Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-03-07 / 10. szám
Rákosszentmihály, 1920. vasárnap, márczíus 7. !0. szám. XX. évfolyam. tArsadalmi, közigazgatAsi és közgazdasAgi hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY nagyközség hivatalos lapja. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 48.— K. Fél évre: . . 24.— „ Negyedévre: 12.— „ Egyes szám ára 1 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Botrányba jojtott szólásszabadság. (bz.) Hallatlan botrány játszódott le Rákos- szentmihályon múlt vasárnap délután. Olyan botrány, aminőre még nálunk se számíthatott senki, holott fájdalom, kezdjük már lassanként megszokni, hogy nyilvános gyűlések nálunk^skandalumba túladnak. Azonban azt már aligha lehetett volna feltételezni, hogy a napirenden levő parázs botrányokban még fokozat is jelentkezhetik. Nos hát, ezt a felsőbb fokot, ezt a még soha sem látott mértéket sikerült vasárnap délután elérni. A szomorú eset alaposan ráczáfolt minden jóhiszemű véleményre és újból, de most már még utolsó fügefalevelétől is megfosztva mutatta be a maga megdöbbentő meztelenségében végsőkig lezül- lött közállapotainkat. Az történt, hogy a czinkotai választókerület egyik képviselőjelöltje eljött községünkbe, hogy programmbeszédet-jnondjon, Ez a jelölt nem valami megugrott börtöntöltelék, szabadlábra került bolysevik- hazaáruló, hanem negyven évi közszolgálat után becsülettel nyugi lomba vonult köztisztviselő, Szegedy Albert nyugalmazott rákoskeresztúri főjegyző volt, akinek közéleti szereplését bírálhatja bárki tetszése szerint, de megfutott közpályáját, tisztes korát és vendégjogát köteles méltányolni mindenki. Nehogy félreértés essék, közbevetően már most jó előre kijelentjük, hogy a legtávolabbról sem akarnak ezek a sorok kortesszolgálaíot teljesíteni. Elsősorban is lapunk minden politikától és pártszemponttól teljesen távol áll. Ha hazafias kötelességünkhöz híven, nekünk is meg van a magunk politikai meggyőződésünk, azt szabadon érvényesítjük e lap keretén kívül, amelyet rendeltetése elvon minden egyoldalú politikai szolgálat alól. Másrészről azonban igazán nem azon van a hangsúly e kérdés elbírálásánál, hogy kinek a programmbeszédét zavarták meg és ki milyen érzelemmel viselkedik az illető jelölt iránt és milyen párt jelöltjét kívánja támogatni, Egyébként a Szegedy fellépését nálunk nem előzte meg semmiféle előkészítő szervezkedés, programmbeszédére úgy jött el, hogy egyetlen plakát, vagy körlevél sem jelentette érkezését, közelebbi barátai is csak újsághírünkből és egyetlen futólagos értesítéséből szereztek tudomást szándékáról. így történt, hogy maga a nagyközönség tulajdonképen el sem jött vasárnap délután a Nagykaszinó helyiségébe, csak negyven-ötven főnyi közvetlen baráti kör fogadta a jelöltet és kíséretét, hogy aktuális politikai fejtegetéseit meghallgassa. Megjelent azonban a helybeli keresztény egyesülés pártjának egész vezetősége saját kíséretével együtt és a vendégjelöltet, aki maga is a Nemzeti keresztény egyesülés pártjának elvi alapján lépett fel, infámis botrány rendezésével — nem engedte szóhoz jutni. Midőn bele akart kezdeni beszédébe, énekelni kezdtek, majd lehurrogták és később is folytonosan megzavarták, úgy, hogy végre is rövid fejtegetés után — hívei kérelmére — abbahagyta a beszédet. Cselekedték pedig ezt nem utczagyerekek és éretlen csirkefogók, hanem a komoly pártszervezet fővezetői, három elnöke: Hódy Árpád dr., Meyer Ferencz és Farkas Elek, továbbá főtitkára és főjegyzője, akiknek az lenne a feladatuk, hogy a nemzeti és keresztény eszme szolgálatában álló pártot vezessék és irányítsák, Szegedy egyik kísérője, Koncz dr. csepeli főjegyző, az ottani nemzeti keresztény egyesülés pártjának elnöke megdöbbenve vette át a szót a jelölttől és a vendégjogra hivatkozva akart beszélni, de őt sem engedték szóhoz jutni, mire megfelelő rövid leczke és kritika után, ő is visszavonult és a gyászos gyűlés véget ért. Egy komoly úri ember ezt mondta a gyűlés után: — Köszönöm ezt a jelenetet, legalább tisztába jöttem magammal. Mikor idejöttem, még Wein-párti voltam, most legalább tudom, hogy nem vagyok többé Weín-pátti. _____Másodszor tett a pártvezetöség a párt hivatalos Lap unk mai száma ÍO oidai.
