Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-08-01 / 31. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 31. szám régen nélkülözött nyugalom. Maga a választás pedig nem lehet nehéz. A községi életben nincs politikai pártokról és pártvitákról szó. Bűnt követ el, aki ilyet akar belekeverni. Itt csak egyetlen tekintet lehet az irányadó: a község érdeke. Ebben csak egyet akarhat minden tisztességes polgár. A község élére olyan embereket kell tehát állítani, akik szeretik ezt a községet, érte dolgozni és áldozni készek és erről kipróbált tanúbizonyságot tettek. Akik nem szájjal győzik, hanem tettekkel, akik nem intrikákban, fondorkodásokban, gyűlölködésben, ócsárlásokban és gyanusitgatásokban merítik ki közéleti tevékenységüket, hanem becsületes munkával akarják polgártársaik érdekeit és a község javát szolgálni. Mentői több ilyen puritánlelkü, önzetlen polgára akad községünknek, annál jobb. Aki szeretettel és jóakarattal közeledik, az előtt nyitva az ajtó mindenkor. Fel kell újítani, frissíteni a vezető testületeket, minden arravaló ambiczió előtt meg kell nyitni az érvényesülés útját, csak becsületes, igaz hazafias és tisztalelkü, önzetlen férfiú legyen. Ez a fő kvalifikáczió arra, hogy valaki a község vezető testületéibe belekerüljön. Ez a régi elv érvényesült a múltban is Rákosszentmihályon, ennek diadalát óhajtjuk és reméljük most is, midőn községünk választópolgárságát váratlanul az urnák elé szólítja az alispán rendelkezése. Rákosszentmihály — Kiskecskemét. Irta: Kecskeméthy Vincze. XXIII. A tormatenyésztéssel foglalkozunk. A torma megnő minden földben, csak annak is, ha hasznos, jóizü tormát akarunk, szintén meg kell válogatni a talajt, különösen ott, ahol nagyobb mennyiséget akarunk termelni, s esetleg piaczra is akarjuk a felesleget adni, meg kell válogatnunk a fajt és a talajt egyaránt. Ha meszes talajban termeljük a tormát, az élvezhetetlen és igy értéktelen is. Ha nedves talajban termeljük a tormát, foltos, rozsdás lesz és Íztelen. Különösen Rákosszentmihályon vannak olyan talajok, amelyeket alig lehet hasznosabb növényekkel kihasználni, mint például a tormával, mert a mi talajunk teljesen megfelel annak, hogy jóizü, kellemes tormát termeljünk. A torma alá a következőképen készítjük el a talajt: Megfordítjuk 35—40 cm. mélységben és jól megtrágyázzuk. Már most az ősszel kell előkészíteni. Meghozatjuk a dugványokat és a tavasz kezdetével elrakjuk 60 cm. távolságra egymástól, úgy a sort, mint a tőkét. A megeredt gyökereket júliusban kibontjuk egész a talpgyökérig és azokról minden oldalhajtást, minden oldal- gyökeret éles késsel levágunk. így nyerünk szép, hosszú, sima, vastagszálu tormákat. Ezt a kibontást megismételjük augusztusban is, ha szárazság van, kibontás után — augusztusban, — jól, meglocsoljuk ha lehet, trágyás lével. Nyáron át többször meg kell kapálni, hogy tiszta legyen a tormaágy. Ilyen kezeléssel kapunk szép és jóizü tormát. A tormafajokat tormatermelő vidékről, például Debreczenből ajánlatos beszerezni. Villásy, hires termelő Debreczenben, aki ott holdszámra foglalkozik tormatermeléssel. Semmi mással sem foglalkozik, csak azzal és vagyont szerzett belőle. A torma első czikk a fűszerek között, minden háztartásban szükséges, nem megvetendő növény, melyből, különösen nálunk, jelentékeny hasznot szerezhet a termelő. Maga a talajunk olyan izü tormát ad, hogy mindenki szivesen fogadja háztartásában. Itt tehát érdemes ezzel foglalkozni és olyan területeket használhatunk ki vele, amelyek egyéb czélra kevésbbé lennének alkalmasak. HÍREK. Képviselőtestületi közgyűlés. Múlt szombaton tartotta rendes közgyűlését Rákosszentmihály képviselőtestülete, ezúttal némileg megcsappant érdeklődés mellett, amit a szokottnál soványabb tárgysorozat tett érthetővé. Hauser Gyula biró elnökölt. A jegyzőkönyvet Auguszt Béla és Zirmann János hitelesítették. Az ügyeket Krenedits Sándor főjegyző adta elő. A gyűlés főtárgyát, a Zirmann-féle lelek megvételének forma- szerű elintézését, le kellett venni a napirendről, mert a határozathozatalhoz szükséges számban nem voltak jelen a képviselőtestület tagjai. A Pnöbus újabb áremelése ügyében, — melyről más helyen szólunk — megvárják az éidekelt községek közös mozgalmának eredményéi. Érdeklődést keltett a Samu István kérvénye. Azokért a károkért ugyanis, amiket a község a forradalmi mozgalmak alatt szenvedett, a község kártérítési követelését a varmegyei tiszti ügyészség utján bűnügyi zárlattal biztosította Zárlat alá vették a volt nemzeti tanács, néptanács és munkástanács valamennyi tagjának ingatlanát. A Samu István házára is ilyen zárlatot vezettek s most ő annak feloldását kéri azzal a megokolassal, hogy őt a község káraiért felelősség nem terheli. A képviselőtestület nem döntött a kérelem érdemében, hanem felhívta Samu Istvánt, h rgy terjessze be, mint volt elnöke, a nemzeti tanács jegyzőkönyveit, hogy abból a felelősség kérdését tisztázni lehessen. — A czinkotai rendőrkapitányság megkereste a községet, hogy a szentmihalyi helyiség bérlete tárgyában kössön szerződést. A képviselőtestület a kívánságnak ez idő szerint nem tehet eleget, mert a helyiséget a lakáshivatal utján rekvirálással szerezték és azt csakis közérdekből, a rendkívüli intézkedések alapján tarthatja a rendőrség birtokában. A csendőrlaktanya évi bérét 35 százalékkal felemelték, de a község csak ama 400 korona bérrészlet uián járó 35 százalékot hajlandó magára vállalni, amely össteg a bérből terheli, ellenben az évi bér többi részét a kincstár fizeti, tehát az utána esedékes 35 százalék fizetésére is csak a kincstár lehet köteles. Iskoláink javítása nem halasztható. A munkálatokra 50 000 koronát szavaztak meg, melyet függő kölcsönből fedeznek. A munsálatokkal Szabó József építőmestert bízták meg. Az állami elemi iskola gondnokságát húsz tagra egészítette ki a kultuszminiszter, relét a képviselőtestület választja. Az eddig megválasztott nyolfcz tagon kívül tehát még két gondnoksági tagot választottak Auguszt Béla és Chrapek János személyében, az elhunyt Farkas Géza helyébe pedig Reháriz István mérnököt választották meg. Az anya és csecsemővédelem érdekében az alispán rendeletére védőnőt kellett választani. Mivel községünk menhelytelep, a telepfelügyelőnőt jelölték ki védőnőnek s dijait a község magára vallatta A tüzvizsgáló bizottság tagjai lettek: Hauser Gyula biró, Málovits Lajos és Szabó József. Végül felsőbb utasításra helybeli testnevelési tanácsot alakítottak, a melynek tagjai lettek: Krenedits Sándor főjegyző, Csabány Antal János és Wayand Károly. Illetőségi és honossági ügyek szerepeltek a napirend végén. A MOVE javára. A Rákosszentmihályi Nagykaszinó szombati vacsorázó társasága julius 10-én, hirtelen támadt ötlet nyomán, gyűjtést tartott a Move rákosszentmihályi osztálya javára. A gyűjtés öt perc alatt 400 koronát eredményezett Önkéntes tűzoltóság. A rákosszentmihályi önkéntes tűzoltóság újjászervezése érdekében múlt vasárnapra összehívott gyűlés elmaradt, mert a szükséges érdeklődés nem nyilvánult meg a közönség részéről. A gyűlést ennek következtében ma, vasárnap, augusztus 1-én, d. e. 11 órakor tartják meg a községháza közgyűlési termében. A lakosság érdeke, hogy kellő számban megjelenjék, mert törvény van rá, hogy ahol az önkéntes tűzoltóság nem alakul meg, ott a kötelező tűzoltó szolgálatot rendelheti el a hatóság. Ha tehát társadalmi utón nem viszik dűlőre ezt a fontos kérdést, akkor a nyakunkba szakad a községi hivatalos tűzoltó szolgálat terhe és költsége is. Állatorvos Rákosszentmihályon. Szende Sándor m. kir. főállatorvos letelepedett Rákosszentmihályon és itt magángyakorlatát megkezdette. Lakása a Piactér és Fürdő- utcza sarkán van.
