Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1920-01-11 / 2. szám

XX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1920. vasárnap, január 11. 2. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁG! HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTM1HÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 48.— K, Fél évre: . . 24.— ,, Negyedévre: 12.— „ Egyes szám ára I korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Községi ügyek. Rákosszentmihály képviselőtestülete szerdán dél­után tartotta rendes közgyűlését, melyen a forradalmi zavaros idők után végre ismét szabályszerű költség- vetést állapítottak meg. A népes közgyűlés hosszú órákon át tartott, s jólesően komoly és emelkedett színvonalon mozgott. Lelkiismeretes gonddal mélyedt dolgába és végeredményében egyhangú elismeréssel jutalmazta az elöljáróság és pénzügyi bizottság magvas és derekas munkálatát. A községi költségvetés eredménye, a válságos időknek megfelelően, nem lehet örömet keltő; a számszerű eredmény bizony mindenre inkább alkal­mas, mintsem lelkesedést keltsen. De hát ezen csudálkozni nem lehet. Mikor a pusztító vihar után a gazda számadást csinál, csak a károkat, a veszte­ségeket, a hiányokat szedheti számba, csak a defi- czitjének a nagyságát mutathatja az eredmény. A község pénzügyi mérlegét a szenvedett veszteségek után még a mai példátlan drágaság és általános nyomorúság is ólomsulylyal billenti lefelé, nem lehet másként tehát, mint hogy a háztartás felfordul és a községi deficzit súlyos terhét csak eddig még el sem képzelhető pótadóval lehet valahogy pótolni. A mai világban olyan költséges az életűnk, hogy a 302 száza­lékos pótadó mit sem ronthat rajta. Értéktelen pénzünkből ennyi kell, hogy a község háztartása egyensúlyban maradjon és ez a horribilis szám más községek pótadójához képest még elég elviselhető. Megnyugvással kell fogadni, mert tenni róla úgy sem lehet. Még jó, hogy a vagyontalan község igy is exisztálhat. Ellenben az elöljáróság egy valóban szocziális és emberszeretö javaslatával igen nagyon meg- enyhitette a pótadóemelés keserves gondját. A képviselőtestület ugyanis, egyidejűleg elfogadva indít­ványát, leszállította a közmunkaadót — felére. Ezt az adót a háztulajdonosok a lakószobák száma szerint fizetik. A szegényebb lakosok, az egy szobá­ban élők igy végeredményében nem fizetnek nagyobb adót, mint eddig, mert megnyerik a réven, a mit vesztettek a vámon és a szobák számához igazodó adó igazságos progresszivitást visz az adófizetésbe, a mi általánosan megnyugtató megoldás a nehéz kérdésben. A másik vigasztaló mozzanata a költségvetés­nek, hogy gondoskodik a községi alkalmazottal!; lét- minimumáról a mai rendkívüli körülményeknek meg­Lapunk mai s B ' felelően is. Olyan czél, amelyért bizonyára minden tisztességes polgár szívesen hozza meg verejtékes áldozatát. Fájdalom, holmi jólétről igy sem lehet szó, de legalább amennyire lehet, mégis javult a helyzet a múltakhoz képest, amikor a közhivatalnokot tökéletes nyomorúságnak tették ki és az egész ország közömbösen nézte, hogy az értékes elem fokozatosan pusztuljon. Ne felejtsük el, hogy a proletárdiktatúra négy hónap alatt 263.000 koronát költött személyi kiadásokra, mig a ma elfogadott költségvetés összes évi fedezetlen kiadása 302.665 K 60 fill. Bevétel 56.003 K 70 fill. A pótadó 234 százalékról emelkedik 302-re, amelyet 100.037 kor. állami adóalap után vetnek ki, minden korona után 3 K 02 fill, pótadót számítva. A költségvetés tételei igen reálisak, úgy, hogy az eredmény esetleg kedvezőbbre is alakul az év végén. A közgyűlésről a következő részletes tudósí­tásunk számol be: Hauser Gyula biró a jegyzőkönyv hitelesítésére Böhsl Ferencz és Balázsovich Zoltán tagokat jelölte ki. Boldogabb uj évet kivan a tagoknak, szebb idő­ket hazánknak. Tárgyalás előtt Herczegh József Iván dr. pa­naszkodott a napirenden levő betörések miatt. A karhatalom nem gondoskodik kellőképen közbizton­ságunk védelméről. Indítványára egyhangúlag meg­bízzák az elöljáróságot, hogy intézzen megkeresést a karhatalmi parancsnoksághoz, hogy az állapo- t tokon javítson s a szokásos hattagú őrjáratok helyett 'kettes-hármas őrjáratok czirkálását rendelje el. A költségvetést Krenedits Sándor főjegyző ter­jesztette elő alapos megokolás kíséretében. Újítás a költségvetésben, hogy az eddig szokásos két-három kulcs helyett egy kulcs alapján készült. A belső és külső szolgálatot teljesítő rendőrök között ezentúl nem tesznek különbséget, mert a községben valódi mezőgazdasági élet nincs. Wayand Károly igazgató azt sürgeti, hogy a község természetben lássa el az iskolákat tüzelőfával, hogy legalább egy-egy osztályt fűthessenek minden épületben. Garai Lajos dr. szerint ez még fontosabb, mint a lakosság ellátása tűzifával. A biró és főjegyző kijelentik, hogy mihelyt kellő mennyiségű tüzdö érkezik, az elöljáróság kész­ségesen gondoskodik az iskolákról is, de még a befizetett jegyeket sem tudják beváltani. Herczegh dr. javaslatára a vágódijakat tíz­szeresre (egy marha után 2 koronáról 20 koronára) emelték és a tisztogatás diját szintén méltányosan zárna 10 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom