Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-03-14 / 11. szám
2. oldal RÁKOS VIDÉKE kát! Történjék csoda, simuljon, hajladozzon egybe a nagy magyar szántáson felsarjadt kalásztenger, pusztuljon ki a konkoly és zengjen fel a hozsanna^ a diadalmas ének, a keservek által kicsattant perzselő, tisztitó villámlás nyomán! Rákosszentmihály —- Kiskecskemét. Irta : Kecskeméthy Vincze. III. Áttérünk ezúttal a konyhakertészetre. A bekerített darab földecskéinket okszerűen és helyesen használjuk ki. Azt a kis telket, amelylyel rendelkezünk és amely részét annak konyhakertnek szántuk, osszuk be három forgóra: Az elsó forgót jól megtrágyázzuk, amely első forgóba belerakjuk azokat a növényeket, amelyek a friss trágyázást megkívánják. Ide tartoznak a káposztafélék, salátafajok, tök, uborka, sárgadinnye, paprika. A második turnusba vetjük a gyökérféléket, amelyek semmi körülmények között sem tűrik a friss trágyázást. A harmadik forgóba rakjuk a hüvelyes növényeket és igy mindeu évben egy-egy forgót trágyázunk meg, a gyökérnövények a következő évben kerülnek a káposztafélék helyére és ahol a gyökér- nemiiek voltak, vagyis a második forgó, azt trágyázzuk meg és ide helyezzük a leveles növényeket, vagyis a káposztaféléket. Ha igy kezeljük konyhakertünk beosztását, ezzel a módszerrel dolgozunk, elérjük fáradságunk bőséges jutalmát. A zöldségféléket sorokba vessük, ritkán vessük, sorvetések azért ajánlatosak, mert a növények sorközeit a nyár folyamán többször felporhanyithatjűk kis kapával. A hüvelyes növényeket fészkekbe vessük, egy- egy fészek essék egymástól 40 cm. távolságra; minden fészekbe borsófélékből nyolcz-tiz magot vetünk. Babfélékből öt-hat szemet. A borsót kikelése után tiz napra megkapáljuk és ugyancsak nyolcz-tiz napra a kapálás után fel- töltögeijük, hogy csomóban maradjon. A káposztaféléknek az ágyaikat úgy készítsük el, hogy az ágyak szélén köröskörül karimája legyen, mélyedésbe essék, hogy igy eső és öntözés után a viz ne folyjék ki az utakra, hanem bentmaradjun a növények között. Hogy a földet jól kihasználjuk, káposztafélék között lehet más köznövényt is termelni. Például káposzta közé lehet rakni retket — ritkán —, nyári salátát, zellert és kislevelü kalarábét rakni, mert mire a káposzta levelei kifejlődnek, addigra ezeket a köznövényeket ki lehet szedni. Káposztafélék további kezelése: minden nyolcz- tiz napban megkapálgatni, nagyobb szárazságok beállta alkalmával hetenként egyszer-kétszer, de jól megöntözni. A hüvelyes növényeket öntözni nem kell, sőt nem is szabad. Ide tartozik a borsó, bab. Az uborka, dinnye a kővetkező kezelést veszik igénybe, ha azt akarjuk, hogy teremjenek: Az uborkaféle, mihelyt elérte a nyolcz-tiz levél nagyságát, akkor vissza vágjuk a hegyét hat levélig és ugyancsak abból kifolyó indákat, midőn elérte az inda a nyolcz-tiz levél hosszúságát, szinte visszavágjuk hat levél hosszúságig. Ez uj kiindult indából jön tulajdonképen a termés. Ugyanígy kezeljük a sárgadinnyét. Az uborkavetés: szokták sorba vetni, ami nem jó; legjobb fészekbe vetni, három-négy magot téve egy fészekbe, úgy, hogy egy-egy mag essék egymástól legalább is öt-hat centiméterre. Minden fészekben marad három szál, a többit kivesszük. Az uborkáknál az öntözést, amennyire lehet, mellőzzük, csak ha igen-igen nagy a szárazság, akkor hetenként egyszer megöntözzük, de akkor jól és csakis az esteli órákban és ha lehet, állott vízzel. Néha-néha egy kis hígított trágyát is lehet a viz közé tenni. A dinnyét egyáltalábán nem öntözzük. H I R E K. P nSrKiB' iSBSBBfiBlBBHB 5SBB5!Bs5B£5wf55S3 lUMwrSnC^^SSSSSSSS^ & Bállá Aladár programtnbeszéde. A czinkotai kerület keresztény kisgazda és földműves-párti képviselőjelöltje, Bállá Aladár ny. miniszter múlt vasárnap tartotta programmbeszédét Rákosszentmihályon a Nagykaszinó dísztermében, melyet zsúfolásig megtöltött lelkes hallgatósága. A gyűlést a dalárda hazafias éneke után Keeskeméthy Vincze íőrvénybiró nyitotta meg néhány meleg szóval, majd Rubinek Gyuia földművelésügyi miniszter, a párt elnöke mondott hatalmas beszédet, a melyben a párt programm- ját ismertette. Nagyérdekü fejtegetéseit feszült figyelemmel hallgatták és sűrűn szakította félbe a viharos éljenzés és taps. Különösen nagy hatást tett pénzügyi és gazdasági helyzetünkre vonatkozó magyarázata és az a nyomatékos kijelentése, hogy a párt szigorúan nemzeti és keresztény alapon áll. Utána Meskó Zoltán államtitkár beszélt szintén igen nagy hatással. Igen lelkes szónok, ki szintén a párt keresztény szellemét bizonyította és a demokratikus haladás mellett az általános anyagi jólét biztosítását jelölte meg czélul. Megállapította, hogy Bállá Aladár a párt egyetlen hivatalos jelöltje. Bállá Aladár fejtette ki ezután programmját, melyet izzó hazafiság fűt át. Hatalmas gazdasági és politikai konczepczión épült beszéde. A milyen szellemes és tartalmas csevegőnek bizonyult a minap, olyan lendületes, ékesszavu szónoknak mutatta mostani egészen más stílusban tartott beszéde, a melynek során viharosan ünnepelte a hallgatóság tömege. „Bizalmat és szeretetet kérek önöktől, mert nincs más erkölcsi tőkém, mint a nép szeretete“, mondá többek közt, majd fiának a proletárdiktatúra idején történt elfogatását és szenvedéseit ecsetelvén, végül a legszomorubb korszak idején Szegeden teljesített működését ismertette. Alig akart elülni az ováczió, midőn még egy meglepetés várt a közönségre. Felszólalt Qallovich Győző dr. túrái plébános, s a széles körben ismert, hires szónok olyan beszédet rögtönzött, a mely a végsőkig fokozta a hallgatóság lelkesedését. Ö, a kath. pap kívánt tanúságot tenni a párt és Bállá Aladár szeplőtlen keresztény szelleme és igaz hazafisága mellett és a hölgyválasztók kiváló érzékére és lelkes fogékonyságára utalt, midőn támogatásukat kérte. A zugó tapsvihar után, mely szavait követte, Keresztes István dr. mondott rövid, talpraesett beszédben
