Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1920-06-20 / 25. szám

8. oldal. SÁ&OE .BXiag-B 25. szám. Egy kis levél Hollandiából. Hatalmas, nagy és szent érzés a hazaszeretet; s ezt akarták a kommunisták kitörülni lelkűnkből. Pedig minél távo­labb érezzük magunkat szülőföldünktől, minél mesz- szebb megyünk tőle, annál szebbnek, jobbnak, kivált- ságosabbnak látjuk, annál jobban vágyunk utána, annál jobban szeretjük. Ösztönszerüleg is meg van ez az érzés már az emberi lélekben. Mutatja a kis levél, melyet alább közlünk. A kisleánynak, ki még — azt lehet mondani — az átkos kommunista eszméket még el sem felejtette, bárha hónapokon át mást sem hallott, mint haza és Isten ellenes dolgo­kat, — most felébred lelkében a hazaszeretet szent érzése s itthon maradt társait szeretettel inti, hogy tanuljanak, mert csak így lehetnek hazájuknak hasznos tagjai. Krenediís Sándoménak, volt tanárjának szól a levél. Egyelőre ezt mutatjuk be olvasóinknak, de j rövidesen rákerül a sor Kiss József tanító gyerme- j keinek bájos leveleire is, amelyekből szintén felettébb J tanulságos szemelvények várják, hogy a nyilvánosság j elé kerüljenek. „Schettem, jun. 3. Kedves Berta néni I j Ne tessék haragudni, hogy eddig még nem írtam. J Én nagyon jói érzem magamat e szép Hollandiában, | melynek ugyan csak egy kis falujában vagyok, de j .remek, szép helyen fekszik, közel a tengerhez. Mindig j eszembe jut Raffay püspök búcsúztatása, „hogy azért j is kell oly messze küldeni minket szeretett hazánktól, I hogy idegen népektől tanuljuk meg a hazát igazán szeretni“, itten aztán meggyőződtem a hollandok j igazi hazaszeretetéről. Ettől a néptől keli nekünk is j péídáí venni. A jó Isten adjon egészséget kedves ! Berta néninek ahhoz, hogy tanítványait továbbra is í tanítani tudja arra, ami az életben hasznunkra válik s a hazaszeretetre buzdíthassa őket és soha egy tanítvány se szerezzen szomorúságot szivének hanyag­ságával. Tessék megbocsájtani, ha valamikor is elhanyagoltam volna tanulnivalóimat, de itt az ide­genben szorgalmasan tanulok, mert meggyőződtem arról, hogy mindnyájan csak úgy boldogulhatunk, ha tanultak vagyunk. Összes tanárnőimnek kezét csókolva, maradok kézcsókkal Radomszky Mária.“ — „Kedves osztálytársaim 1 Bocsássátok meg, hogy eddig még nem Írtam. Nagyon jó emberek közé kerültem, kik hazájukért élnek-halnak. Időmet ren­desen tanulással töltöm. Tanuljatok ti is, mert ez csak a ti és hazátok javára válik. Szerezzetek minél több örömet osztályfőnöknőnknek szorgalmatokkal. Kérjétek a jó istent, tartsa még soká egészségben tanárnőinket, hogy továbbra is taníthassanak minket. Minden jót kíván a távolból Radomszky Mária.“ Pestvármegye közgyűlése. Kedden tartott a vármegye törvényhatósági bizottsága közgyűlést, amelyet Preszly Elemér dr. kormánybiztos-főispán lelkes hazafias beszéddel nyitott meg. A békét soha jogosnak el nem ismerjük. Helyre kell állítani a vallás, törvény és tekintély tiszteletét. Ragaszkodni kell a vármegye autonómiájához. Érezni kell tradí­cióit és a konzervatív és demokrata irányzatok közt kellő összhangot kell teremteni. Ne sokat politizáljunk, hanem dolgozzunk s törekedjünk a kiengesztelődésre. A főispánt a közgyűlés nevében Pálóczy— Horváti^ István üdvözölte. Majd pedig Waichert Miklós török­bálinti plébános mondott csudaszép beszédet, mely jj a revánzs, az irredentizmus gondolatát állította a j nemzet programmjául. A beszédet egész terjedelmé- | ben megörökítik a jegyzőkönyvben s külön is ki- I nyomtatják. Elparentálták Kemény Kálmán főjegyzőt, majd megtartották a választásokat. Egyhangúan vármegyei főjegyzővé megválasztották Erdélyi Loránd dr-t, másodfőjegyzővé Kopa Károlyt, aljegyzővé Vár- day Istvánt, árvaszéki ülnökké Gecsy Lajost, árva­széki jegyzővé Halász Sándort, váci főszolgabíróvá j Krakker Kálmánt, közigazgatási bizottsági taggá Ráday Gedeon grófot, azután szolgabiróvá Kovácsy Mártont választották meg. Rablógyilkosság Mátyásföldön. A héten I Mátyásföldön rablógyilkosság történt. Az alsó Mátyásföldhöz tartozó Fecske-telepen özvegy Hinora Andrásné negyvenéves trafikosnőt saját házában ismeretlen tettes meggyilkolta és kirabolta. A telep az országút mentén, a kavicsbánya közelében, el­hagyatott vidéken van. Hinoráné háza szabad tér 1 közepén áll. Reggel a környékbelieknek feltűnt, hogy Hinoráné, aki korán szokott fölkelni, nem mutatko­zik. Feltörték lakása ajtaját és a szobában az ajtó mellett, arccal a földre borulva, halva találták. Fején, valószínűen baltától eredő, két hatalmas vágás táton­gott. A lakás teljesen föl volt dúlva. Hogy a gonosz­tevő mit rabolhatott el, nem tudják. Egy dobozban aprópénzt és egy csomag kétkoronás bankjegyet találtak a szekrény aljában. Valószínű, hogy a rablógyilkos csak nagyobb bankjegyeket vitt magával. A nyomozás eddigi adatai szerint a bűnös a helyi viszonyokkal ismerős volt. A nyomozást a pestvidékí törvényszék vizsgálóbírójának vezetésével a mátyás­földi rendőrkapitányság folytatja. Elfogott betörőbanda. A cinkotai rendőrség e hét elején ismét elcsípett egy betörőbandát, mely­nek tagjai legnagyobb részben ehmanntelepi suhan- czok. Főként a telepen és a környéken garáz­dálkodtak, számos betöréses lopást követvén el. Bün- Iajstromuk összeállításán most fáradozik a rendőrség. Felhívás és nyilatkozat. A „Virradat“ 1920. junius 19-iki 146 számában „Súlyos vádak a rákosszentmihályi elöljáróság ellen“ czimen szenzáczió hajhászó czikk jelent meg, mely panamákkal, visszaélésekkel és erőszakoskodásokkal vádolja meg az elöljáróság tagjait s a község szá­mos tisztességes és önzetlenül tevékenykedő lakosát. Úgy a magam, mint az elöljáróság nevében kijelen­tem, hogy a cikk elejétől végéig, aljas rágalom és annak Írója vagy sugalmazója hitvány, piszok, gaz­ember. Itt a nyilvánosság előtt felszólítom, hogy nevezze meg magát, hogy a vizsgálat során, amelyet magunk elien megkértünk, vádjait — ha tudja — beigazolhassa. Rákosszentmihály, 1920. junius 19. Krenediís Sándor főjegyző. *}» A fenti nyilatkozatban foglaltakhoz a magam részéről is mindenben csatlakozom. A „Virradatot“ felültették azokkal az ócska és hitvány rágalmakkal, amelyeket idehaza már régen eltapostunk. Rákosszent­mihály tisztes polgársága régen tisztában van vele s tudja, hogy most is a községi választásokra beha­rangozó kétségbeesett kortestrükkről van szó. A nyomorult rágalmazók hetek óta házalnak, kísérle­teznek a budapesti szerkesztőségekben, eredményte­lenül. Ha végre valahova sikerült befurakodniok, csak az újságírás tisztességén esett vele sérelem. Balázsovich Zoltán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom