Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-09-19 / 38. szám
2. oldal. RÄKOS VIDÉKÉ 38. szám Rákosszentmihály ujbirája, Kecskeméthy Vincze, mint legméltóbb utód, a legszebb remények között lép Hauser Gyula nyomdokaiba. Hosszú, munkás, érdemekben gazdag élet az ő fő kvalifikácziója a kiváltságos tisztségre. Olyan élet, a melyet a köz javára végzett nagyszerű szolgálatok ékesítenek. Kiváló szakférfiú a kertészet és mezőgazdaság minden ágában és érdemes pályafutása alatt maradandó alkotásokkal örökítette meg nevét. Ilyen a budai állami kertészeti intézet, a melyet évek hosszán, következetes munkájával ő tett mintateleppé. Mint szakoktató ott és különböző intézetekben, fővárosi iskolákban terjesztette nagyszerű gyakorlati és elméleti tudását és nevelt a haza javára tanítványokat. A milyen szervező és alkotó erő volt hivatásának gyakorlásában, olyan példás tisztes családja körében és fáradhatatlan egyháza ügyeiben. Ősmagyar, nemes, gazdálkodó családból származik, ki előtt szent e haza földjének minden röge, aki hajlithatatlan az igazság védelmében, szeplőtlenül puritán a polgári tisztesség dolgában és önzetlen, odaadó, ha közérdekért kell dolgozni és áldozni. Megmutatta ezt évek során át egyházi ügyeiben, melyeket tántorithatatlan vallásos lelkesedéssel szolgált és megmutatta kiválóan értékes törvénybirói működése alatt. Csak természetes volt, hogy a bírói tisztség reá következett és ha a közeljövőben bekövetkező normális viszonyok legalább annyira, amennyire visszatérnek s nagyszerű tervei megvalósításában hívei támogatni fogják, úgy bizonyos, hogy Rákosszentmihály történetében nevezetes fejezet lesz a Kecskeméthy Vince bírói működésének története s feljegyzik majd benne, hogy polgárságunk a legnehezebb pillanatban ismét a legszerencsésebb választást tette. Eltűnt a községi pénztár rácsos ablaka mögül a Csabány Antal János nyájas tekintetű arcza. A pénztárosok mintaképe elhagyta fáradságos tisztét, melynek viselése immár túlságos mértékben igénybevette idejét. Teljes aktivitásban, igen exponált és fontos pozíciókban itt marad közöttünk ez a kiváltságosán értékes polgártársunk is, nem időszerű tehát a jelen alkalommal, sem, hogy búcsúztassuk, sem, hogy méltassuk, hiszen annyira mindnyájunké, Rákosszentmihályé. De hálátlanság lenne, ha meg nem emlitenők nevét, amidőn a polgárerények dicséretét zengjük. Tevékeny és eredményes élet befejezte után, pihenni jött haza községünkbe s hogy munkája eredményét békén és háborithatatlanul élvezze, mint számos más hasonló vezértagja társadalmunknak és községi életünknek, de puszta lelkesedésből, önzetlen ambiczióból, a község szeretetéből és baráti önfeláldozásból a munkák egész tömegét vállalta és végezte éveken át becsülettel. A községi pénztárt olyan rendben és csínnal vezette, hogy mindenki örömét lelte benne, akinek dolga akadt vele, aki ővele, együtt működött s íelsőbbsége elhalmozta elismeréssel és dicsérettel. A legnehezebb időkben igaz hálára kötelezte a község egész lakosságát, mely tisztában van vele, hogy Csabány A. János csak szerepet cserél, de Cserben nem hagyja soha. Hosszú névsort folytathatnánk még ä községi választások ötletéből, de legyen elég ennyi ez alkalommal. Isten áldása rajtunk, hogy ilyen férfiaknak népes csapata gondozza ügyeinket, s mig itt a polgárerények fénye el nem halványul, eddig ennek a községnek sorsát az isteni gondviselés kegye irányítja. Rákosszentmihály — Kiskecskemét. Irta : Kecskeméthy Vincze. XXIX. Most pedig rátérünk az őszi baraczkfák ültetésére: j Az a hely, ahol az őszi barackot akarjuk ültetni, az a kertünknek a legnaposabb, legvilágosabb és a i legdombosabb helye legyen. Az őszi barackot lehet j magról is ültetni, mert azok többé-kevésbbé a fajt magról is meghozzák. Különösen ajánlatos ma, amikor a j| faiskolában olyan drágák a gyümölcsfa csemeték, hogy j szinte képtelenség azokat megfizetni és igy sokkal gazda- * ságosabb, ha azokat magunk neveljük fel. Most itt az idő, hogy vehetünk magunknak a szemünknek tetsző szép ] barackot, azokból a magot félretesszük és azokat a i következőképen ültetjük el: Kitűzzük a fáknak, vagyis ] a magoknak a helyeit 3—3 méter távolságban, úgy a sorokat, mint a tőkéket a kitűzött helyen, kiássuk a gödröket, ép úgy, mintha kész fát ültetnénk. A gödör- ! ásás már most megtörténhetik, hogy a gödrünk jobban beérhessen, jobban átázhasson, a levegő jobban átjár- j hassa, miáltal a föld jobban megporhanyósodik. Mielőtt I a magvak elrakásához hozzáfognánk, a gödröt épen úgy behúzzuk, mint a faültetések alkalmával; a gödör fene- | kére a felső föld rétegét huzzuk, mert abban majd a gyökerek járnak és a tápanyagot szedik belőle. Ha a gödör behúzásával készen vagyunk, minden egyes gödörnek a közepébe két barackmagot teszünk; azért szükséges két magot tennünk, hogy a két mag közül egyik bizonyosan kikel s ha mind a kettő kikelt, akkor a köveikező év őszén az egyiket kivesszük és egy másik helyre átültetjük. Ilyen eljárással három év múlva igen szép baraczk- terméssel dicsekedhetünk. Itt fajokat ajánlani nem tudunk, mert hiszen a gyümölcs, amit felhasználunk önmaga mutatja, hogy milyen, mert a laikus ember a gyümölcsről nem tudja megitélni, hogy milyen faj, csak azt tudja megitélni, hogy milyen izü és hogy szép. Aki azonban faiskolából akar maganak hozatni kész fákat, itt már megemlithetjük a fajokat. Vannak igen szép korai íajbaraczkjaink, amelyek már augusztus elején beérnek, ilyenek például az Amzden, Arkansas, Honaywel, Lundley, Prekos, ezek volnának tehát a korai baraczkfajok; akik tehát faiskolából akarnak hozatni csemetéket, azoknak ezeket a fajokat ajánljuk. A később érő fajbaraczkok a következők: Mezőkomáromi gyümölcskertek királynéja, Vénus emlője, Olga királyné. Végül pedig arra is figyelmeztetjük az ültető közönséget, hogy az őszibarack csemetékből sohase hozassanak idősebb fákat, mint legfeljebb két éveset, azt a a megrendelő a faiskola tulajdonosánál mindenkor hang- sul) ózza, hogy legfeljebb két éves csemetéket fogad el. _____________
