Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1920-01-04 / 1. szám

4. oldal RÁKOS VIDÉKÉ 1. szám fel 200 koronát a katonák karácsony estéjére. A legénység köszönetét Dékán őrmester tolmácsolta. Itt emlitjük meg, hogy a rákosszentmihályi 4. kar­hatalmi századot m. év decz. 20-tól 24-ig külső szol­gálatra rendelték felsőbb parancs alapján. A század Lencz főhgy és tisztikara vezetésével általános és örömteljes dicséretben részesült felsőbb helyről. A század rekvirálás czéljából Péczel, Rákoscsaba és Rákoskeresztúr községekben járt, ennek befejezte után 24*én tért állomáshelyére vissza. Jubileum. A Belvárosi Takarékpénztár egy régi, derék alkalmazottja jubileumát ünnepelte meg Szilveszter napján. A jubiláns régi szentmihályi lakostársunk, Pizl József, aki igen érdemes, hűséges szolgálatban töltött el huszonöt esztendőt a bank kötelékében. Az intézet igazgatósága szép beszédben üdvözölte és jutalomban és kitüntetésben részesítette Pizl Józsefet, akit egyidejűén segédhivatalnokká lép­tettek elő. A jó Pizl József örömében őszintén oszto­zott a bank egész személyzete, de részt vesz abban Rákosszentmihály polgársága is. Baleset. Sajnálatos baleset érte Reich Rezső lakostársunkat, Krenedits Sándorné Reich Berta test­vérét. Karácsony szombatján délután megcsúszott a síkos gyaloguton és olyan szerencsétlenül esett el, hogy testének súlya a jobb lábára nehezedett s bokája eltörött. Nagy kínnal felemelkedett, de ismét visszahanyatlott. Egy kis leány próbált segíteni rajta és a karhatalmi irodába szólt be. Onnan szepesi Kuszka Jenő és Reich lovag katonákat küldtek ki, akik karjukon szállították el Reich Rezsőt a Krene­dits főjegyző lakására, hol gondos orvosi kezelés alá vették. Felépülése néhány hét alatt várható. A bal* eset őszinte részvétet váltott ki társadalmunkban. Villamosok manővere. Különleges megfigye­lését közli velünk egy régi olvasónk. A villamos közlekedésünk rejtelmeiből szed fel egy újabb érdekes részletet: A körforgalmi és a H. villamos rendszerint egy időben halad keresztül a községen. Ezt a töké­letlenséget egy évtized óta nem lehet kiküszöbölni. A vele járó kellemetlenséget azonban súlyosan fokozza az a pajkos manőver, amelyet a körforgalmi a H. vonat rovására végez. Ugyanis fortélyosan azon mesterkedik, hogy a H. megelőzze és összeszedje előle a várakozó közönséget, mely keservesen szo­rong a kocsikban, a körforgalmi pedig kényelmesen végezheti útját. Tessék csak megfigyelni, mennyi ideig szuszog és piszmog, mig a Rákóczi-utcza és Csömöri ut sarkától a Rákosi-ut és Farkas Jgnácz- utcza szegletére elérkezik és tessék meghallgatni a H. vonat személyzetének káromkodását, midőn a tolongó utastömeggel küzködik. A tréfás manővernek pedig végeredményében a közönség issza a levét, az a bizonyos szegény szamár, amelynek a juhász bujában nagyot üt botjával a fejére .. . Adomány. Déry Béla festőművész, a Nemzeti Szalon érdemes igazgatója 500 koronát küldött szer­kesztőségünk utján a helybeli r. k. templom elrabolt egyházi kegyszereinek pótlása czéljára. A bőkezű adomány annál nagyobb örömünkre szolgálhat, mert annak is bizonysága, hogy a művész máig is meg­tartotta szeretetében és érdeklődésében községünket, amelynek társadalmában évekkel ezelőtt kiváló helyet foglalt el és általános szeretetnek és megbecsülésnek örvendett. Ünnepnapok. Szilveszter estén Taraba József káplán mondott igen szép és szívekre-elmékre egy­aránt mélyenható szentbeszédet. Újév napján Csizma­dia Gyula lelkész fungált és beszélt nagy hatással. Pornói Rezső kántor saját alkalmi szövegére éne­kelt egyházi éneket. — Vízkeresztkor a szokott ün­nepi istentiszteleteket tartják templomunkban. Botrány a templomban. Kinos botrányok történtek a karácsonyesti éjféli misén templomunk­ban. Az egyik szenteltviztartóba tintát öntöttek a szenteltviz közé, a másikba mákostésztát szórtak. A mise alatt valaki eloltotta a lámpát a kóruson* és el­kiáltotta, hogy szabad a csók. A hívőkben nagy fel­háborodást keltett a gálád és istentelen cselekedet, mely az erkölcsök züllőttségének és a manapság sűrűn jelentkező könnyelmű léhaságnak szomorú bizonyítéka. Valószínű, hogy ittas suhanezok okozták a botrányokat, melyek dolgában a csendőrség folytat nyomozást. Szilveszter. Csendes volt a Szilveszterünk más esztendőköz képest. A hangos, mulatságok ezúttal érthető és teljes mértékben helyeselhető módon el­maradtak, kisebb társaságok ülték meg az évforduló alkalmát, a körülményekhez képest elég vidáman. A Nagykaszinóban elég szépszámú társaság volt együtt, nagyrészben a karhatalmi testület gazdasági hivatalá­nak tisztikarából, de volt elég polgári közönség is. Enyetér István pompás hegedüjátéka és Enyetér László jóízű mókái szereztek sok örömet a vigado- zóknak. A .Rákosszentmihályi Iparos Dalkör“ a Bala­ton-kávéház helyiségeiben tartott sikeres estélyt, mely a dalkör alapját szép összeggel gyarapította. Volt tombola, világposta, szerencsemalacz sorsolás és sok más egyéb, a kör műkedvelő gárdája pedig igen sikeres, vidám műsorral, — benne két vígjáték elő­adásával — szerzett mulatságot a szépszámú közön­ségnek. Uj tűzoltó parancsnok Gödöllőn. A gödöllői önk. tűzoltó testület Hajlamász János községi jegyzőt parancsnokává választotta meg. A választás nagy lelkesedést keltett az egész tűzoltó egyletben, mert az uj parancsnok régi, gyakorlott tűzoltó, akinek munkássága elé mindenki nagy várakozással tekint. Uj évi üdvözlet. Példátlan népszerűségnek örvend a helybeli karhatalmi század parancsnoka, Lencz László főhadnagy. A 33-as legénység „apjá­nak“ nevezi s uj esztendőre lelkes hangú versben üdvözölte. A hazafias érzéstől áthatott verset Dékán János őrmester irta. Azt mondja többek közt: A mi sziveinkből a vágyak s remények Száz felé törötten rég a porba hulltak. A mi sziveinkben nem maradt más hátra, Csak nagy temetője a szomorú múltnak. Mint hontalanjait e szent, édes hazának, — Szeretet övez itt akármerre nézünk, De Apánk csak egy van f Ön itt nékünk minden! S kevés a szó ahhoz, mit ön iránt érzünk. Önhöz fűz a hála... Ön itt nékünk minden! Jó szivét áldja meg a nagy áldó Isten! Neve áldott legyen s boldog a jövője: Azt kívánjuk Önnek mindörök időkre! * Uj évadra léptünk, Isten tudja hogy lesz? De bizva s remélve, erőt gyűjtünk újra S talpon leszünk mi is, ha e drága nemzet Büntetni megindul s riadóját fújja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom