Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-04-25 / 17. szám
XX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1920. vasárnap, április 25. 17. szám RÁKOS VIDÉK TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTM1HÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 48.— K. Fél évre: . . 24.— „ Negyedévre: 12.— „ Egyes szám ára 1 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. H község dolgai. Végre inegcsendesedik talán életünk a sok választás után és sor kerülhet a komoly, rendszeres munkálkodásra. A községi életet is megbénította a választásokkal összefüggő sokféle közigazgatási tennivaló s ugyancsak gazdag tárgysorozat várta már, hogy a képviselőtestület összeülhessen és tovább lódítsa községünk gonddal és teherrel bőségesen megrakott szekerét. Múlt szombaton tartották a rendkívüli közgyűlést, amelynek alkalmából a szokottnál is nagyobb számban ülték körül a képviselőtestület tagjai a közgyűlési terem ugyancsak hosszú zöld asztalát. Példás tanácskozást produkáltak; odaadó figyelem kisérte Krenedits Sándor főjegyző fáradságos előadását, komoly ügyszeretet sugalta a rövidre fogott hozzászólásokat és a hosszú napirend valamennyi tárgyában egyhangú határozattal döntöttek. A gyűlést Hauser Gyula bíró vezette a tőle megszokott tapintattal. Jegyzőkönyvhitelesitőkként Zirmann János és Auguszt Béla szerepeltek. Mielőtt a tárgysorozatra tértek volna, Hirsch Géza, az Ingatlanbank igazgatója jelentette, hogy az Almásy-réten megkezdett parczellázással kapcsolatban hozzáfogtak az utak feltöltéséhez és rendezéséhez, de a terület nagy részét már felszántotta és bevetette a lakosság s igy most nem tudnak továbbhaladni a munkálatokkal. A közgyűlés a főjegyző javaslatára tudomásul vette a bejelentést s nem akarja, hogy a vetésben kár essék, mert nemzeti érdek, hogy minden talpalatnyi termőföldet kihasználjunk, kimondja azonban, hogy mindaddig, mig az utakat a parczellázó bank nem rendezheti — épitőengedelmet nem adnak ki a parczellákra. Az amerikai gyermeksegitő akczió ellenőrzésére, ügyeinek vezetésére és az esetleges panaszok elbírálására bizottságot küldtek ki Hauser Gyula, Krenedits Sándor, Kecskeméthy Vincze, Herczeg József Iván dr., Pálfi János, Csizmadia Gyula és Csabány A. János személyében. A kommunizmus alatt szenvedett károk megállapítására alakított bizottság tagjai lettek az elöljáróságon kívül: Szabó József, Böhsl Ferencz és Málovits Lajos. (Károkat jelentett be Kiss József, Nagy Zsigmondné és Auguszt Béla.) Az állami elemi iskola gondnokságába nyolcz tagot választottak. Ezek: Szabó József, Böhsl Ferencz, Elblinger János, Holló Ágoston, Kecskeméthy Vincze, Farkas Géza, Zirmann János és Málovits Lajos. A többi nyolcz tagot a főispán nevezi ki. Garai Lajos dr. azt javasolta, hogy a választást ne tartsák meg, mert lehet, hogy a mai képviselő- testület jelen összetételében nem felel meg a közbizalomnak. Krenedits főjegyző megmagyarázta, hogy az ügyek vezetésében fennakadás nem történhet. A választást felsőbb rendeletre kell megtartani és a testület jogait gyakorolni és kötelességeit teljesíteni köteles, Szabó József és Wayand Károly szintén szükségesnek tartják a választást. Utóbbi Garai drt ajánlja, ; ki azonban nem óhajt a gondnokság tagja lenni. A közgyűlés egyhangúlag az eredeti előterjesztést , fogadja el. A polgári iskolai iskolaszék tagjai lettek: Pálfi János, Hauser Gyula, Wayand Károly, Balázsovich Zoltán, Gyibák Endre, Schvarczl József, Krenedits ! Sándor, Farkas Géza és Szabó József. Hegyeshalmi Halassy Károly újpesti tanár nyil- j vános jogú magán-polgári fiúiskolát óhajt felállítani ' és a község erkölcsi támogatását kéri. Á főjegyző, ! Wayand Károly és Balázsovich Zoltán megjegyzései j után a kérelmet meleg pártfogásába veszi a köz- j gyűlés, hangsúlyozván azonban, hogy anyagi támoga- í ,$ásra a folyamodó a vagyontalan község részéről nem j számithat. Az 1919-iki költségvetést a képviselőtestület . formaszerint nem fogadhatta el, mert működését a I Károlyi-forradalom szovjetszerü tanácsa megbénította, j Akkoriban dr. Farkas (Fort) Ferencz és Petri Ádám hitelesítették. A vármegye most visszaküldötte, hogy a törvényes fórum, a képviselőtestület hagyja jóvá, ; a mi meg is történt, mert hiszen a pénzt már régen el is költötték, tehát eső után köpenyeg csupán a formai határozathozatal. A községi rendőrség megszűnt. A régi kilencz , rendőr helyett egy első osztályú kézbesítő adóbecsüsi j és öt II. oszt. hasonló állást rendszeresítenek. Az ) első osztályú altiszt ellenőrzi a többit, vezeti a bejelentő hivatalt, kezeli a bűnjeleket, a fűtőanyagot ’ és felügyel a községháza helyiségeire. A többi a kézbesítést látja el, a végrehajtásokon részt vesz és a fertőtlenítő munkát végzi. Három községi szolgát is alkalmaznak, kiknek munkakörét a szabályrendeletLapnnk mai száma 8 oldal» .. • ~ jé1
