Rákos Vidéke, 1922 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1922-11-19 / 47. szám
— —--------------------------------------------------------------------------------XXII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1922. vasárnap, november 19. 47. szám RÁKOS tArsadalmi, közigazgatAsi és közgazdasAgi hetilap. rAkosszentmihAly nagyközség hivatalos lapja. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 480.— H. Fél évre: . . $240.— „ Negyed évre: 120.— „ Egyes szám ára lO korona. Hirdetéseket telvesz a kiadóhivatal. A Nagykaszinó közgyűlése. A rákosszentmihályi társadalom vezető egyesülete, a Rákosszentmihályi Nagykaszinó vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését, mely mindenkor nevezetes eseménye szokott lenni társadalmi életünknek. Ezúttal is igy volt; a közgyűlés iránt élénk érdeklődés nyilvánult és a tartalmas gyűlés, bár minden vita uélkül folyt le, állandóan ébrentartotta a résztvevők érdeklődését és nagy hatást váltott ki, egyúttal pedig felemelő képét nyújtotta annak a szeretetnek és lelkesedésnek, mely társadalmunk vezető részét az egyesülethez kapcsolja. Csabány Antal János elnök nyitotta meg az ülést. A jegyzőkönyv hitelesítésére Hauser János és Szabó József tagokat kérte fel, majd pedig igen meleg elismerő szavakkal emlékezett meg Balázsovich Zoltánról, a Kaszinó titkáráról, aki a Rákos Vidékét, a Kaszinó hivatalos lapját húsz éve szerkeszti. Hazafias és sikeres működéséért a Kaszinó köszönetét tolmácsolta. Balázsovich Zoltán háláját fejezte ki a szép elismerésért s kijelentette, hogy minden küzdelmében és munkálkodásában az erő legfőbb forrása az a szeretet volt, melylyel őt ez a társaság megajándékozta s mig ezt élvezheti, addig lelkesedése meg nem csappan. A napirendre térve Baíázsovich Zoltán előterjesztette titkári jelentését a Kaszinó lefolyt évi működéséről, — mint azt alább egész terjedelmében közöljük. A közgyűlés sürü helyesléssel jutalmazta a jelentést, majd pedig a végén lelkes taps tört ki és elnök javaslatára jegyzőkönyvi köszönetét szavazott érte. Ugyancsak egyhangú megelégedéssel és köszönettel vették tudomásul Csuka Aladár pénztáros jelentését, melynek egyenlege 73.327 kor. 62 fillér. A költségelőirányzat ll 0,000 kor. egyenleggel zárul, a Kaszinó vagyona pedig 106.624 kor. 60 fillér, melyben azonban csak 12C0 kor. a készpénz-tőke. Várhegyi Aladár a számvizsgáló bizottság jelentését terjesztette elő, minek alaján a felmentvényt minden irányban megadták. Végül köszönettel fogadták Nagy István könyvtáros jelentését, mely szerint a magyar könyvtár 597 kötettel rendelkezik és 271 kor. a készpénzvagyona. A közgyűlés az elnök éltetésével zár,ült s olyan lelkesedésre ragadta Keresztes István dr.-t, hogy szokott szellemes s mindig találó modorában pompás kis köszöntőben kívánta a Kaszinónak minél nagyobb további felvirágzását. A titkári jelentés szövege a következő: Igen tisztelt Közgyűlés! Most egy éve azzal az örvendetes megáilapitással kezdettem szokásos évi jelentésemet, hogy a Rákosszentmihályi Nagykasdnó Isten segítségével és vezetőségének czéltudatos es következetes munkája révén végre-valahára megszabadult adósságaitól és rendezett pénzügyi viszonyok közé jutott, amelyek reményt nyújtanak arra, hogy most már eredeti tervei megvalósitására és az intézmény megfelelő fejlesztésére kerülhessen a sor. Sajnos, a legutóbbi esztendő arról győzött meg, hogy reménykedésünk még igen korai volt. Az általános viszonyok olyan kedvezőtlenül alakultak, a drágaság olyan elképzelhetetlen mértékben növeke- kedett minden vonalon s a nyomában járó szakadatlan nyomorúság olyan bénító hatasu volt, hogy építő munkára jóformán még csak gondolni sem lehetett s meg kellett elégedni azzal, ha nem kis nehézségek árán és folytonos küzdelemmel a meglévő állapotot annyira, amennyire fenn lehetett tartani. így hát sok szép tervünk, már évekkel ezelőtt magunk elé tűzött sok értékes czélunk egyelőre még mindig az ábrándok világába tartozik s tovább szunnyadozik keblünkben várva-várván a feltámadás napját, amely újra örömet és boldogságot hoz ebbe a szomorú országba s vele együtt visszaadja igazi cselekvőképességét azoknak a közczélu intézményeknek is, amelyek egyelőre éppen úgy sínylődnek és tengődnek, amint ahogy napról-napra vívják a létfentartásért vergődő küzdelmüket e szomorú nemzetnek tehetetlenségre kárhoztatott fiai is. Ilyen körülmények között nagy eredményekkel, maradandó alkotásokkal — fájdalom — ma sem dicsekedhetünk, de mégis megelégedéssel hivatkozhatunk arra, hogy azt, amink volt, becsülettel megőriztük, híven gondoztuk és a rendelkezésünkre álló szűkös eszközökkel minden lehetőt megtettünk s egyesületünk az elmúlt évben is — legalább erkölcsi tőkében — • újból gyarapodott, erősödött és minden nemes és hazzfias czélért derekasan dolgozott. A körültekintő gazdálkodás lehetővé tette, hogy pusztuló felszeielésünk egy részét megjavittassuk, a rombolás nyomait ismét sok helyen eltüntessük és a hiányokat pótoljuk. A mai árak mellett azonban csak a legszükségesebb dolgokra kellett szorítkoznunk, nagyobbszerü beruházásra sor nem kerülhetett. Még igy is igen sok a hiány és sok az el nem végzett tennivalónk, kaszinónk még mindig nem az a kívánatos, nyájas, választékos otthon, aminőnek hivatása szerint lennie kellene, még mindig nem nyújthat tagjainak olyan kényelmet, annyi újságot, folyóiratot, olyan meleg helyiséget, ragyogó világosságot, aminőt a müveit társadalom vezető körének nyújtani kellene, de hát nem abból áll-e manapság egész életünk, hegy a jobb jövővel kecsegtetvén magunkat, napról- napra jobban megtanuljuk a lemondást és életünket a kényszerítő körülményekhez idomulva, jogos idényeink leapasztá- sával szinte a puritán kezdetlegesség állapotába sülyesszük le. Mindezt azért mondom el, nehogy azt gondolhassa valaki, hogy a mi egyesületünk körülményeivel meg volnánk elégedve s nem élre bennünk a tudata m;ndannak, amit Lapunk mai száma 8 oldal.
