Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-10-17 / 42. szám
— Rákosszentmihály, 1920« vasárnap, október 17. 42. szám RÁKOS VIDÉKÉ rkilDALIII, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLY! ÉS RÁKOS VIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utea 37. | Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 80.— K. Fél évre: . . 40.— *, Negyedévre: 20.— „ Egyes szám ára 2 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. A nagykaszinó közgyűlése. A Rákosszentmihály! Nagykaszinó múlt vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését, mely valósággal lélekemelő hangulatban folyt le. A tagok igen nagy számban gyűltek egybe, vagy másfélszázan voltak jelen s a legteljesebb egyetértés és őszinte barátság kapcsolta össze a gyűlés minden tagját. A gyűlés elnököt is választott szerencsés kézzel, Csabány Antal János alelnök személyében, akit nagy szeretettel ünnepeltek. Vezetése alatt a kaszinó bizonyára uj virágzásnak indul. A gyűlésen Csabány A. János elnökölt. A jegyzőkönyvet Folberth Gusztáv jegyző távolléte miatt Balázsovich Zoltán titkár vezette és Kovách Gyula és Polner Ernő hitelesítették. A kaszinó múlt évi működéséről Balázsovich Zoltán titkár a következő jelentést terjesztette elő: igen tisztelt közgyűlés! Hányadik már a beszámoló, mellyel a rám rótt megtisztelő kötelesség szerint a Rákosszentmihályi Nágykaszinó egy évi működéséről kell képet adnom, hirtelenében meg sem tudnám számszerűit pontosan jelölni, de annyi bizonyos, hogy eggyel mindenesetre kevesebb, mint amennyinek lenni kellene. Tavaly ilyenkor nem volt miről beszámolni. Márius sirámait zokoghattuk csak el a romokon, amiket szépen virágzásnak indult kedves alkotásunk, szeretett kaszinónk helyén itt találtunk ... „Uram, öröködbe pogányok jöttének“ itt is és „meg- osztozának ruháidon és köntösödre kockát vetőnek." Rablók szállották meg ezt a helyet is és istentelenek és hazaárulók; ezt a helyet, amelyet lelkes hazafiak, istenfélő polgárok, egymást szerető, önzetlen testvérek alapítottak, hogy benne második otthonukat lelve, erős, tisztes és magyar társadalmat «szervezzenek, mely isten, Király, Haza szolgálatára mindenkor tettekkel kész és arra képes és a társadalmi békés együtt- működés biztosításával, ennek a fiatal, magunkalkotta községnek fejlődését, virágzását, fenntartását hathatós módon előmozdíthatja és biztosíthatja. Hát bizony elpusztult a mi vetésünk is, de sirassuk-e, a fekete végzet gyászán siránkozzunk-e, holott nemcsak minket látogatott meg a balsors, hanem a csapás, a nyomuruság közös egy mindnyájunkkal: édes hazánk maga az áldozat s egy községnek, egy csoportnak, egy egyesületnek, egyes egyénnek nyomorúsága mind eltörpül a katasztrófa mellett, mely mi magyar hazánkra sújtott le. A felocsudás első pillanatától kezdve minden magyar embernek az a legfőbb kötelessége, az az evangélioma, hogy a romokat eltakarítván, hozzáfogjon a végzetesen megsérült épület ujjáalkotásához. Szinte uj honfoglalás, amit lépésről- lépésre, perczről-perczre végezni kell. Minden erőt, minden akaratot, minden energiát, minden képességet alkotó munkában keil megfeszíteni. Miként a hatalmas, nagy épület is apró téglákból áll, amelyeknek része, szerepe, feladata van a nagy egész kapcsolatában, úgy nemzetünk újjászületésében is a nemzetet alkotó egyedeknek nemcsak önmaguk iránt való, hanem hazafias kötelessége is, hogy a maguk kis körében, a maguk csekély erejével mindent elkövessenek, hogy a normális viszonyok helyreállításán, a maguk háza tájának rendbeszedésén, a maguk cselekvőképességének visszaszerzésén minden erejükkel munkálkodjanak. Midőn tehát mi kaszinónk újjáépítésének feladatát tüztük magunk elé, ezzel is annak a hazafias kötelességteljesitésnek szolgálatába állottunk, amely alól becsületes magyar ember magát ki nem vonhatja. Viszont pedig, mindenki, aki az építő munkál bárhol megzavarja, aki az együttműködés, az eiők egyesítése helyett a szeretetleuség rabja, az elfogultság, a szenvedélyek béklyóiban, a rontás, a bomlasztás irányában munkálkodik, vétkezik az alkotó munka, vétkezik felebarátai, vétkezik a társadalom s végeredményében véikezik a haza érdeke ellen. A mi legutóbbi működésűnk a kaszinói élet helyreállításában, a romok és ittragadt tisztátalanság eltakarításában, a destrukczióból hátramaradt foszlányok eltávolításában merült ki. Részben a dolog természetéből következik, másrészt azonban az emberi gyarlóság adja magyarázatát, hogy a tisztogatás éppen nem kellemes munkája nem folyhatott le izgalmak és összeütközések nélkül, amik kaszinónk békés életében példa nélkül álló szomorú kirobbanásokban nyilvánultak meg és a visszavonásnak olyan megdöbbentő jeleneteit tárták elő, amikre örökké fájdalommal és keserűséggel fogunk visszagondolni. De nem akarunk rekriminácziókba bocsájtkozni. El kell hallgatni minden jogos véleménynyilvánításnak, el kell némulni minden egyéni sérelemnek, felháborodásnak és fájdalomnak: nem ítélni és nem ítéltetni akarunk, nem számon- kérni, hanem felejteni és a visszavonás, a gyűlölet, a hajsza helyén a szeretet és összetartás uralmát akarjuk helyreállítani a nagy, a szent czél, a haza parancsa és érdeke szerint. Annyi a bajunk, a bánatunk, a keservünk, a nyomorúságunk, az ellenségünk, hogy bűnös és nem magyar ember, aki még mindig egymás ellen tör és vélt igazát testvére pusztításával akarja diadalra juttatni... Egy keserves esztendő izgalmai és tülekedései közepette, íme, Isten segítségével, el tudtuk érni, hogy kaszinónk falai közé lassanként visszatér az élet. Bár a súlyos viszonyok a társadalmi élet fenntartásával járó anyagi terhek elviselését felettébb megnehezítik, mégis fokozatosan növekszik a mi második otthonunk látogatottságban g egyre rende zeltebbé, csinosabbá, kényelmesebbé válik. Befektetéseket, beruházásokat a mai árak mellett lehetetlenség tenni, mégis van, részben a MOVE előzékenységéből ismét rendesen felszerelt és helyreállított színpadunk, s helyiségeink kifestve, kitisztítva, kellemes tanyául szolgálnak közönségünknek. A Csabány A. János ügyvezető alelnökünk buzgalmából, a kaszinó szánalmas állapotba jutott pénzügyei helyreállottak, nyomasztó terheinktől megszabadultunk s az egyesület fejlesztésének anyagi szempontok immár útját nem állják. Hűtlenné vált üzletvezetőnket eltávolitottuk és vendéglőst szerződtettünk, akinek működése megelégedésre szolgál, az uj szerződés feltételei pedig megkönnyítik a kaszinó vezetését. A vendéglős megélhetésének biztosítása érdekében, de másrészt tagjaink ellátásának javítása és megkönnyítése céljából is nyilvános étkező berendezése érdekében tettünk lépéseket, e részben a legelőkelőbb budapesti klubbok (Nemzeti, Országos kaszinó stb.) példáján buzdulva fel. _____. . ■ Lap unk mai száma 8 oldal.-
