Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1920-07-11 / 28. szám

2. oldal. RÁKOS VIPÉKÉ 28. szám Szóval a destrukczió felfedezése a mü-ellen- forradalmár tájakon is kellemetlen. Ezért kellene önök szerint belátni, hogy a „klikkének pusztulni kell a községházáról, mert ott mindenki fehér s a fehér terrort a külföld sem tűrheti ugy-e? De ha Oláhország nem veszi észre a fehér terrort, akkor azért kell pusztulniok, mert ezek a nyomorult haza­fiak csak a közérdeket szolgálják. De ezt nehéz magácskánnak megérteni. Maga, Farkas Elek játsza a fehéret és a puritán hazafit, hogy a saját vörös múltját és mesterkedéseit árnyékba helyezze, és adja a nagyképü erkölcsbirót, valószínűleg azért, hogy a saját múltját fedezze vele. Milyen nagy barátja és jóltevöje is maga, Farkas Elek, Rákosszentmihály községnek; milyen nemes hálával méltányolta, hogy a község boldogult atyjá­nak érdemeiért utczát nevezett tiszteletére. Ez érdemek között szerepelt, hogy Farkas Ignácz a József főherszeg telepen általa parcellázott terület­ből 146 négyszögöl kiterjedésű kis erdőt ma is élő tanuk előtt a községnek ajándékozott, ön pedig azt 1906. júliusában eltulajdonította, a község tiltakozása ellenére eladta, s a községet arról értesítette, hogy „okmány hiányában nem hajlandó azt a község­nek visszaengedni.“ Bizonyára azért szeretne bejutni a képviselőtestületbe, hogy ezt a közterületet a köz­ségnek visszaszerezze ugyebár? Mikor szegény édes atyja meghalt, ön sietve átvizsgálta a fiókját. Az 1907. év folyamán beperelte Rákosszentmihály közönségét, mert egy 582 koronás számlát talált az atyja iratai között. Ez a számla arról a tüzifecskendőről szólt, amelyet közadakozás­ból vásároltak s a gyűjtést Farkas Ignácz intézte. Ugyanabban az évben továbbá pert indított a köz­ség ellen 537 korona erejéig, mert a templomtéri telken levő kövek fuvarköltségéről hallott valamit. * Mindehhez szív kell, gyermeki kegyelet, jóérzés és ami a legfőbb, keresztény erkölcsi Nem gondolja Farkas Elek ur, hogy mi nem tudunk az ilyen gaz­dálkodáshoz? Itt nem élősködünk a községen, hanem az önzetlen szolgálatokat becsüljük meg. Ezekután már aligha csodálni való, ha ön a közigazgatás hatóságait durva és sértő gyanúsítással illeti és elfogultnak nyilvánítja. A közéleti tisztesség a tisztességes emberek megbecsülésén épül. Az én hivatali felsőbbségem nem szorul az én védelmemre, de nem szorul védelemre az én magam huszonkét- esztendős szeplőtelen közszolgálata sem. De a gyanútlan közönséget, igenis meg kell védeni az ilyen nagyhangú és alakoskodó erkölcs- biráktól, mint ön. Ön, Farkas Elek, valóban régen levitézlett Rákosszentmihályon. Itt nem élősdiekre, erkölcsbirót játszó parazitákra van szükség, hanem tisztességes, dolgozó, hazafias igaz magyar emberekre. Ha pedig nem tetszik ez a kis tükör, amit a szeme elé tartok, elő azzal a sajtópörrel, amivel néhány hónappal ezelőtt fenyegetőzött, amikor már ráolvasták a szentenciát. Én igazat mondtam, most és mindenkor szívesen helytállók érte. Krenedits Sándor főjegyző. 1 ' igen jó Kadarka bor 1 liter 20 kor. KERNER EMIL kereskedőnél Rákosszentmihály, Rákóczi-ut 45. szám. Rákosszentmihály — Kiskecskemét. Irta : Kecskeméthy Vincze. XX. A gyümölcsfák betegségéről fogunk beszélgetni. Gyümölcsfáinkat különféle betegségek is meg­támadják ilyen pl: a gyökérrotliadás. A gyökérrothadást mindig a talaj állandó nedvessége idézi elő. Éppen azért, mielőtt a gyümölcsfaültetéshez hozzá­fogunk, a talajt megvizsgáljuk és ha azt látjuk, hogy a talaj bizonyos mélységig még mindig nedves, oda nagyon meg kell válogatni a fajokat, amely fajok inkább tűrik a nedvességet. Oda leginkább szilvákkal menjünk és pedig az ültetés a következőképpen történjék: Mielőtt a gödröket kiássuk, azon helyre, ahová a fát ültetni óhajtjuk, egy halmot huzunk össze legalább 60—70 cm. magasságban és ennek a halomnak a közepén ássuk ki a fagödröt 70 cm. mélyen. Így meg­akadályozzuk azt, hogy mielőtt a fáink megerősödnének, nem állnak a gyökerek állandóan nedves talajban. A gyümölcsfáknak vannak rákbetegségeik is. Ilyen pl: a kéreg megüszkösödése. Ezek a bajok leginkább az almafáknál mutatkoznak, ez rendesen abban nyilvánul, ha észrevesszük azt, hogy az almafánk koronájában felülről lefelé száradnak a gályák és a megszáradt gályáknak a kérge felpattog, ez már biztos jele annak, hogy a fánkba rákbetegség ütött bele. Ha a fatörzsén is látunk iiyen foltokat és ha még a fánk olyan fiatal, hogy azt át lehessen ültetni, azt, amint az ültetés ideje itt van, azonnal más talajba helyezzük át. Ha azonban a fa már olyan idős, hogy az az átültetést nem tűri, úgy az üszkösödésnek induló helyeket éles késsel kivágjuk és a sebhelyeket fakenőccsel gondosan bekenjük. A fakenőcs következőképpen készül: Agyag, fahamu, marha­vér összegyúrva jól és közébe keverünk marhaszőrt. Van azután a gyümölcsfáknak egy más betegsége is, ez azonban a csontároknál fordul elő, ilyen pl. a mézgásodás vagy csipásodás. Ezen betegség rendesen onnan származik, hogy a fákat rendetlenül metszik és rendesen olyan sebeket ejtenek a fákon és azokat az ágakat szedik le, amelyek leszedése által fordulnak elő gyakran ezen bajok. De előfordulnak azon okból is, hogy a gyümölcs­kedvelő gazdák, mielőtt a faültetéshez fognának, nincse­nek a talaj minőségével tisztában, nem válogatják meg a fajokat a föld minőségéhez, hanem veszik az árjegyzé­keket a kezükbe és azokból aendesen a leghangzatosabb nevű fajfákat hozatják és ezekből származnak azután ezen bajok. Éppen azért kérem mindazon gyümölcs­kedvelő vagy kerttulajdonos urakat, sohase jegyezzenek addig ki fákat, amig valami hozzáértő szakemberrel a talaj minőségét pontosan meg nem vizsgáltatják és meg nem állapíttatják azt, hogy azon talajban, amellyel ő rendelkezik, milyen gyümölcsfát ültessenek. Annyi minden jó fajgyümölcsünk van, amelyek itt a mi talajunk­ban és éghajlatunk aiatt teljesen honosak és amely tajok itt a gazda munkáját bőségesen fogják jutalmazni, így minden kertgazda legnagyobb örömmel fogja gyümölcs­fáit ápolni. De ha olyan fajokkal ültetjük be telkeinket, amelyek csak kínlódnak velünk együtt, csak természetes, hogy minden gazdának elmegy a kedve a gyümölcs­termeléstől. FílIMP KÁVÉHÁZ BUDAPEST, IV., MUZEUM-KÖRUT 13. i IUITIL. Kitűnő kávéházi italok és ételek. ízletes, meleg konyha, tiszta tájborok. Csemege különlegességek. TJ-j onnan átalakítva,. Számos látogatást kér: MEIXNER GUSZTÁV A. a „Belvárosi vendéglő“ veit tulajdonosa. deszka, iécz, stáfii eladó. Homokot házhoz szállítok ) Magyar Ferencz, Ráko. szentmihály József utcza 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom