Rákos Vidéke, 1923 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1923-05-20 / 20. szám
XXIII, évfolyam. Rákosszentmihály, 1923. vasárnap, május 20. 20. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZAMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 2000.— K Fél évre: . . 1000.— „ Negyed évre: 500.— „ Egyes szám ára 50 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóit! vat at. Pünkösd ünnepén. Szomorúak voltak az apostolok isteni Mesterük távozása felett; elrejtőzve, bezárkózva várták a Vigasztaló Szentlelket, akit megígért nekik az Ur. „Ti most szomorúak vagytok, — visszhangzott lelkűkben a vigasztaló szó — de szomoruságtok örömre fordul“. Megjárta a nemzet a világháború véres kálváriáját. Bízott a feltámadás, az újjászületés eljövetelében, de mintha elhagyta volna az Ur, elhagyta volna minden reménység, vérző szívvel, összetört lélekkel vonszolja fáradt tagjait meghasonolva, mintegy remény nélkül, pedig nincs borzasztóbb, mint a meghasonlott lélek, mint a szív, amelyből eltávozott a remény. Mégis mintha távolból hallanék a vigasztaló szót: „Ti most szomorúak vagytok, de szomoruságtok örömre fordul“. Epedő tekintettel, a remény utolsó foszlányai közül tekintünk az Ég felé, kétkedve, aggódva kérdezzük: „Jön-e, mikor jön számunkra a segély, mikor jön el számunkra a Vigasztaló, a Lélek, ki megváltoztatja a földarabolt, szenvedéssel borított hazánk földjének színét. Aggodalommal, ezer gonddal áll a szülő, nem tudja, ha ma odaadja gyermekeinek az utolsó falat kenyerét, lesz-e holnap gyermekeinek mit adnia, nem tudja, ha még ma összefércelgeti az utolsó foszlányos ruhácskát, lesz-e rongy, ami betakarja gyermeke meztelen tagjait? ö, hová tűnt lelkünk szép reménye? Hol van az üdv, amelyért küzködünk ? Piros pünkösd napja gyászfátyollal jösz-e ? Elveszett a pünkösdi rózsa illata, színe ? Hát ez a nép hiába áldozott annyi vért, életet ? A nemzet prófétáinak sírjából hangzik : „Még jönni fog, még jönni kell, — Egy szebb kor, mely után — Buzgó imádság epedez — Százezrek ajakán“. „A Vigasztaló, akit küldök, eszetekbe juttat mindent, amire tanítottalak titeket“ — igy szól az Úr. Ez az igazság lelke, ez a szeretet lelke. Igazság és szeretet a kormányok legbiztosabb támaszai... ez a biztos alapja a nemzet életének. Ez a feltámadás magva országos romok közt. Világosság, melegség fejti ki a természet életét. Igazság és szeretet az erkölcsi életben a világosság és melegség, mi megnyitja az uj élet forrását s kifejti a nemzet uj életét. A vigasztaló lélek gyújtson világot a nemzet lelkében és töltse be annak szivét. Lássák be, hogy a nyomor amennyire szivszaggató, a kapzsiság és dőzsölés annyira undorító. Uj időkre, uj életre van szükségünk. Uj életre, ahol a serpenyőbe nem véres kardot kell dobni, hanem igazságot és méltányosságot. Uj időkre, uj életre van szükségünk, ahol a szeretet tüze égesse ki a salakot a szivekből és olvassza egybe az aranyat. ________________________________ Iga zságos törvények adják meg kinek-kinek, ami megilleti, biztosítsuk a megelégedett, nyugodt életet. Igazságos emberekre van szükségünk, akiknek kezében nem változik meg az igazság aranyának szine. Szeretetre van szükségünk, szerető szivekre, amelyek megérezzék a szegény szükségét, nyomorát, jószívű emberekre, akik meglássák a sápadt arcokat, a nyomorgó embert és gyermeket. Hol van a kor, az elmúlt szép idő, amely az önfeláldozó szeretet legszebb példáit hagyta számunkra. A Vigasztaló Szent lélek a szeretet, a jótanács, a bölcseség lelke. Van-e nagyobb szükség szeretetre, jótanácsra, bölcseségre, mint napjainkban? Van-e nagyobb oktalanság, bűn, mint ezek hiján odadobni a nemzetet a kétségnek, meghasonJásnak, nyomornak és pusztulásnak? Vigasztalást várunk az égtől, hogy megáldja a nemzet gyermekei kezének munkáját, vigasztalást várunk a nemzet vezetőitől, hogy igazsággal, szeretettel, bölcse- séggel vezetik a nemzetet. Vigasztalást várunk a gazdagtól, hogy meglátja a szegényt, s a szegénytől, hogy megérti a mást. A nemzet gyermekeitől, hogy megértsük egymást, egy szivvel-lélekkel munkálkodjunk hazánk egységén, nemzetünk újjászületésén, boldogan. Sz. L. Rákosszentmihály — Kiskecskemét i, Irta : Kecskeméthy Vincze. Rózsa termesztés. E kedves lapunkban sok mindennel foglalkoztam már, de virágkertészettel még egyáltalán nem foglalkoztam. Most sem akarok én kitérni valami nagyobbszerü virágkulturára, csak egy igen kedves növényt akarok a virágok közt megemlíteni, amely virággal, amióta kertészkedem és kertészkedtem, igen sokat foglalkoztam és annak minden természetét megismertem és az jutott az eszembe, hogy ne csak kalarábéval, kelkáposztával meg paradicsommal foglalkozzunk, hanem foglalkozzunk a rószatermesztéssel is. A rózsa nem csak a szemnek ad gyönyörűséget, hanem egyszersmind azon a tájon, ahol tenyészik, a levegőt is tisztítja és sok egyéb értéke van. Valamennyi rózsának, — legyen az magostörzsü, legyen az bokorrózsa, ültetésére és tenyésztésére ar következő eljárást ajánlom: Ha szép és tartós rózsatöveket óhajtunk a kertjeinkben biztosítani, akkor első teendőnk, hogy a rózsafák- nak a kertünkben rendesen olyan helyet juttassunk, amely csak a délelőtti napot kapja, mert a rózsa viritása közt a délutáni napot nem tűri. Gondoskodni kell arról is, hogy a rózsafa jó, tápláló talajba kerüljön, különösen szereti a rózsa a jó szarvasmarha trágyával ellátott talajt, de szereti a rózsa az uj és friss gyeptörést is, szereti a jó televényes agyagtalajt. Ahol ezzel Lapunk mai száma 8 oldal*
