Rákos Vidéke, 1922 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1922-05-21 / 21. szám
XXII évfolyam. Rákosszentmihály, 1922. vasárnap, május 21. 21. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZAMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉK1 EOYESÖLET ÉS TESTÖLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 240.— K Fél évre: . . 120.— „ Negyedévre: 60.— „ Egyes szám ára 5 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Jubileum. Nagyszerű jubileumi ünnepség folyt le múlt vasár- j nap Czinkotán. A jelenleg ott székelő pozsonyi kir. állami j tanitónőképző intézet ünnepelte ötvenéves fennállását és ez a jubileum nemcsak az érdemes intézetnek volt ra- ■ gyogó napja, nemcsak Czinkotának felejthetetlen, fényes j ünnepe, hanem ünnepe volt a magyar művelődés ügyé- \ nek. Országos jelentőségű esemény volt ez és a köz- í figyelem középpontjává tette erre az alkalomra Czinkota \ községét, mely hazafias vendégszeretettel fogadta a meg- ’ szállott területről elmenekült nevezetes magyar intézetet. ! Az intézet kitűnő igazgatója, Tabódy Ida, a tanári testület buzgó segítségével nagyszerű sikerrel rendezte meg az ünnepélyt, melyen nem kisebb vendégek jelentek meg, mint Izabella főhercegnő, Gabriella főhercegnő, Bourbon Erzsébet herczegnő, Zamoyska Eleonora grófnő udvarhölgy,Szapáry Ilona grófnő, dr. Mészáros János érseki helytartó, dr. Raffay Sándor püspök, mint az intézet volt pozsonyi hittanárai, Gratz Gusztáv volt külügyminiszter a vallás és közoktatásügyi miniszter képviseletében, dr. Szűcs Isttván miniszteri tanácsos, a közoktatásügyi minisztériumból dr. Sárkány Alfréd min. tanácsos, gróf Kuun István, dr. Boncz Ferencz, dr. Damjanich Lajos titkárok, Skultéty Kálmán és Kertész József főtanácsosok, dr. Zelenka Frigyes, Sztankó Béla, Scherer Sándor kir. főigazgató, Felicides Román és Felicides Tibor titkárok, a népjóléti minisztérium részéről dr. Ruffy Pál államtitkár, dr. Jezsovics János keresk. miniszteri tanácsos, dr. Szontágh Antal belügyminiszteri osztály- tanácsos, Czindricz Egon külügyminiszteri attasé, dr. Királyi Lajos rendőrtanácsos, a földmiv. minisztérium részéről Szigethy-Warga és Thorday tanácsosok, Mihályi Árpád főszolgabíró, Téchy Gyula táblabiró, Kratochwill József esperes-plebános, Blatniczky Pál esperes stb., a pozsonyiak körének mintegy 50 tagja Uruski Elemér lovag vezetésével, továbbá a budapesti, győri, szegedi, váczi és pápai tanítóképzők küldöttsége. Albrecht főher- czeg, ki akadályozva volt a megjelenésben, táviratilag üdvözölte az ünneplő intézetet, úgyszintén Apponyi Albert gróf is, továbbá a volt szabadkai, nagykőrösi, nyíregyházai, debreczeni, jászberényi, veszprémi hód- , mezővásárhelyi és számos más állami és felekezeti tanítóképző, Padányi Andor Pestvármegye tanfelügyelője, dr. Hanauer István váczi püspök, dr. Radnai Rezső ' miniszteri tanácsos, Exner Kornélné és sokan mások. Az ünnepélyre érkező előkelőségeket, főherczeg- nőket, egyházi és világi mélióságokat Czinkota község nevében Záborszky Zoltán főjegyző, Lauko János községi biró, dr. Kuharik Ferencz községi orvos s több képviselőtestületi tag lovas diszbandériummal fogadta a község elején. A községházánál diadalkapu díszelgett. Az ünnepély d. u. 3 órakor a czinkotai róm. kath. templomban Te Deummal kezdődött, melyet dr. Mészáros János érseki helytartó tartott s azt orgonán az intézet zenetanára, dr. Vagdics Károly az intézeti növendékek énekarávaí kisérte. Ugyanakkor a czinkotai ág. h. ev. templomban isteni tiszteletet dr. Raffay Sándor püspök tartott orgonán az intézeti növendékek szép énekkarával Révfy Géza hírneves zeneszerző, az intézet ének- és zenetanára kisérte. A czinkotai ág. h. vallásu evang, templomban megjelent vendégeket Blatniczky Pál ev. lelkész-esperes, dr. Szon- tagh Antal egyházfelügyelő, Huszka Gyula h. egyházfelügyelő és az egyházgondnokok fogadták. Maga az ünnepély a Hymnusszal kezdődött, majd Tabódy Ida igazgató hódolattal üdvözli a Fenségeket és vendégeket. Czinkota községnek háláját fejezte ki az ünnepélyes fogadtatásért, melyben az intézett fenséges és előkelő vendégeit részesítette Tabódy igazgató beszéde után Izabella kir. főherczegnő emelkedett szólásra, ki is megköszönte a szives fogadtatást és elsőnek üdvözli az intézetet és magas elismeréssel nyilatkozik az intézet hazafias vallásos szép működéséről el nem mulaszthatja, hogy Tabódy Ida agilis igazgató működését külön is ki ne emelje, el ne ismerje. Beszéde végén az Isten áldását kéri az intézetre. Ezután Vitai Irma IV. éves növendék szavalta el az intézet volt pozsonyi növendékének Válján Etelkának „Ötven év“ czimü költeményét. Majd Tabódy Ida igazgató adta elő remek beszédben az intézet 50 éves történetét, hogy hogyan létesült az intézet 1871/72. évben Frigyes kir. herczeg palotájában (valamikor Grasal- kovich palotában) Trefort vallás- és közoktatásügyi minisztersége alatt nyílt meg 1871 november 15-én, amikor is az intézet első igazgatójává Uhrl Józsa neveztetett ki, aki után Wollmann Elma igazgató áldásdus működése következett, ki 19 évi igazgatói munkálkodása után 1914 junius havában nyugalomba vonult, mely alkalomból I. Ferencz József király az Erzsébet-renddel, X. Pius pápa a Pro Ecclesia et Pontifice érdemrenddel tüntette ki, melyeket az ünnepies átadáskor Izabella kir. Főherczegnő személyesen tűzött fel a kiváló igazgatónak. Az ünnepélyeken meg mint apja Albrecht főherczeg is gyakran megjelent édesanyjával és testvéreivel. Tabódy Ida igazgató nagy szerénységgel adta elő, hogy 1914 junius havában a kezdődő nehéz időben őt nevezték ki az intézet igazgatójává s még ugyanazon év julius 28-án a háború kitörésekor saját katonai czélunkra foglalták le az intézet, 2 éven át különböző épületekben nyert elhelyezést az intézet úgymint a pozsonyi Szt. Orsolya és a Notre Dame zárdában s más helyeken mig 1916 julius havában gyönyörűen helyreállítva adta vissza katonaságunk az intézet épületét eredeti rendeltetésének. 1919. január 1-én bevonultak a csehek Pozsony városába és egymásután vették el a nép intézményeket, melyeket a magyar kultúra nagy áldozatok árán alkotott. A tanitónőképzőt is elakarták venni, több Ízben megjelentek ezért a cseh Lapunk mai szánna 10 oldal.
