Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-04-18 / 16. szám
el nem értéktelenedik, a nemzeti újjászületés igazi alapját, az élet legjobban csengő arany értékét és boldogok, mert a munka fegyverével kezdették meg a nagyszerű harczot, amely a magyar jövendő sorsát fogja eldönteni. — fg. — Rákosszentmihály — Kiskecskemét, Irta : Kecskeméthy Vincze. VIII. Ezúttal az évelőnövényekről beszélgessünk. Azoknak is most van itt az idejük. Ha az évelőnövényekkel okszerűen foglalkozunk, akkor azok fajtisztaságát fentarthatjuk. A málnabokor pl. olyan növény, amelyet legalább minden három évben át kell ültetni, mert csak igy tartja meg a íajminőségét, amennyiben azt a helyet kiéli, minden ásványrészt kiszed a talajból, amely ásványrészek táplálják a további gyümölcsét. Ezért kell ezeket átültetni. Mielőtt átültetjük, előkészítjük a talajt, jó istálló trágyával jó mélyen megtrágyázzuk és jó mélyen felássuk. Őszkor a fiatal hajtásokat az öreg tövektől elszedjük és ezeket az elkészített uj földbe kiültetjük 50 — 60 cm.-nyíre egymástól. Ugyanezt az eljárást követjük a földi eperrel. Ezt is minden három évben át kell ültetni, ugyanígy előkészíteni a talajt és már a nyár folyamán fiatal hajtásokról gondoskodni és augusztus elején vagy közepén, szóval augusztus hónapjában át kell ültetni az uj talajba, mert ha augusztusban ültetjük át, azok még a következő évben szépen teremnek. Most pedig térjünk át a krizanthemum-kulíu- rára. Ez is évelőnövény. Ha szép krizanthemumot óhajtunk, annak a valóságos faját fenn akarjuk tartani, akkor azt évenként más és más helyre kell ültetni, még pedig az öreg töveket mindig eldobáljuk, azokból mindig uj, fiatal hajtásokat készítünk, ami igen egyszerű. A most kifejlődött hajtásokat leszedjük, azokat a kertünknek bármelyik részében, homokos részben, meggyökereztetjük, és az elkészített helyre ezeket a meggyökerezett kis növényeket elültetjük. Ezeknek a helyét a következőképen készítjük el: Pöczegödörből kiszedett ürüléket annak helyére rakjuk, jó mélyen felássuk, igy megkapjuk az úgynevezett újfajta krizanthemnek minden faji tulajdonságát, szépségét, színét. Különösen a japán krizan- themumok kívánják ezt. Egy-egy bokron ne hagyjunk több virágszálat, legfeljebb hármat és ha még annál is szebb krizanthémumot akarunk, akkor egy-egy bokron csak'egy-egy virágszálat hagyunk és ezt is hetenként legalább egyszer hígított pöczegödörürü- lékkel kell megöntözni. Ha igy kezeljük a krizanthemumot, akkor nem csak az Andrássy-uti üzletekben fogunk gyönyörködni a remek krizanthemumok- ban, hanem gyönyörködhetünk a saját kertünkben is. Vigyázni kell arra is, hogy minden külföldi növénynyel betegség jön be. így bejött a krizan- themummal is és itt is gyakran fellép. Amint észrevesszük, hogy a krizanthe bimbó fonnyadásnak indul, a levélzet meg befelé, kunkorodik és ezt megvizsgáljuk, ott egy bizonyos penészgombát fogunk találni, a mi ellen azonnal védekezni kell. Ha pedig a levél sárga-zöld szint játszik, akkor a gyökérben találjuk a bajt, gyökérrothadást idézhettünk elő a rendetlen öntözéssel. Rendetlen öntözés pedig úgy következik be, ha a nevezett trágyalé nem volt kellően elkészítve. A mi régi fajú krizanthemjainkra ez a kezelés mód nem vonatkozik, mert azok megelégednek azzal hogy évenként más helyre ültetjük. Itt amennyi virágszálat hoz egy bokor, azt mind rajta hagyhatjuk, hogy szebben kifejlődjék a virágja, azért tanácsos néha néha a nagy szárazság beálltával istállótrágya higitott levével megöntözni. Ami a betegségeket illeli, azok ellen a következő szerrel védekezhetünk: mint minden gombát, ezt is csak a rézgáliczoldattal lehet megfékezni. Réz- gáliczot a következőképen oldhatjuk fel: Negyedkiló rézgálícot feloldunk ötven liter vízben és ugyancsak negyedkiló meszet teszünk hozzá. Ezzel a feloldott rézgáliczczal nyolcz-tiz naponként permetezünk. Ezt cselekesszük körülbelül háromszor-négyszer és ezze! megfékezzük a gomba további terjedését. A gyökérbajnál: ha a gyökérrothadást észrevesszük,, ott egy bizonyos időre megszüntetjük a trágyalével való locsolást, csak tisztán állott kutvizzel öntözzük. JEzzel végeztünk is a krizanthémmal s áttérhetünk a rózsákra. A rózsáknál is gyakori a lisztharmat. Amint felszedtük a rózsákat a telelésből s megmetszettük, azokat azonnal permetezzük be kuasszia oldattal. Egy kiló kuassziát megfőzünk nyolcz-tiz liter vízben, ugyancsak beleapritunk két darab durva mosószapant és ezt addig főzzük abban a nyolcz-tiz liter vízben, mig a viz teljesen el nem fő, azután felhigitjuk ötven-hatvan liter vízben. Mielőtt permetezni kezdünk vele, mindig jól összekeverjük s megkezdjük a permetezést és mindaddig folytatjuk 8—10 napi időközönként, mig rózsáink virítani nem kezdenek. Permetezést mindig száraz időjárásban végezzünk. Mivel a rózsáknak nem csak a gomba az ellensége, hanem ellensége a cserebogár álcza is, tehát ajánlatos, mielőtt a rózsaágyakat elkészítjük, minden rózsafa gyökere körül kiszedni a földet s az ott talált cserebogár-álczákat kiszedni s mielőtt a gyökereket földdel betakarnók, tanácsos kivül, gyűrű alakban, jó vastagon fahamuval behinteni és csak azután betakarni a földjével. A fahamu minden rovart visszatart a gyökerektől, mert minél nedvesebb a talaj,, annál nagyobb lugtartalmu ott a fahamu s nem csak visszatartja a férget, hanem meg is öli. Cilim KÁVÉHÁZ BUDAPEST, IV., MUZEUSS-KÖRUÍ 13. riUmt Kitűnő kávéházi italok és ételek. ízletes, meleg konyha, tiszta fajborok. Csemege különlegességek. TTjon.na.ri. á,tala.l£itT7-a.Számos látogatást kér: MEIXNER GUSZTÁV A. a »Belvárosi vendéglő“ volt tulajdonosa. j R. SZT. MIHÁLY Telefon 7. (Ehmanu-telep) Bercsényi-u. 10. BUDAPEST Telefon : József 93—59. VII.Tóbornok-u 3 bádogos és szerelő Elvállal minden e szakmába vágó munkákat, úgymint: központi fűtést, szellőztetést, légszesz, vízvezeték, fürdőszoba, angol clozet, szívó, nyomó, kézi- és motor-hajtási szivattyúkat csatornázások és mindennemű épület- diszmü bádogos munkálatokat. Javítások jutányosán eszközöltetnek.
