a talaj mélységében vannak, feloldódnak, s a gyümölcsfa a szükséges anyagot magához ragadja. Továbbá megkívánják az újonnan ültetett fák száraz időjárásban legalább is kéthetenként egyszer a jó locsolást. Ha talajunk sovány, kevés ásványtartalmu, az ásványrészeket locsolással pótolhatjuk. Meszes vízzel, hamus vízzel locsoljunk; állatvizelettel felhígítva, sőt keverhetünk a locsoláshoz egy kis konyhasót is. __________________ sn yr Lapunk mai $%&naa 3 o£daL
