Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-10-10 / 41. szám
2. oldal. RAKÓ $ VIDÉKÉ 41. szám Rákosszentmihály — Kiskecskemét. Irta : Kecskeméthy Vincze. XXXI. A gyökérnem üek és torzsásfélék télire való elraktározásáról : Zöldségféléket szoktak pinezékben is elrakni télire, úgyszintén a levelesnemüeket is, de a pinezében való elraktározás nem egészen megfelelő, mert a pinezékben levő penészgombák csakhamar ellepik a gyökér- és levelesnemüeket és romlásnak indítják ugyannyira, hogy mikör a legnagyobb szükségünk volna a zöldségfélékre, akkor már elrothadtak. De ha még el nem rothadt is, akkor sem tanácsos pinezében elrakni e növényeket, mert a pinezében majdnem teljesen elvesztik eredeti természetes izüket, amennyiben a pincze levegője mégis csak melegebb és penészgombamiazmákkal van telítve és ez által folyton működésben tartja a növényzetet. Gyökér- és torzsásnemüeket lehet kint a szabadföldben is télire elrakni és pedig a gyökérnemüeket oly- formán, hogy árkot ásunk és sűrűn egymás mellé az árokba fektetjük és amikor egy sor be van rakva, akkor arra egy 15—20 cm. földréteget borítunk és azt úgy folytatjuk mindaddig, amig a mennyiség tart. Ugyanezen mód szerint rakjuk el a torzsás- növényféléket is, de azzal a különbséggel, hogy pld. a kel- és káposztaféléket fejjel a földbe és gyökerével kifelé fektetjük. Ezen módszer igen célszerű, mert igy megóvjuk azoknak természetes izét, csak az a kellemetlenség állhat elő, hogy kemény, száraz fagyok fordulhatnak elő és olyankor nem tudunk hozzáférni, mert nem tanácsos azt fagyok alkalmával kibontani. Azért ajánlok egy harmadik módszert, amely módszer a legegyszerűbb és a legjobb. Csinálunk kertünk félreeső helyén egy földpinezét 150—200 cm. méretben, (különben a pincze nagysága mindig a zöldség mennyiségétől függ), ennek, a föld- pinezének a közepére külön-külön, egyik halomba a sárgarépát, a másikba a gyökérféléket, vagyis a petrezselymet, köralakba rakjuk úgy, hogy a gyökér gyökérrel érintkezzen, egy sor répa szorosan egymás mellé fektetve és reá egy sor föld és igy tovább, ameddig a készlet tart. Ezen földpinezének az oldalait fel lehet használni a leveles növények elhelyezésére, akár gyökerestül együtt is helyezhetjük el, olyképpen, hogy gyökerével együtt ismét a földbe rakjuk. Az ilyen földpinezében elhelyezett növényzet gyönyörűen kitelel, megmarad a természetes ize és minden időben hozzá lehet férni. A verem felé csinálunk egy kis nyeregtetőt szarufákból, gallyakból vagy bármiféle faanyagból, hogy az egy 20—30 cm. földréteget elbírjon, amivel lebontjuk, elejébe pedig egy kis ajtőfélét csinálunk, hogy azon a pinezében hozzá lehessen férni. Az ajtót rendesen szalmakötéssel szoktuk csinálni, vagy deszkával és szalmával kibéleljük, vagy pedig ezekhez hasonló anyagokból készítjük el. n. é. közönséget, hogy . Gorso kávéház és étterem (József-utcza 49.) vezetését átvettem, minden időben hideg, meleg ételek, elsőrangú kávéházi italok, mérsékelt árakon. Étkezésre előfizetéseket elfogadok. Ozsonna vagy reggeli (kávé, vaj, zsemlye) 10 K. Napi étkezés (reggeli, ebéd, vacsora) 35 korona. Úgyszintén lakodalmak, eljegyzések, ünnepélyek rendezését elvállalom, saját edényeimmel, házon kivlil is. Pontos kiszolgálás. Kitűnő konyha. Naponként Kolompár Dezső zenekara hangversenyez. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kéri tisztelettel Hrabál Gyula. „Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország.* I Elrepült a fecske messze dél felé. f Elrepült a fecske messze dél felé, A vigan mosolygó napsugár elé; Mert rideg lett horzá eddigi hona: A vérrel borított bus magyar haza. Te elrepülsz fecskénk, de mi- mit tegyünk ? Rabszolgák, jobbágyok, bujdosók legyünk? Földönfutás legyen immár jövendőnk? El hagyjuk ernyedni ősmagyar erőnk? Ö mondjad el ottan, mit tapasztalál; Hogy itt minden ember csak jajra talál; Sóhajtások szele lengeti a fát; Könnyzápor öntözi a magyar hazát. i Add tudtára napnak, melyhez közel jársz; Mondjad a tengernek, melyre le-le szállsz; Hadd értsék meg ők is, mért fáj a szivünk? Hadd sírjanak ők is mind együtt velünk. De ne busulj szegény száműzött madár; Rád is bizonyosan, később jobb sors vár; i Odafent lakik az, ki minket szeret; i Lesz még e hazában egyszer kikelet. I 1920. október 5. egri Csomay Klárika, J j 1 ~ f A Nagykaszinó közgyűlése. A Rákosszentmihály! i Nagykaszinó két héttel ezelőtt elnapolt rendes évi küz- í gyűlését ma, vasárnap délután 5 órakor tartják meg. j Mint tudvalevő, a gyűlés ezúttal a megjelentek számától j S függetlenül határozatképes, tehát azt mindenesetre meg i j fogják tartani. f í Hauser Gyula ünneplése, igen nagyszámú társaság ‘ gyűlt egybe múlt szombaton a Rákosszentmihályi Nagykaszinó ; dísztermébe, hogy Hauser Gyula volt községi biránktól disz- ’ | lakoma keretében elbúcsúzzék. A hatalmas terem egészen | megtelt. Lelkes hangulatban, szeretettel ünnepelték Hauser : Gyulát, akit a hosszúra nyúlt este során a szeretet nyilváni- | tásokkal valósággal elárasztottak. Bitskey Gyula csömöri j főjegyző, az estély kedves vendége, aki egyébként soha sem f lehet vendég Szentmihályon, volt az első szónok, aki méltó * szavakkal ecsetelte volt biránk közéleti tevékenységének | j értékét. Klasszikusabb tanú nem akadhatott volna ő nála, aki | i munkatársául választotta annak idején Rákosszentmihály meg-1 j alkotásában Hauser Gyulát. A nagy tetszéssel fogadod | beszédhez méltóképen sorakozott a Krenedits Sándor főjegyző f meleg és gondolatokban gazdag felköszöntője, amely — szintén j a legilletékesebb forrásból — ugyancsak a megértő bajtársat és a hü jóbarátot ünnepelte a pihenőre tért bíró személyében. Főjegyzőnk kiválóan sikerült beszédét is zajosr tetszéssel és lelkes tapsokkal kisérte az ünneplő közönség. Hauser Gyula budapesti kéményseprő kartársainak négytagú küldöttsége vett részt a vacsorán, hogy tolmácsolja a fővárosi kémény- , seprő ipartestület és az országos szövetség nagybecsülését és j üdvözleteit. Végh János belvárosi kéményseprő-mester, az országos szövetség elnöke volt mindennek lelkes hangú szószólója, kinek üdvözlő beszéde szintén általános figyelmet és tetszést aratott. Az üdvözléseket az ünnepelt igen szép, őszinte és komoly beszédben köszönte meg, amely a lelkes hangulatot még nagy mértékben felfokozta. Minden mondatából kisugázott az az odaadó szeretet, amely lelkében olthatatlanql él községe iránt s viharos tetszést aratott az a kijelentése, hogy mint közkatona ezentúl is mindenkor és tűrhetetlenül dolgozni fog Rákosszentmihály javára. A kitünően sikerült este hangulatát előbb c/igányzene fokozta, majd pedig megérkezett pestújhelyi vendégszerepléséből a Műkedvelők zene- i kara s Polner Ernő karnagy vezetése alatt gyönyörködtette a közönséget s rótta le tisztelete adóját Hauser Gyulának,
