Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-12-12 / 50. szám
2. oldal. RÄKOS VIDÉKÉ 50. szám az ellenőrzés is gyors és kényelmes lenne, az átszálló jegyekkel nem lehetne visszaéléseket elkövetni, ami most napirenden van, a társaság jövedelme megszaporodnék, mert utas lenne koronáért bőven, a rövid utakért is meg kellene fizetni a koronát, szóval mindenesetre elérnék a kívánt bevételi többletet, viszont a közönség is örülne és a szegény embereken is segítenének vele. I Végül éppen nem utolsó haszna lenne az uj rendszernek az, hogy az utasok az utazásuk czélja szerint eloszlanának a kocsidon. Vagyis, aki Zuglóba igyekszik, nem lepné el a 75-ös és 1-es villamost, amelyek a tíaross-téren rendszerint kiürülnek, de ami közönségünk Teszorul róluk az átszálló utasok regementje miatt. Ha nem lenne átszállás, a zuglói utas szépen megvárná a 17-est, a mienk pedig a 75-öst, a kőbányai a magáét és igy tovább, valamennyi és a tolongás, lógás a tizedére csökkenne, ami viszont a jegyszedést is megköny- hyítené. Az ellenőrnek se kellene egyebet vizsgálni a jegy folyószámánál, dátum, kocsinem lyukaszígatása nem hátráltatná a forgalmat. Barátunk pénzügyi szaktekintély, akinek ép érzéke van az üzleti szempontok iránt s mi merjük állítani, hogy aligha csalódik, midőn az 1 koronás jegyet ilyen módon jövedelmezőbb üzletnek tartja a 3 koronásnál. Ez az ötlet annyira egyszerű, hogy bizonyára azért nem jutott eddig eszébe senkinek. Nem lehetne megkísérteni az újabb arczképes-inkvizicziós igazolványok, heti ’"egyek, füzetek és hétszerlyukgatott menetjegyek lügaritmusos emberkinzó rendszere helyett? Rákosszentmihály — Kiskecskemét. Irta : Kecskeméthy Vincze. XXXIX. A gyümölcsfa ültetésről beszélünk : Ha gyümölcsfákat akarunk ültetni, ne ültessünk magastörzsü fátíat, hanem csak félmagas törzsüeket, mert a magastörzsü fákon levő termésben a szelek igen sok kárt okoznak, úgy, hogy mire a termés kifejlődik, fent a szél leveri. A magastörzsü fák kezelése is sokkal körülményesebb, nehezebb, mint a félmagos törzsüeké. Ezeknél a gyümölcs leszedése, szabályozása sokkal egyszerűbb és sokkal könnyebb, úgyszintén a fák szabályozása, tisztogatása, nyesése is. A félmagas törzsű fák alatt levő talajt is kihasználhatjuk. Nem árnyékolják el annyira a helyet, amelyet . konyhakertészet vagy más vetemények számára fel tudunk használni, A fél maga i törzsű fák alatt nem értjük azt, hogy itt valami mtifákat neveljünk, mert hiszen a müfaneve- lésre nem is akarok kitérni, amennyiben divatban van iria a törpefák nevelése, ezeket nevezzük müfáknak, mert ezeket művésziesen kell kezelni s éppen ezért nem akarunk ezekre kitérni, mert a kezelésükhöz szakértő ember keze kell, e nélkül nem lehet müfákat nevelni. Ezíknél minden ág más és más kezelést kíván, minden kis ágnak meg van a maga hivatása. Ezeknek a kezelését csak nagy gyakorlattal lehet elsajátítani, ezeket a tanulmányokat semmiféle szakkönyvből nem lehet megtanulni, valamint ezekből a cikkekből sem lehet elsajátítani, azért nem is kívánatos, hogy velük foglalkozzunk. A gylimölcsészetnek igen szép kultúrája ez, aki velük okszerűen tud foglalkozni, öröme lehet bepne, de ezeknek a fáknak a neveléséhez igen kitartó és szorgalmas munka kell. Ezeken a fajú fákon lehet igen szép gyümölcsöket előállítani és egy kis helyen, amilyenek a mi helybeli kertjeink és gyümölc őseink, nagyon is alkalmasak volnának, de mivel ezekhez hiányzik a szaktudás, igy az ültetésüket nem ajánlom. Így tehát C3ak maradjunk az előbb említett félmagas törzsű gyümölcsfa ültetésénél, a melyek nem kívánnak különös szakértelmet, csak annyit, hogy a fákat tisztán tartsuk és ha a fa koronája kezd sűrűsödni, évenként megritkitsuk és ezzel be is fejezzük a gyümölcsfa kezelését. Régento és most. Midőn üres a kamra s pince, faluhosszant sem hallani — torozás alkalmával — disznóvisitást, a fásult lélek ismét csak az emlékezések régi tüzénél melegedhet. Móricz Pál író, kedves dolgozó kartársunk most itten a magyar disznótort rajzolta meg. Disznótor a Hajdúságon. Azoknak a régi nagy teleknek meg voltak az őrömnapjai is, mint például: a disznótorozás. Már korai hajnalban kezdődött ez a hóhérmunka, melynél azonban mégis soha senki nem busult. Sőt minél nagyobb volt a hóhérlás, annál harsányabb volt a sürgölődő öröm. A széles hajdú porta — ropogós téli hajnalokon különös alakokkal népesedett meg. Ezek a birkabörsüveges árnyalakok a disznóölő magyarok, másként böllérek voltak. Az alakok felől izgató, éktelen vad sikoltozások riadoztak fel. A nehézkes szőke, fekete hájtömegek, az esztendőn át mindig beczézett „hízók" bevégezték szuszogós pályafutásukat. S a fehér havon nemsokára serczegő lángok lobbantak fel. A boszorkányoknak szintén kedves, téli fekete hajnalakon nem lidérczlángok voltak ezek, zuzmarás bajszu hentesek a disznóperzseles öspogányos, áldozatszerü munkáját cselekedíék a szalmattíznél. Mint farkaskölyök — magam is — ott settengtem a kövér, piros lángok körül. A fagyos éjszakába kicsábitott a pecsenyeszag. János bácsi, a 48-as öreg honvéd, Fekete János nékem nyisszantotta le a „püspök“ füléből az első ropogós, pörkölt csemegefaiatot. Csak éppen hogy meg kellett sózni; finom falat volt a félrózsásra pörkölt disznófüle. Ha sokat torkoskodott a „gyerek“, még a hideglelés is kirázta tőle az „urfit“, olyan finom csemege volt ez a disznófül. .. .. . Isten nyugtassa! Mégis csak pogány magyar volt az én apám, a legkövérebb hízóját nevezte mindig „püspöknek“. A szalmaláhgok játszi lobogásánál, a perzselödő hájtetemek derűs búcsúztatója közben, apám erős, fehér foga közölt már a kora hajnalon füstölt a borostyánszopókás, jószagu török csibuk. Prémes bekecsét félvállra lökte s böllérjeit, a katonaviselt véneket buzditgatva, kint az áldozati tíiznél kézről-kézre bujdosott a rózsás kancsó. Az akácvirás[- mézzel édesített, borssal, paprikával fűszerezett meleg bőrből tüzes kortyokat kortyoltak a vinám hajdúk ... És a bágyadt téli nap a kődből lassan elötolta rezes pofáját. Az éles henteskések nyomán pörkölt, szalontiás bőrükből kifestettek a tezgékony, páiolgó hustömegek. A meleg bor, a kövér fríistök, á disznótoros gazdag ebéd is megtették a hatást, mire a kolbászhus vágására, a gömböc, sajt, hurka töltésére került a sor, az envhös boglyakemen- czéböl, a szelíd lámpa barátságos fényvilága mellett már beszédesek lettek a katonaviselt szűkszavú hajdúk és rátérlek — az alkonyat következtével — a nékem nagyon kedves régi történetekre. Móricz Pál. Belvárosi kávéház Ktgy/tée. A kávéház-étterem fényesen á'alakitva Elsőrangú italok. Egész nap kitűnő meleg konyha. Külön teamek. Figyelmes kiszolgálás. Rónai Miklós és Tsa. BIZALOM UTCZA 3 VILÁG MOZGÓ Vasárnap, deczember 12-én Nem folytatólagos előadásban 3 órai kezdette! Ceearina II. rész világhírű csodás film. Szerdán, 15-én fél 6-kor Jókai Mór örökbecsű müve Lélekídomár II. rész. Szenzácziós film. Előkészületben: tárót Monte Crlsto. _______
