Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1920-08-08 / 32. szám

32. szám folyam. Rákosszentmihály, 1920. vasárnap, augusztus RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 80.— K, Fél évre: . . 40.— „ Negyedévre: 20.— „ Egyes szám ára 2 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Kenyér. Történelmi tanulság, hogy a háborúk után — mielőtt az okvetlenül elkövetkező nagyszerű fellen­dülés ideje elérkezik — borzasztó nyomorúságon, a megpróbáltatások végeszakadatlan sorozatán kell átvergődni. Kijut ezekből mindegyik verekedő félnek, de magától értetődik, hogy az oroszlánrész a vesztes­nek jut ki belőlük. A háborús vereségünkre ráduplá­zott a forradalom és mindent betetőzött a kommu- í nista pusztítás és ellenséges megszállás rettentő j csapása. A legkegyetlenebb időkön bizonyára most keli még átvergődnünk és minden eddiginél szigorúbb erőpróba lesz az idei tél, amelynek bizonytalanságai nál csak a szomorú bizonyosságai lesznek súlyo­sabbak. A tüzelőanyag kérdéséről ne is beszéljünk. De a mindennapi kenyerünk, a tüzelőnél is fontosabb kenyér kérdése már ma teljesen időszerűvé lett s ebben már a bizonytalanság pókháló ^reménysége se vigasztalhat a kérlelhetetlen bizonyossággal szemben. A gabona és liszt árát úgy állapították meg, hogy a közönség legnagyobb részére a legszomorubb . jövő vár miatta. A legelemibb életszükséglet, a kenyér megszer­zése az uj árak szerint fel fogja emészteni sok ' embernek java jövedelmét és az eddiginél is kétségbe- j ejtőbb küzdelemmé teszi a megélhetését. Legsulyo- I sabban érzi ezt a helyzetet a fővárosi és főváros j környéki lakosság, amely egyáltalán nem termelő, j hanem csak a késznek a fogyasztására -szorul. A mi j közönségünk érzi legjobban az intézkedés terhét és ; tud legkevésbbé segíteni magán szorult helyzetében. ] Valóban a közhangulatnak volt tehát szószólója j Holló Ágoston, midőn Rákosszentmihály községi i képviselőtestületének hétfői közgyűlésén szóvátette a ! kenyérkérdést és olyan határozatot provokált, amely- ! hez hasonlóval kellene minden érdekelt, nem termelő j községnek a maga sérelmét illetékes helyen feltárnia \ és orvoslást sürgetni, mielőtt még nem késő. j Napirend előtt kért szót Holló Ágoston és j értékes közszereplésének egyik legszebb sikerét aratta őszinte hangú, komoly és hazafias mérséklettel elő­adott beszédével, amelytlek gondolatmenete a következő: > — Életbe vágó dologra kftánom a képviselő- testület figyelmét felhívni, úgymond. Ez a liszt és kenyér árának felemelése és a fejadag , leszállítása. Tudvalevő, hogy csupán bizonyos jövedelem aránya szerint lehet ezentúl hatósági ellátásban részesülni és a fejadag olyan kevés, hogy még az ellátásban részesülők is rákényszerülnek, hogy szükségletük jó részét a szabadforgalomból fedezzék. Az árak pedig elviselhetetlenek és nem is jogosak. íme a leg­egyszerűbb példa: 1914-ben 34 fillér volt egy kilo­gramm liszt. A pénzünk elértéktelenedése következ­tében, ma legfeljebb annak harminczszorosa lehetne. A legjobb külföldi valuta ugyanis, a svájczi frank ez idő szerint 30 koronának felel meg. 34X30 = 10 kor. 20 fillér, holott az uj rendelet szerint a liszt 25 korona lesz, tehát több, mint hatvanszorosa a régi árnak. Az sem érv, hogy az ipari czikkek drágák s ezért kell a termelőnek magasabb árat juttatni, mert hiszen az a bizonyos pár csizma, amelyre annyit hivatkoznak, nem kell minden évben, hanem évekig eltart s nem lehet annak árát minden egyes kiló liszttel újra meg újra megtéríteni. Ma Rákosszent- mihályon egy kenyér 35 korona s egy család egy nap alatt elfogyasztja. így az összes jövedelmét pusztán a kenyér felemészti és éppen a mi közön­ségünk az a szerencsétlen, amely jövedelmét nem fokozhatja a drágaság arányában. Indítványozza, hogy Írjanak fel a kormányhoz, tárják fel a helyzetet és kérjenek orvoslást, mielőtt a teljes összeomlás el nem következik. Esetleg a kerület képviselőjének támogatását is kérjék ki ebben a válóban közérdekű és égető kérdésben. i\ nagy tetszéssel fogadott beszéd után még Krenedits Sándor főjegyző jelentette ki, hogy a javas­lathoz csatlakozik és indítványára egyhangúlag elfogadták azt, azzal a kiegészítéssel, hogy a köz­élelmezési miniszteren kívül az alispánhoz is felírnak és a vármegye törvényhatóságának támogatását is kikérik. A vármegye legközelebbi közgyűlésén tehát napirendre kerül Rákosszentmihály felterjesztése, amely milliók szivéből szól és milliók égető baját panaszolja. Olyan milliókét, akik mindig hazafias önfeláldozással teljesítették kötelességüket, a rettenetes évek minden szenvedéséből bőségesen kivették részüket és mindig csak ott voltak, ahol szenvedni, dolgozni és áldozni kell, — de hasznát soha nem láthatták a különböző konjunktúráknak, amelyek annyi embernek juttattak vagyonokat, üzleteket, hirt és hatalmat. Lapunk mai száma 8 oldal«

Next

/
Oldalképek
Tartalom