Rákos Vidéke, 1923 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1923-01-21 / 3. szám
3. szám ■ 1 1 .... ...................................................... XX III. évfolyam. Rákosszentmihály, 1923. vasárnap, január 21. RÁKOS VIDÉKÉ t4rs4dalmi, közigazgatási és közgazdusAgi hetilap. Rákosszentmihály nagyközség hivatalos lapja. számos rAkosszentmihályi és rákosvidéki egyesület és testület hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 600.— K Fél évre: . . 300.— „ Negyed évre: 150. — „ Egyes szám ára 15 korona. Hirdetéseket telvesz a kiadóhivatal. Iskola, templom és szülő. Irta: Taraba József dr. Eltérően az elmúlt esztendőktől, az idén rövid ideig tartott a szénszünet, úgy, hogy az elemi- és tanonciskolákban egy pár nappal kibővített karácsonyi szünetté zsugorodott. Ilyenten a mi tanintézeteink tultettek sok fővárosi és környékbeli iskolán, ahol kénytelenek voltak hosszabb szénszünettel biztosítani a később kezdődő tanítás zavartalan menetét. Ez az örvendetes esemény főkép a jó szülőknek köszönhető, akik adományaikkal iparkodtak az iskolák szűkös anyagi helyzetén segíteni. Nem kisebb érdemük van azonban ebben .azoknak a tanítóknak, akik kényelmüket feláldozva, szivükön viselték a gyermekek sorsát és szorgalmazták a gyűjtés kedvező eredményét. Voltak közöttük olyanok is. akik leiették a krétát és otthagyták a számológépet és elmentek fát vágni, nehogy a gyermekeket a hitetlen teremből haza kelljen küldeni. így vált tehát lehetővé, hogy a szénszünetet elkerülhettük, ami egyrészt a gyermekek javára szolgált, de másrészt a szülőknek is jó volt, legalább nem lábatlankodott otthon a gyermek. A tapasztalat mutatta, hogy habár kevesebb ideig is volt a gyermek tanításon, az iskolával való összeköttetés fegyel- mezőleg hatott reá. A szünetek nagyon elszoktatnak a rendtől és komoly munkától Mindamellett, hogy annyi nemes törekvés nyitva tartja az iskolákat, mégis megvan a nagy baj, melynek megszüntetését célozzák főkép a jelen sorok Ez pedig a nagymértékű iskolakerülés és sok igazolatlan mulasztás. Sok szülő minden legkisebb okból otthon tartja gyermekét. Elküldi inkább a legelő kecskék őrzésére, otthon fogja a takarításhoz, sőt sok helyen a rendetlenül vezetett háztartás miatt későn ad enni gyermekének, aki ilyenkor már el sem megy az iskolába. Mások esküdöznek égre-földre, hogy gyermeküket elküldték tanításra, de halvány sejtelmük sincs arról, hogy legfeljebb az iskola mellett ment el a fiú aznap. Ismét mások elfogadható okból otthon tartják a gyermeket, de restek Írni egy néhány sort, melyben igazolnák a távolmaradást. Bezzeg, ha az igazolatlan mulasztásokért járó büntetést az iskolai törvények értelmében a szolgabiró behajtja, akkor előkerülnek az ilyen szülők és lármát csapnak cipő- hianyról, nyomorról, egyebekről siránkoznak, de elhallgatnak, mihelyt azt kérdezik tőlük, hogy miért nem Írtak egy darabka papíron igazolást? így van ez az iskolalátogatás dolgában, de ugyanígy az istentiszteleteken való megjelenéssel is. Még a pogány népek is járnak templomba, annál inkább mi keresztények, kiknek ősi kötelességünk a vasárnap megszentelése. Újabb miniszteri határoz- mányok értelmében a vasárnapi isteniisztelet elmulasztása éppen olyan elbirálas alá esik, mint a tanításról való elmaradás. Adjuk meg az Istennek is, ami az Istené! Itt volna az ideje, hogy a mai elbetyárosodó fiatalság megmentésére templom, iskola és szülők összefognának és vállvetett munkával ipirkodnának a nevelés jobb sikerének előmozdítására. Az általános kereseti adó rövid ismertetése. Irta: Rónay Tivadar. (3) Nem vonható le a nyers bevételből a háztartás, cselédtartás költségei, az üzlet-műhely felszerelési költségei, a raktáron lévő árukész et és ennek beszerzési költségei, (pl. 1 láda citrom 120 drb. á 20 kor. = 2400 kor. -I- forgalma adó 72 kor. = 2472 kor. Ezen áruból év végén 60 dib készlet maradt; - nem vonható le tehát az egész 2472 kor., csak ennek fele, miután a másik fele mint vagyon az üzleiben megmaradt) röviden összefoglalva: nem vonhatók le a személyi, családi kiadások, a saját üzletéből felhasznált áruk és azon kiadások, amelyek a jövedelem fokozására, a törzsvagyon gyarapítására, beruházásokra, az üzlet (üzem) nagyobbitására avagy a tőke emelésére fordittatik. Becsléssel (általányösszegben) megállapított jövedelemből semmi néven nevezendő levonásnak helye nincs, — miután itt az adózó már ezeknek tekintetbe vitele után rovatott meg. ✓ Az adó alapja szolgálati és munkabér viszony esetén. Mint már röviden jeleztem, a köz- vagy magánszolgálati viszomból eredő munkabér az adóévben elvezett: fizetés, bér, munkabér. zso<d, dij állandó napidij, tiszteletdij, lakpén7, ennek pótléka, személyi pótlék, korpótlék, helyi pótlek, működési, drágasági pótlék vagy segély és jutalom fejében, vagy más egyéb címen járó állandó természetű illetmény, — tehát nem az előző évb» n élvezett (már aki tud élvezni) nyomorgaras után. Így még tovább a jutalék, részesedési jutalék, egyezmény v. darabszán* után járó dij, időleges rapidij, a tanító v. tanár a tandijju alék u£án éppen ugv köteles fzetni ezen adót, mint a vizsgadij után a járási orvf s csakúgy mint a községi v. körorvos a szabályrendeletben előirt nem kenyes és kényes vizsgáló v. gy megvizsgáló dijak és bizonylatuk után ; nemkülönben a biztosiiád Lapunk mail ««.am«» H oldal.
