Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-03-21 / 12. szám
dicsősége községünknek. A nemzeti hadsereg csodás szavú apostola Rákosszentmihályon! Az ő ékes szava, lelkének tiszta lángja, izzó hazafisága, elszánt akaratereje, Istenbe és a magyar erőbe és történelmi hivatottságába vetett törhetetlen hite, a magyar szabadság hajnalhasadását ünnepelve, olyan káprázatos élményünk volt, amelyhez foghatót nem próbáltunk még ezen a helyen, ahol annyi sok szép, lel kés és nagyszerű emlékünk fűződik a nemzeti ünnepek fordulóihoz. Bizonyára nem ékesíthettük volna szebben e lapot, mint hogy az ő felejthetetlen szavait iktattuk élére. Nagyszerű voit az egész emelkedett hangulatú ünnepély, melynek során első színpadunk kiváló művészeit üdvözölhettük ezúttal községünkben. De még mindennél is fontosabb és nevezetesebb volt a Move alakuló díszközgyűlése, amely tulajdonképen első nyilvános lépése volt nálunk az egyesületnek, a magyar jövendő egyik letéteményesének. A rettentő megpróbáltatások és katasztrófák után nyilvánvaló, hogy a magyar nemzet sorsát csak a nemzeti eszme renesszánza, az elkeseredett magyar irredenta mozgalom, a konok akarás és törhetetlen, czéltudatos nemzeti munka döntheti el és fordithatja újból jóra valaha. Ennek a mindenek felett való czélnak szolgálatára alakult a magyar véderő egyesület, a melynek rendeltetését, eszközeit, szervezetét már részletesen ismertettük. Kell, hogy megismerje azokat minden igaz magyar ember és megismervén, híven kövesse és munkájából részt kivánjon magának. A jélekbemarkoló ünnepély nagyszerű fényével és mélységes tartalmával erre való hatalmas figyelmeztetés volt, a melyet meg kell hallania és követnie kell mindenkinek és fel kell karolnia az egyesületet, a mely e támogatásért jelentkezett az első szabad magyar márczius idusán! Vajha jós lenne a nemzeti hadsereg zengő- szavu püspöke és beszéde behatolván a ielkekhe; megsokasitaná követőinek számát és oiyan naggyá és erőssé tenné a rákosszentmihályi Move fiókot, a milyennek lennie kell, hogy ehhez a hazafias, lelkes, derék lakossághoz méltóvá válhasson. Rákosszentmihály — Kiskecskemét. Irta : Kecskéméthy Vincze. IV. Ha a konyhakert részére szánt részt felástuk már, akkor beosztjuk az ágyakat. Az ágyak szélessége 120 cm. Azokat beosztjuk, például, ha gyökér- nemüeket teszünk beléjik, hat sorra. Ezek közé tartoznak a sárgarépa, petrezselyem, paszternák, vereshagyma. A zöldségmagot mielőtt elvetnők, ajánlatos száraz homokkal jól Összekeverni, hogy annál ritkábban potyogjanak bele a magok a főidbe. Az elvetett ágyakat gereblyével eligazítjuk és azokat egy darab deszkával lenyomkodjuk, ezzel elősegítjük a magnak gyors kikelését. A káposztasorok: A nyári káposzta-palántáknál úgy a tőke-, mint a sortávolság 40 cm. Ugyancsak a kelkáposztát 35—40 cm. sor- és tőketávolságra ültetjük. A kalarábét 25—30 cm. Fejtegetéseinkben, mint eddig is látható, azt a módszert követjük, hogy azokról a dolgokról emlékezünk meg elsősorban, amik éppen most időszerűek, amiket éppen mostanság kell a gondos gazdának elvégeznie. Éppen ezért később kell. újra visszatérnünk a zöldséges veteményeinkhez, most pedig egyelőre ismét gyümölcsfáink felé irányítjuk figyelmünket és egy kissé ismét a pomologia, a gyömöl- csészet lesz tárgya elmélkedésünknek. A múltkor megemlítettük azt, hogy a gyümölcsfa koronáját tisztogassák, ritkitsák meg. Most rátérünk a hernyózásra. itt az idő arra, hogy a fákat lehernyózzuk. A hernyózás nemcsak abból áll, hogy a száraz leveleket leszedjük, mert azt mindenki tudja, hogy azokat le kell szedni és azokban hernyópete van, hanem alaposan meg kell vizsgálnunk minden gályát, különösen az egy éves hajtásokat. Az egy éves hajtásokat szokták körülvenni az úgynevezett gyürü- hernyók, melyek olyanok, mint az apró gyöngyszemek. Azokat a kis galyakat, melyeken ezeket felfedezik, éles késsel, vagy éles ollóval le keli vágni és eltüzelni. Ha a fakoronában a tisztogatás nagyobb sebeket ejtett, különösen az almafáknál, azokat a sebeket fakátránnyal, vagy ha van, lenolajjal be kell kenni, mert az uj sebek keletkezésén leginkább üti fel tanyáját a vértetü. A fatörzsek, ha meg vannak már mindenütt tisztogatva, amit a múltkor már megemlítettünk, minden egyes fát, koronájától egész le a tövéig fahamus mészhabarékkal kell bemeszelni. A fa töve körül a földet jól fel kell ásni, mert oda rendesen behúzódnak télire mindenféle fadlenségek és különösen a csontároknál (cseresznyénél és meggynél) kell ügyelnünk, hogy onnan a pajorokat kipusztit- suk, mert rendesen ezekhez a fákhoz húzódnak be. Ezt a műveletet mielőbb el kell végezni, mert a pajorok most óránként húzódnak felfelé a föld felszíne felé. A fáink koronáit, ha csak be tudjuk szerezni a rézgáliczot, rézgálicczal permetezzük, különösen a szilvaféléket most, mielőtt a fák kirügyeznének és kileveledzenének. A rézgálicz az élő rovarokat úgy m nem pusztítja el, de a fákon keletkező gombákat megsemmisíti. A rézgáliczot a következőképen készítjük el: 100 liter vizre két kilogramm rézgálicz, 1 kiló mész és félkilóra való tiszta fahamu. Ha rézgáliczot nem tudunk beszerezni, ami ma nagyon nehéz, akkor beszerezhető ma — úgy tudom — a fa kátrány, vagyis úgynevezett dentrin-oldat. Egy kiló dentrint 50 fiter vizre oldunk fel és ezzel különösen az alma- és körtefákat tanácsos bepermetezni. Árra is felhívom a gyümöicstermeíők figyelmét, hogy amint szokásba van véve, a gyümölcsfaleveleket rendesen beássák a földbe, amivel csak elősegítik a mindenféle féreg szaporítását, mert minden egyes levelen vannak bizonyos peték és ezek a földben kikelnek és újra megtámadják a fáinkat. Tehát a leveleket tanácsos összegereblyézni, mielőtt az ásáshoz fogunk és eltüzelni. a§ ff Ilye: KÁVÉHÁZ BUDAPEST, IV., MUZEUM-KÖRUT 13. I I tUmiU Kitűnő kávéházi italok és éte:ek. ízletes, | meleg konyha, tiszta fajb:.rok. Csemege különlegességek. \ Számos Láíogaást kér, MElXNER 6U8ZTÁV A. jj a »Belvárosi vendéglő* volt tulajdonosa
