Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-12-05 / 49. szám
XX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1920. vasárnap, december 5. 49. szám tArsudülüii, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLY! ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 80.— K. Fél évre: . . 40.— „ Negyedévre: 20.— „ Egyes szám ára 2 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. A vármegye. Pestvármegye törvényhatósági bizottsága hétfőn tartotta közgyűlését Preszly Elemér dr. főispán elnöklete alatt. Ez a közgyűlés néhány fontos határozatával messze kiemelkedett a rendes közgyűlések sorából és szélesebb körű figyelmet érdemel. Magyarország hires vezértármegyéje ugyanis ezen a közgyűlésen nyilt állást foglalt a szertelenül kiterjesztett általános választójoggal szemben, amely már eddig, még a nemzetgyűlés szempontjából is sok kritikára adott okot, annál nagyobb veszedelmeket rejtene magában a törvényhatósági és községi életbe plántálva. Egyhangú lelkesedéssel elfogadta a közgyűlés Agoraszto alispánnak azt az indítványát, hogy a törvény- hatósági bizottsági választásokat a községi választójog alapján ejtsék meg, úgy amint a vármegye községei is a képviselőtestületeket ma is ennek alapján válasszák. Az uj országos választói jog ugyanis nem vonatkozik a törvény- hatóságokra és nem is kívánatos, hogy azt a törvényhatósági életben is kötelezővé tegyék. Ilyen értelemben föliratot intéznek a kormányhoz. Másik kiemelkedő mozzanata volt a közgyűlésnek a pomázi svábok hazafias megnyilvánulása. A gyűlésen ugyanis örvendetes megelégedést keltett az a figyelemre méltó bejelentés, mely szerint a pomázi járás 17 községének tisztára németajkú lakói küldöttségileg azt kérik föliratban a kormánytól, hogy ne tegye kötelezővé a németnyelvű oktatást az iskolákban, mert ők magyarul kívánják taníttatni a gyermekeiket. A küldöttséget a főispán fogja vezetni Bleyer Jakab nemzetiségi miniszter elé. Nem gyengitjük megjegyzésekkel e jelenségek értékét, miként nem kell külön méltatni a vármegyének azt a kegyeletes cselekedetét sem, hogy Dalmady Győző emlékének megörökítéséről gondoskodott. Ugyanis a történelmi Magyarország emlékét hiven őrző Pest vármegye közgyűlésén a vármegye vezetőségének és tekintélyes férfiainak előzetes megállapodása szerint első tárgyként Förster Aurél dr. indítványára azt a kegyeletes és hazafias határozatot hozta, hogy költőjének s kiváló tisztviselőjének, az árvák atyjának emlékét a Várni ;gyeházán alkalmazandó márványemléktáblával örökiti meg. Dalmady Győző negyven éven át volt a megye tisztviselője, főjegyzője, majd árvaszéki elnök, a megyeházán lakott, itt családot alapított s itt irta lángoló hazafias verseinek nagy részét, melyek a régi dicső Magyar- országról, a régi királyokról álmodnak. A közgyűlés osztatlan tetszéssel fogadta Förster dr. fölhívását, hogy nem elég Dalmady Győzőnek emléktáblát állítani, hanem az ő becsületes, munkás életét, törhetetlen hazafiságát mindnyájunknak követnünk is kell. E három lélekemelő mozzanaton kivül számot tarthat érdeklődésünkre az újpesti polgármester ügye is. Újpesten még nem múlt ki polgármester természetes halállal, vagyis úgy értjük, hogy nem hagyta még el a székét — meghurczolás nélküi. A népes város szintén nagyszerűen tud gyűlölködni és marakodni. A polgármesteri szék lábait évtizedek óta mindig a politikai hullámverés ostromolja és bárha hol erről, hol arról az old'dról emelkedett valaki a diszes méltóságra, azt mindenkor leczibálták, ha másként nem lehetett, a jól ismert panama-vádak reczeptje szerint. Nem tudjuk, mikor mi volt igaz benne, de az már mégis csak valószínűtlen, hogy egy olyan nagy, intelligens városban minden polgármester egymásután panamista legyen és mindig csak a panamisták kerüljenek évek során át élvezett közbecsülés és értékes közszereplés után a város első polgárának ritka méltóságába. Bizonyára nem egészen időszerűek ezek a megjegyzések most, amikor talán egyéb természetű dolgok lappanganak a válság hátterében, de mégis el kell egyszer mondani és alkalom reá,Jhogy ismét az újpesti polgár- mesteri szék körül folyik viaskodás, amelyben a megye- gyűlés hétfőn nevezetes Ítéletet hozott. Semsey Aladar dr. törvényhatósági biztos Förster Kálmán dr. újpesti helyettes polgármestert állásától felmentette. Förster dr. e határozattal hivatali és egyéni tekintélyét megbántottnak látta és ez ellen Pestvármegye törvényhatósági bizottságához fölebbezett. A vármegye közönsége az állandó választmány egyhangú határozati javaslatának elfogadásával Förster Kálmán drt állásába nyomban visszahelyezte. A teljesség kedvéért említjük még meg egyúttal ezen a helyen, hogy a vármegye ismét állást foglalt a vidéki rendőrségek államosítása mellett, ellentétben Baranya- és Sopron vármegyével, ahol a régi állapot visszaállítását óhajtanák. Pestvármegye csak azt kéri, hogy a rendőrségek államosítását ne rendeletek alapján foganatosítsák, mint eddig, hanem törvény utján szabályozzák. Pestvármegye székházában történelmi levegő lengedez, hazafias szellem uralkodik és nem veszett ki a törvénytisztelet. HÍREK. i Községi választások. Pestvármegye két járásában a régi községi törvény alapján megtartották már a községi választásokat. így történt ez minálunk is, a gödöllői járás területén. Az alispán most elrendelte, hogy a vármegye valamennyi többi járásában is hasonló módon tartsák meg a községi választásokat, hogy a képviselő testületek és elöljáróságok, melyeknek megbízatása régen lejárt, újjáalakuljanak. Lapunk mai száma $ oidaE.
