Rákos Vidéke, 1921 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1921-07-24 / 30. szám
XXÍ. évfolyam. Rákosszentmihály, 1921. vasárnap« jullus 24. 30. szám VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZG4ZMSÁGI HETILAP. Rákosszentmihály NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLY! ÉS RÁKOSVIDÉKI EQYESÖLET ÉS TESTÖLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. !------ - ... ■ ' ' 1.1... Elő fizetési ár: Egész évre 120.— K. Fél évre: . . 60.— „ Negyedévre: 30.— „ Egyes szám ára 3 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Vakáczió. Iskoláink boldogan töltik a nyári szünidőt. Munka után az üdítő pihenés idejét töltik. Alkalmas idő, hogy egy kissé nyugodt szemmel visszapillantsunk, egy kissé, elgondolkozzunk. Csonka-Magyarországon megint eltelt egy esonka tanév. Periokles boldog korszaka csak a, sporttal jelent meg ezredéves sírjából és nyitotta ki aloevirágát. Egyébiránt a pedagógia szekere csak lassan haladt döczögős utján. Szép és üdvös a testi nevelés, de az elernyedt izmoknak másra is van szükségük, a táplálék hianya mellett csődöt mond minden testedzés, elsorvadnak a gyenge izmok. Sápadt arczu gyermekek arczán látjuk a mosolyt, hiszen minden kornak megvan a maga kiváltsága; a gyermekkornak a vidámság s gondtalanság jutott, de fájó szívvel látjuk arczaikon az elhamvadt életrózsákat. Fájdalommal olvassuk a nagy gyermekhalandóságot, a tuberkulózis s más pusztító betegségek rohamos terjedését s lehullani látjuk a nemzet fájának gyenge virágait. őrömmel üdvözlünk minden törekvést a szegény gyermekek felsegélyezésére s nem tudjuk eléggé nagyra becsülni azokat a nemeslelkü embereket, akik jó szivükön áteresztve gondolataikat, minden áldozatra készek, hogy megmentsék a szegény gyermekeket. Ez a legszebb krisztusi szeretet, ez a legmagasztosabb némzetszeretet. A tanév bezártával a gyermekek gondozását átveszik a szülők. A szülők, kik az élet mindennapi gondjaitól elfoglalva azt sem tudják, mitévők legyenek. Nemcsak nz apa, de gyakran az anya is kénytelen kenyérkereset után látni s igy a gyermek felügyelet nélkül az utczán marad. A sokat emlegetett napközi otthon a legtöbb helyen csak írott malaszt, pedig a magára hagyott gyermek sorsa gyakran szomorú, a gondatlanság nyomán sok fájdalom virág fakadt, sok kiapadhatlan könynek lett már ez forrása, csak a testi épséget tekintve is, de mennyire mérhetlen az ebből származó erkölcsi, lelki romlás. Tanúbizonyság erre a gyermekbiróság. Szellemi, erkölcsi elkallódás származik a nevelés elhanyagolásából, pedig a testi nevelés felett áll mind a kettő. Az erő és értelem, a test és lélek tehetségeinek kifejlesztésében áll a nevelés. A lélek erejét épugy, sőt még jobban fejleszteni kell, mint a test erejét. Az értelem munkája felette áll a test munkájának, de még ez sem elegendő, ha nem jár vele a szív jósága, a lélek nemessége. Az öngyőzelem a legnagyobb győzelem: mily gyenge és a sors játékának labdája a szenvedély rabja._____ Lap iKKKk mai f Már az óvtlág bölcsei is nagyrabecsülték az erényt* ' A görög nevelés a test és lélek összhangját, szépségét • tartotta szem előtt. Róma fénykorában a szellemi élet kiművelése, a szivbe irt törvény, a legszebb erényeket és feláldozást, ; megható szülei, gyermeki szeretetet, hitet, hűséget és sok i jót eredményezett. Nagy alkotásokat szült, a világ hét csodáját hozta létre, melyek némelyike ma is látható. A kereszténységnek ősrégi szokása mindenhol, hova a keresztet letüzte, iskolát állítani, sokszor előbb, mint templomot, hogy a tanulókban gyermeki szivet a jó erkölcs magvaival, az elmét hasznos ismeretekkel hintse be. A szülőknek be kell látniok, hogy kötelességük nemcsak abban áll, hogy gyermekeik testi táplálékáról, ruháról gondoskodjanak, de főleg abban, hogy minden jó erkölcsben és tudományban neveljék őket, hogy becsületes polgárok, jó hazafiak, a társadalom istenfélő, emberbecsülő munkás tagjai legyenek. A mindennapi tapasztalás bizonyítja, hogy a jó erkölcs hiven kiséri az örököst jó és balszerencsében, fen és eltartja és nem sok idő kell hozzá, hogy az erkölcstelenség szétszórja a szülői vagyont s apja gazdag ■ erdejéből csak a koldusbotot viszi magával az erkölcs- jj telenül nevelt gyermek. A ránk sulyosodó sok bajnak egyik forrása a rossz nevelés. A könnyelműség, mivel az életet felfogják, köte- lésségeiket elhanyagolják, már a gyermekkorban lopta be szivükbe magát s gyakran nagyobb bajnak okozója, forrása, mint a megrendítő csapások épugy egyesek, mint népek életében. jószágot, házat, pénzt akar a szülő gyermekeinek hagyni, de hogy jó erkölcs nélkül mily hamar lesz jószágtalan, hajléktalan, koldus, hogy egyebet mellőzek, erre az élet ezer és ezer szomorú példájával tanít. Ha a gyermeket az iskolában jóra is tanítják, de otthon káromkodást, emberszidást, mások kevésre becsülését hallja, maga is káromkodó, megszóló és rágalmazó lesz. Ha azt tanítják az iskolában, hogy ne bántsd a másét, de otthon a másét szívesen veszik, ott tartják, ; maga a gyermek is kezes, körmös lesz. Ha dobzódást lát Istvántól fia, Pisti, maga örvend a dáridónak s a terített asztalt oly hamar felváltja a szegénység szárazkenyere. Okos szülő szünidőben sem hagyja szabad pórázon a gyermeket. Szemmel tartja, figyelemmel kiséri minden lépését, megóvja a rossz társaságtól, munkát szjb ki eléje, amit naponként el kell végeznie. A szünidő a pjhenés, de nem a tétlenség ideje. Restség az ördög párnája. Nem pihen a szülői szív, aggodalom szeretet a gyermek miatt, nem szabad pihenni a figyelemnek, fegye- lemnek sem. Nem szabad pihenni a gyermeki engedel»záma S oSdai
