Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1920-10-24 / 43. szám

TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA.

SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLY! ÉS RÁK03VI0ÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA.

XX. évfolyam.

43. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal :

Rákosszentmihály,

Szentkorona-utca 37.

Megjelenik minden vasárnap.

Felelős szerkesztő: BAL^ZSOVICH ZOLTÁN.

Előfizetési ár: Egész évre 80.— K.

Fél évre: . . 40.— „ Negyedévre: 20.— „ Egyes szám ára 2 korona.

Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal.

Hz adóállomásokról.

Megcsonkított hazánk minden polgára, legyen az gyáros, tisztviselő, iparos, vagy az emberiség bármelyik kasztja ; az államtól várja sorsának jobbrafordultát. Ez annyit jelent, hogy az iparos olcsó anyagot, a tisztviselő olcsóbb ellátást, vagy a drágaságnak megfelelő fizetést, a gyáros engedményeket stb. kíván, kér és követel.

E milliónyi követelésekkel szemben az állam a legnagyobb szerénységgel egyebet nem kér polgáiaitól, mint azt, hogy mindenki becsületére való hivatkozással vallja be összes jövedelmét és vagyonát, hógy ez igazságosan és méltányosan, de ami a fő: arányosan is megadóztatható legyen.

Ahnden tisztességesen gondolkodó ember e kérés jogos voltát be is fogja látni.

Ma é!jük a vallomások, hogy úgy fejezzem ki magam : fénykorát.

Az állami háztartás különös megterheltetése különös áldozatokat is követel polgáraitól, — de tisztelet a Diogenes lámpájával talán feltalálható egy-kéf kivételnek, a polgárok magatartása az állami érdekekkel szemben a szó szoros értelmében nemcsak megdöbbentő, — hanem egyenesen kétségbeejtő.

A számtalan felhívásra a polgárságnak egy század része sem adta be vallomásait, akik pedig beadták, — annak egy ezred része sem felel meg a valóságnak, olyannyira nem, hogy ha végignézünk egy ily vallomást, sírva kell fakadnunk, hogy szegény polgártársunk, kinek kát cselédje van, minden nap jut asztalára átlag egy liter bor (ötöt is lehet számítani), van minden nap hús is, van szórakozásra pénz, van tüzelőre stb. — de összjövedelme nem éri el a 10,000 koronát sem, — a mikor borra kell 25,000 korona. Másik: ingatlana legalacsonyabb becslést véve megér 100,000 koronát és nem átall 8üü0 korona becsértékkel. Köztisztviselők, akik legkövetelődzőbbek ma az állammal szemben, letagadják magánvagyonukat; különösen tőkepénzüket. Az iparosok ép úgy, mint a kereskedők vagy üzérek. Számtalan esetét tudnám felsorolni ama visszaéléseknek, amelyeket az állam kárára elkövettek olyanok, akik az államtól élnek. (Ma ezért hivatalvesztés és nyugdij elvonás jár).

Ezen természetellenes és hazánkat súlyosan károsító visszaélések tovább nem türhetők. Mert azon állampolgár, aki ma, amidőn hazánk megmentéséről van szó, amidőn oly válságos időket élünk, hogy szegény hazánk pénzügyi helyzetét gyors segély mentheti csak meg a pénzügyi krízistől és ennek daczára őt ravasz fondorlatokkal, eltagadással megakarja rutul csalni polgára, az nem érdemel semmiféle elnézést, semmiféle kíméletet. De nem is lesz elnézés és nem is lesz kímélet, nem pedjg azért, mely ily elnézés és kímélettel a becsületes

polgárságot csalnók meg, több jutván reá teher a menny akkor esnék, ha a többi is oly tisztességes és becsületes vallomást adna mint ő.

Talán durvának fogják tartani felszólalásomat azok, akik lovacskázni, autózni, ellenzék játszásra ezreket köl teni tudnak, de a hazának oltárára leteendő obulusokat átkukkal kisérik, vagy azok, akik kényelemben tőkéjükből élve, talán abból egy szemet le is faragva (de mindég csak a vesztes részére) megijednek a megadóztatástól.

Becsületesen és tisztességesen gondolkodó polgártársaim igazat fognak adni és amennyiben legelemibb polgári kötelezettségeinek ezideig bármily oknál fogva eleget nem ttdek, azt hiszem, hogy annak megköny- nyebbült szívvel és lelkiismerettel a ’ lehető legrövidebb idő alatt eieget fognak tenni, annál is inkább, mert — mint már emlitém — az állam elsőrendű érdeke, hogy a renitens<;edökkel szemben a legszigorúbb és legkíméletlenebb eszközökkel lépjünk fel.

Azután ki-ki magára vessen.

Rónay Tivadar jegyző.

Jubileum,

Zagyva József, Czinkota-sashalmi áll. el. iskola ; igazgató-tanitó október hó 16-án töltötte be 25 éves tanítói működéséi.

Elöljárói, kartársai, jóbarátai és polgártársainak megnyilatkozó szeretete felejthetetlenné teszik reá nézve e napot, de emlékezetes marad ez mindazoknál, kik úgy a szombat délelőtti iskolai ünnepélyen, mint a tiszteletére ( , rendezett társasvacsorán résztvettek.

Zagyva József, ki iskolai tanulmányait a szatmári rk. tanítóképzőben végezte, ezelőtt 25 évvel lépett a | szép, de nehéz pályára, amelyen most, 25 év után, elöljáróinak elismerése, kartársai, polgártársai szeretete • kisérik.

A jubiláló pályafutását a szatmármegyei Síposbányán kezdette, hol mint kántortanitó 1895-től 1897-ig működött. Csakhamar nehéz feladat jutott osztályrészéül.

\ Kapnikbányára az állami iskolához nevezték ki, hol mint igazgató-tanító 1897-tól 1909-ig működött.

Kapnikbánya Szatmármegye legészakibb részén, a l Guítin tövében erős románlakta nagyközség.

Itt szép hivatás várt reá. A magyarosítás nehéz ' munkája. Ifjúsági egyesületet alakitott, könyvtárt léte- j sitett. Ott volt minden társadalmi aktuson; karöltve a | kincstári tisztviselőkkel, nőegyletet alapítva, a szegény gyermekek felruházásán fáradozott.

Az elsők között volt, ki nemcsak elismerésben, de pénzbeli jutalomban részesült az ifjúsági könyvtár szervezéséért.

______1909. február hónapjában helyezték Czinkota-