Rákos Vidéke, 1921 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-15 / 20. szám
XXI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1921. vasárnap, május 15. 20. szánt RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZfiAZO/ISÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EOYESÖLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 120.— K. Fél évre: . . 60.— „ Negyedévre: 30.— „ Egyes szám ára 3 korona. Hirdetéseket (elvesz a kiadóhivatal. Pünkösd ünnepén. Itt a tavasz minden virágával, biztató reménynyel. Zöldülnek réteink, virágzók mezeink. Bizalommal tekintünk vetéseinkre, pedig csak nemrég is eszünkbe jutott a régi magyar ének: „Elszáradának mezeink, Búval telvék sziveink.“ Isten jósága megmutatta, hogy gondja van népére, gondja van a sokat szenvedett nemzetre. Igaz, bajok között talál bennünket a magyar nyelven oly szépen nevezett piros pünkösd ünnepe, nem vi.iámithatja fel teljesen szivünket a pünkösdi piros rózsa, mégis vigasztalást hoz lelkűnkbe a Szentlélek kegyelme, ki e napon öntött erőt a csüggeteg tanítványok szivébe, gyújtotta meg a hit világát lelkűnkben, töltötte meg szivüket lángoló szeretettel, hogy szavuk áthasson a világon, elhasson a pogányság szivébe, hogy más világot, egy jobb világot alkosson: a hit, bizalom és szeretet világát, ahol békesség és boldogság honol, hogy megalkossa a földön Istennek országát. Az isteni erények szent háromságának hármas szent ünnepe vigasztalást hoz az emberiségnek mindenkor. E hármas forrásból bugyog a kegyelem és erő, hogy segítse az emberi jóakaratot. Nyugalmat, békét keres a hazája sorsán megszomorodott nemzetnek lelke, feltámadást országos romok közt. A boldogság, hajlékát akarja felépiteni s biztosítani a késő unokáknak is. Ebben fárad, ide törekszik a hazának minden igaz gyermeke. Erőt keres, erőt talál Isten jóságában, ki el nem hagyja a benne bízókat. Te benned bíztak Uramatyánk, s ne.u hagytad el őket; Te benned helyezzük mi is bizalmunkat és tudjuk, hogy nem csalatkozunk. A hit áldásával betöltött szív oltárán kigyulad a minden áldozatra kész szeretet tüze. „Tüzet jöttem bocsátani a földre, — igy szól az Üdvözítő, — és mit akarok, mintsem hogy felgyuladjon.“ A szeretet tüze hamvasztotta el a pogány bálványokat és égette le a rabszolgák bilincseit. Tűz és láng volt a Szentlélek a zsidók pünkösdjének ünnepén, midőn felgyújtotta az apostolok szivét. A- bekötött szemű zsinagóga nem akarta látni ezt a fényességet és szétszóratott. Felgyuladt a világ. Kiégett a pogány világ gonoszsága. Az igazságról, melyért Jézus jött, tanúságot tesznek az apostolok, s megroncsolt, összetört testeiken, feláldozott életükön keresztül győzött az igazság, győzött Jézus tanítása, a keresztény hit s erkölcs. A gyalázat faja a dicsőség faja lett, mely a világ minden részében hirdeti, mi az igazság, mi a szeretet. S ez a szent tanítás igazság marad a világ végéig. Megcsonkított hazánk keservein, nemzetünk összetört testén keresztül hasson el a világosság lelkűnkbe, az erős hit világa annak feltámadásában és uj életében. Gyűljön ki a szeretet tüze sziveinknek oltárán, amely kikelt és felnevel minden jó magot és minden szunnyadó csirát s lehető békét és boldogságot hoz a nemzetnek. A világot megváltó és hazáján könyező Jézus megtaníthatott volna , bennünket arra, hogy keresztény testvérekként megférhetünk a világon, szivünk meg- törhetlen kapcsával fűzve a hazánkhoz. Amit a világesemények villámfényénél látnak sokan, hogy a világpolgárság csak utópia, azt a kereszténység tanításából már régen tudnunk kellene. Tudásunk gyarlóságának felsegélyezésére s az | igazság megtalálására, mi nélkül rablók barlangjává \ válik a föld, vezet bennünket a hit, ami megtanít \ bennünket arra, hogy Isten az embert nem a tudás \ végtelenségére és nem a vagyon összeharácsolására, de ; boldogságra teremti, mit csak a szeretet szent Istene , adhat meg. Minden tehát nem a mienk. Sajátunknak csak azt mondhatjuk, amit a szív felfoghat magában és igazság- j gal, becsülettel bírhatunk. Nézd az édes anyát, kis gyermekének mosolygó szemében van boldogsága, körében élete, mindene. Az önfeláldozás sziveinkben a boldogság forrását nyitja \ meg embertársainknak s kimondhatatlan érzéssel tölti be a szivet. A szeretet megosztva növekszik s összegyűjti azt, '•«mit szétszórt az irigység, gyűlölet. Ez a szeretet szállja meg a nemzet gyermekeinek | szivét, hogy összegyűjtse azt, ami szét van szórva; I felépítse azt, ami le van rombolva. Teremtő lélek szállj reánk, Töltsd be híveid sziveit. Sz. L. Egy tisztes polgári élet jutalma. A háborús pusztulás a magyar középosztályban vágta a legnagyobb rendet. Legtöbbet azok a csendes, becsületes polgárok szenvedtek, akik az úgynevezett háborús konjunktúrát nem használhatták ki, hanem önzet- j len, hazafias szívvel lelkesedtek, becsületes hittel áldoz- < tak a haza oltárán, véreztek és pusztultak, s végül mindenüket felélvén és feláldozván itt lézengenek és ver- ; gődnek a romok között. Az úgynevezett tisztes polgárok egyik tipikus pél- ' dénya régi rákosszentmihályi lakostársunk, Schwertzig Lapunk mai siáma 8 oldal.
