Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1920-04-11 / 15. szám

t§fm«létre í«, mert csak úgy tudunk gyümölcsfajokra súlyt fektetni, ha ismerjük talajunk kvalitását. Nem elég az csak, hogy ültetünk, mert például én hiába ültetek Rákosszentmihály vidékére batul almát, vagy rajnai rizlinget, mert abból itt soha sem lesz batul alma, valamint soha sem lesz rajnai rizling szőlő. A batul alma nő, lesz abból itt fa, valamint a rajnai rizlingből is lesz itt szőlő, de csak vessző; batul almából batul alma nem lesz, mert az a növény nem találja meg a mi vidékünkön a maga ásványrészeit, azokat a talajrétegeket, amelyekre szüksége van. Mire kifejlődik a gyümölcs, abból valóságos gubics lesz. Tehát azért fontos, hogy figyelemmel legyen minden kerttulajdonos, hogy a földjének ásványrészeivel tisztában legyen.

Sajnos, hogy ma naponta megfordulok a község bizonyos részeiben s látok olyan helyeket, amelyeket vétek parlagon hevertetni. Azokra a növényekre nem fektetnek súlyt, amelyek a mi talajunkban és a mi kiimánk alatt nagyon is szépen diszlc- nek, mert valahonnan az a hang terjedt el a vidékünkön, hogy itt az őszi baraczkokkal foglalkozni nem lehet. Pedig dehogy nem lehet, sőt nagyon is lehet! Mert éppen a vidékünk van hivatva arra, ahol ilyen kis, bekerített helyeken kell gazdálkodnunk és mégis igen szép eredményeket tudnánk elérni, ha a kerttulajdonosok vennék maguknak azt a fáradságot, hogy néha-néha ilyen dolgokkal felkeresnék a szakembereket és egy kis tanácsot kérnének, hogy miként is tudnák kihasználni okszerűen és gazdaságosan a telkeiket.

Az őszi baraezkok nálunk egy kis bajban szenvednek, de nem csak nálunk, hanem széles e világon mindenütt, hogy a leveleiket megtámadja bizonyos gomba, a mi ellen könnyű védekezni s mind a mellett, hogy könnyű a / védekezés, egyszerűen azt mondják rá, hogy az itt nem alkalmas a termesztésre. Hát azt az állítást én egyszerűen megczáfolom, mert igenis nagyon jól megy nálunk az őszi baraczk és a fáradságot igen is nagyon kifizeti, ha ezt a fáradságot, a mit most itt ajánlani fogok, nem sajnálják, hanem komoly akarattal ráfordítják.

Az ős?i baraczkjaink, a mint elviritottak, megpermetezzük nyolcz-nyolcz napon keresztül háromszor egymásután úgynevezett Kvassziával. Egy kilót veszünk, a mi bagatell, olcsóság a jóvilágban fizettünk érte 50 fillért Egy kilót megfőzünk öt liter vízben, belefőzünk két darab mosószappant. Addig főzzük, mig az öt liter viz el nem fő; felhígítjuk 50— 60 liter vízzel és ezzel permetezzük be az őszi baraczkjainkat. Ez az egyedüli kezelése a gombásodás ellen az őszi baraczkoknak.

Fii IMP KÁVÉHÁZ BUDAPEST, IV.. MUZEUM-KÖRUT13.

FlUmC. Kitűnő kávéházi italok és ételek. ízletes“ meleg konyha, tiszta fajborok. Csemege különlegességek.

TTjonnan átalakítva.

Számos látogatást kér: MEIXNER GUSZTÁV A. a »Belvárosi vendéglő“ volt tulajdonosa.

llriamhftr szer^ny bútorozott szobát keres azonnal vagy UilVllillll május 1-re. Ajánlatokat e lap szerkesztőségébe ______________kér .Szerény" jeligére.___________

des

zka, lécz, stáfli aladó. Homokot házhoz szállítok. 1 Magyar Ferencz, Rákosszentmihály József utcza 46

napi négyórai időre felveszek. Rákosszentmihály, Rákóczi-utcza 25. szám.

HIR£K.

Husvét Soha még akkora tömeg nem vett részt Rákosszentmihályon a feltámadás megkapó szertartásán, mint ebben az esztendőben. Ezrekre menő közönség feketéllett-tarkállott a templom-téren. Magába az Isten házába a híveknek alig egy kis része juthatott be és a körmenet tömött soraiból kirekedt maga a testületileg megjelent elöljáróság, képviselőtestület és egyháztanács is a vendég képviselő-jelölttel, Wein Dezső drral egyetemben. A díszes menet élén a katonaság diszszakasza és a parádés egyenruhában kivonult postások hatalmas serege haladt. A katonaság D’Elia Győző őrnagy rendeletére és Scher Ferencz százados buzgói kodása következtében igen nagy mértékben emelte a húsvéti szertartások fényét és őszinte örömet szerzett közönségünknek. Huivét vasárnapján Taraba József hitoktató-káplán, hétfőn pedig Csizmadia Gyula plébános mondott megkapó szentbeszédet, melyeket zsúfolt templom hallgatott áhítattal, az ünnepi szentmisék alatt pedig meg- indultán élvezte a pompás vegyeskart, mely Pornói Rezső kántor vezetése alatt csudásügyességgel énekelte végig a klasszikus latin misét. Őszinte hatást tett a Csomay Klárika ódon zamatu fohásza is. mely a mise előtt zendült fel a szépen összehangolt kar művészi tolmácsolásában. A főoltárt Gregrovich Józsefné ékesítette fel virágokkal, a szent sirt Szlannár Antal templom-atya diszitette Ízlésesen. A húsvéti ünnepekre szép virágokat ajándékoztak a templomnak: Bejczi József és Ferencz, Szauberer Ferencz, Schuszter Károly kertészete és mások is.

A polgári iskola megnyitása A Rákosszentmihályon székelő katonai zászlóalj-parancsnokság elköltözött a polgári leányiskola épületéből. A Rákosimra, a volt Németh-villába költözött át, a hol eddig a katonai gazdasági hivatal volt, mely viszont a Corvin- utczába hurczolkodott. A polgári leányiskolát ennélfogva visszaadták rendeltetésének és ott a tanítást újból megkezdették.

Választás. A pótválasztásra maradt két képviselőjelölt pártja elkeseredett küzdelmet“ vívott kerületünkben. A vetélkedésben a kíméletlenség nem ismert határt s az ellenfél becsületébe térdig belegázoltak a korteskedő ezédulák. Az eredmény az utolsó pillanatig kétséges volt. A közönség érdeklődése azonban a harmadik szavazásra alaposan megcsappant, úgy látszik, beleuntak ebbe a kétes gyönyörüségü mulatságba. A szavazatok megszámlálása csak szombaton történik meg, mikor már lapunk kikerült a sajtó alól, az előzetes magánértesüléseínk szerint azonban minden valószínűség szerint id. Milosevics János lett a képviselőnk.

Játék délutánok Kistarcsán. Kistarcsán a tantestület vezetésével az intelligencia összefogott és sikerült kis színi előadást tartott husvét vasárnapján a gépgyári kantinban. Az előadás jövedelmét játékok beszerzésére és a gyermekeknek szánt hasznos ajándékokra fordítják. A sok kis szereplő között alig lehetett megállapítani, hogy melyik az ügyesebb és kedvesebb. Igazán meghatóan szavalta Markovics Gyula a „Segítsetek* cimü hazafias verset; vajha minden magyar ember meghallhatta volna. Kedves volt a „Daloskonyha* daljáték, amelynek a betanítása igen sok fáradságába került Urbancsek Irén tanító-