Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1920-10-03 / 40. szám

■ 2. oldal. RÄKOS VIDÉKE Rákosszentmihály — Kiskecskemét. Irta : Kecskeméthy Vincze. XXX. Most pedig a liöldjavitásról fogunk beszélgetni. Minden kerttulajdonos és telektulajdonos azon ipar­kodjék, hogy azok a részek, melyek már fölszabadultak a növények alól, — ha a múlt évben nem voltak meg­trágyázva, — azok lehetőleg megtrágyáztassanak és jól darabosan mélyen felásassanak, hogy a föld ez által pihenjen, beérjen, mert a földünket nem csupán csak trágyával javíthatjuk, hanem az által is, ha azt gond jsan kezeljük. A gondozás abból áll, hogy minden talpalatnyi földünk, mit vetemények alá használunk, a tél beállta előtt jó mélyen fel legyen ásva, mielőtt azonban az ásáshoz hozzá fognánk, ügyeljünk arra, hogy a lehullott falevelek bele ne kerüljenek a földbe, mert a leveleken mindenféle gomba és rovarpete létezik, s ha ezek a földbe kerülnek, ott nekik valóságos meleg ágyat adnak, kikelnek s tavaszszal ismét ellepik fáinkat. Azért tanácsos a leveleket s minden hulladékot összegereblyézni, elégetni, s a hamuját, hogy kárba ne veszszen, leássuk a földbe, mert a hamu igen jó vas­tartalmú trágyát szolgáltat. így járunk el most a gyümölcsfák körül is. A gyümölcsfák körül fölássuk a talajt, legalább is egy méternyire a törzsétől, jól, hantosán, mert minél hanto- sabb az őszi ásás, annál jobban átjárja azt a fagy s annál inkább elpusztítja a benne levő férgeket. A fatörzs mellett az ásásközben vigyázzunk arra, hogy az ilyenkor már téli fészkükbe húzódó rovarok, melyek esetleg bebábozódtak, azokat onnan is elpusztít­suk. Ha nem rendelkezünk hamufélével, mészfélékkel, ezeket rakjuk a fagyökerekhez, mert a fahamu a föld nedvességétől híggá válik s ott minden szemmel nem látható férget megöl. Továbbá a lágymaguak trágyázásának ideje is itt van, igy p. o. az alma, körte. Ezek töve körül is, .mint emlitettük, gyürüalakban felássuk a földet, s ennek meg­történte után jó érett istállótrágyával behintjük, hogy a téli esők, hóviz által a trágya amonniákalakban bemosód­jék a fagyökerek közé. Ha ezen fáradságokat nem saj­náljuk, úgy a gyümölcsöseinket szép, egészséges álla­potba hozzuk s fáradságainkat bőségesen fogják jutal­mazni. Csak az a sajnos, hogy hiába figyelmeztetjük a nagyközönséget minden jóra, mert bárhol megfordulok a községünk területén, mindenütt csak azt a nem­törődömséget látom, mint a hogy láttam az előző években. Már pedig ha ez a nemtörődömség tovább is igy tart, akkor nem érjük el azt a czélt, amely czél érdekében én ezt a munkát folytatni akarom, mert mikor én ezt a nevet adtam czikkem elé: „Kiskecskemét“, tettem ezt azzal a jó elhatározással, hogy ide csakugyan egy kis Kecskemétet fogunk varázsolni, mert aki azt tudja, hogy Kecskemét több milliókat vesz be évenként gyümölcséből, akkor a Kiskecskemét is bevehetne arányosan szép évi jövedelmet, ha csak egy keveset is elfogadnának azokból a jóakaratu és hasznos tanácsok­ból, melyeket már eddig is közöltünk a „Rákos Vidékéiben. Rákosszentmihályi Állattenyésztők Szövetkezete. Hivatalos helyiség: Rákosl-ut, Hóra-féle czukrászda. — Hivatalos érák: szerdán 7—8-lg. — Tagfelvétel minden szerdán este 7—8 között. — Befizetések : hétfő, kedd, szerda este 7—8-ig. Szövetkezeti állatorvos. Szende Sándor, Bizalom és Filrdő-utcza sarkán lakik. (Községháza mellett.) Állatállomány okvetlen bejelentendő, mert a korpa- kiadás a bejelentett állomány alapján történik. HÍREK. Egyről-másról. A villamos. (Állandó rovat.) Van úgy néha az ember, kedves olvasó, hogy mikor hosszas, végnélküli várakozás után beül a közlekedési kalitkába, irgalmatlan jókedve kere­kedik. Ilyenkor aztán meggondolatlan és kicsúszik a száján pl. ez: „Juj, de nagyszerű, megyünk Pestre!“ Gondold meg azonban, hogy ezt hol ejted ki, mert pl. ha a Csömöri- és Rákosi-ut keresztezésénél próbálsz örömödnek kifejezést adni, könnyen megtörténhetik, hogy felére sem jutsz mondanivalód­nak, mert kettéharapod a nyelvedet. Ott ugyanis már hónapok óta szép kenguruugrásokkal halad keresztül a villamos, fel­kavarva gyomrodban a hiányos reggelit. Talán ha nem volna szerénytelen a kérésem, azt a kis munkát ideje volna már megcsináltatni. Csináljanak már|“valamit,|haj mást nem, hát legalább ezt. Ez, azt hiszem igen szerény kérés. Veszett fejsze nyelének az ezredrésze. * * * Az életünk. Komisz kinlódás, sötétben való tapoga- tódzás és vulkán fölötti tánczolás a mai generáczió élete. Igen jellemző vonása azonban a teljes czél és tervnélküliség. A mai ember — ellentétben a régi időkkel — úgyszólván csak 24 órára gondol előre és ehhez szabja vágyait és min­den funktióját. Az életét nem építi a logikusan és céltudatosan keresztülvitt szép tervre, hanem a pillanat, a „ma“ kihasz­nálásában merül ki életczélja. A háború, mely még mindig nem múlt el, mindent bizonytalanná tett és felszínre vetette a hirtelen változások, a váratlan elmúlás gondolatát. Ezért mindenki siet a kis életéből annyit leélni, amennyit csak bír. Csak sietni, rövid idő alatt sokat keresni, lelkiismeretlenül keresztülgázolni mindenkin, mert hátha holnap már a feje tetejére áll az, ami még most a lábán jár ? Könnyen szerzett pénz könnyen gazdát cserél, egyik oldalon feneketlen nyomor, másik oldalon pukkadásig menő jólét, a végeken vérkönnyek hullása vegyül az orgia zajával. Hol van a terv, a czél, melyre az akarat által fütött idegszálak feszülnek. Nem látom sehol... Csak könnyüvérüség, csak lábbal tiprása mindennek, ami útba áll, ha memementól kiált a pénzhajhászat és kalandorság világába. Szegény generáció, ki csak más napra gondolsz, vájjon majd a történelem milyen jelzővel illet? _ Figyelő Gábor. Okt óber 6. Az aradi vértanuk gyászos emlékű napját, amelyet az idén Arad helyett Szegeden ünnepelnek meg hivatalosan, Rákosszentmihályon is megtartják. Az elemi és polgári iskola növendékei reggel 8 órakor gyászmisén jelennek meg templomunkban. Megnyílik a polgári fiúiskola. Nagyfontosságu érte­kezlet volt az elmúlt szerdán délután a rákosszentmihályi községházán. A vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízá­sából ugyanis megjelent községünkben Nagy Zsigmond dr. miniszteri osztálytanácsos, hogy a polgári fiúiskola felállítását, engedélyezését és elhelyezését a községi vezetőséggel meg­beszélje. A községet Krenedits Sándor főjegyző és Kecske­méthy fcVincze biró, a római katholikus egyházat Csizmadia Gyula lelkész, a polgári leányiskolát Kaprinay Kisztina igazgatónő, a felállítandó polgári fiúiskolát pedig az uj igaz­gató : Regős József képviselte. Beható eszmecsere után meg­állapította a bizottság, hogy a polgári fiúiskolára feltétlenül nagy szükség van községünkben. A villamos vasút folytonos drágulása, a kétségbeejtő reggeli utazás, a lépcsőkön és ütközőkön való lógás, pénz- és időpazarlás, az a nagyfokú erkölcsi züllés, amelyet a felügyelet nélkül váló be- és kiutazás a tanulóifjúság lelkében — a szülők nagy fájdal­mára — okoz és eredményez, továbbá, hogy ez év elején a gyermekek egy részét már nem vették fel a fővárosi iskolákba, mindez kiáltó bizonyítéka annak, hogy a pol­gári leányiskolával kapcsolatban megfelelő iskoláról legyen gondoskodás a fiuk számára is Rákosszentmihályon. Az osztálytanácsos megelégedéssel vette tudomásul, hogy addig is, mig a kultuszkormány mindkét iskolát állami keze­lésbe veheti át, a község és egyház karöltve buzgólkodnak a fiúiskola felállításán. Az egyház vállalja a dologi kiadásokat, a község átengedi használatra a leányiskola helyiségeit, a minisztérium pedig adja a tanárokat. A délutáni tanítás miatt szükségessé vált, hogy a villamos világítást is bevezessék az

Next

/
Oldalképek
Tartalom